Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Növényanatómiai praktikum

Paraméterek

Szerző Mihalik Erzsébet – Nyakas Antónia – Kálmán Katalin – Nagy Erika
Cím Növényanatómiai praktikum
Alcím 2. javított, átdolgozott kiadás
Kiadó JATEPress
Kiadás éve 2019
Terjedelem 198 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 315 415 1
Ár:
3.465 Ft
3.292 Ft
Kedvezmény: 5%

A Növényanatómiai praktikum második kiadásának célja, hogy alapismereteket nyújtson a hajtásos növények testszerveződésének megismeréséhez. A hagyományos tankönyvekben a szerveződési szintek (sejttan, szövettan, szervtan), illetve gyökér-szár-levél sorrendben rendeződött az ismeretanyag, s viszonylag kis terjedelemben szerepeltek a generatív szervek. A praktikum tematikájában újszerű.

Leírás

A Növényanatómiai praktikum második kiadásának célja, hogy alapismereteket nyújtson a hajtásos növények testszerveződésének megismeréséhez. A hagyományos tankönyvekben a szerveződési szintek (sejttan, szövettan, szervtan), illetve gyökér-szár-levél sorrendben rendeződött az ismeretanyag, s viszonylag kis terjedelemben szerepeltek a generatív szervek. A praktikum tematikájában újszerű. Egy általános bevezető fejezetet követően a reproduktív szervek és folyamatok ismertetésével folytatódik. Bemutatjuk a nemzedékváltakozás strukturális hátterének sokféleségét, főbb evolúciós változásait, a gametofiton nemzedéket, a gametofiton és a sporofiton nemzedék kapcsolatának sajátosságait a jelentősebb taxonokban. A szervek közül elsőként a generatív és a vegetatív hajtás (a leveles szár), majd az evolúciósan legfiatalabb, s anatómiai tekintetben legkevésbé variabilis szerv, a gyökér tárgyalása következik. A gyakorlatok során ismertetett fajok a harasztok, nyitvatermők, zárvatermők sorrendben követik egymást. Külön fejezetben bemutatunk néhányat a növények igen változatos kiválasztó struktúráiból is. A pásztázó elektronmikroszkópos fényképekre épülő gyakorlatok azért kerültek a praktikumba, hogy az anatómiai vizsgálódás legáltalánosabban használt eszköze, a fénymikroszkóp mellett más, a mikrostrukturális kutatásokban egyre szélesebb körben alkalmazott képalkotó eljárással nyerhető információkról is tájékoztatást adhassunk. Az Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék korábbi vezetőjének, dr. Bor Zsolt professzornak engedélyével és dr. Hopp Béla segítségével lehetőségünk nyílt lézer ablációs technikával növényi szöveteket „metszeni”. A „metszett” felszín pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatával kis méretű minták (magok) különböző szilárdságú sejtjeinek és egyes sejtalkotóinak pontosabb megfigyelésére nyílt lehetőség, mint a hagyományos, késsel készített metszetek esetén. A „Mikroszkópos technikák, preparátumkészítés” c. fejezetben részletesebben szerepelnek azok a módszerek, amelyek segítségével egy átlagosan felszerelt laboratórium lehetőségei között jó minőségű, fénymikroszkóppal vizsgálható preparátumok készíthetők. A legfontosabb szakkifejezések magyarázata (Lexikon), az irodalomjegyzékben feltüntetett három, internetről letölthető könyv és néhány, mikrofotókat bemutató webhely megjelölésével további segítséget kívánunk nyújtani a növényanatómiai tanulmányok elmélyítéséhez.

Írta: Mihalik Erzsébet – Nyakas Antónia – Kálmán Katalin – Nagy Erika

Szerkesztette: Mihalik Erzsébet

Lektor: Győrffyné Kincsek Irén

Tartalom

Előszó

1. Bevezetés. A növények testfelépítésének morfológiai és szöveti alapjai

2. Az ivaros szaporodási folyamatok és szaporító struktúrák evolúciója, a gametofiton és a sporofiton nemzedék általános jellemzése

2.1. Nemzedékváltakozás

2.1.1. A gametofiton nemzedék általános jellemzése

2.1.2. A sporofiton nemzedék általános jellemzése

2.1.2.1. A sporofiton morfológiai egységeinek evolúciós változásai

2.1.2.2. A hajtásrendszer típusai

2.1.2.3. A sporofiton szövetei

2.1.2.3.1. Osztódó szövetek

2.1.2.3.2. Állandósult (differenciálódott) szövetek

2.2. A virágtalan és a virágos növénytaxonok nemzedékváltakozásának sajátosságai

2.2.1. A mohák nemzedékváltakozása

2.2.1.1. A mohák „evolúciós újításai” és jelentősége

2.2.2. A harasztok nemzedékváltakozása

2.2.2.1. Izospórás harasztok

2.2.2.2. Homoiospórás harasztok

2.2.2.3. Heterospórás harasztok

2.2.2.4. A harasztok jelentősége

2.2.3. A magvas növények nemzedékváltakozása

2.2.3.1. A magvas növények jelentősége

2.2.3.2. Nyitvatermők

2.2.3.3. Zárvatermők

2.2.3.3.1. Pollenzsák, mikrosporogenezis, mikrogametogenezis

2.2.3.3.2. Magkezdemény, makrospóra, embriózsák

2.2.3.3.3. Megporzás, megtermékenyítés, embriogenezis, magképzés

2.2.3.3.4. Apomixis

2.2.3.3.5. Termés

2.3. A reprodukciós struktúrákat bemutató gyakorlatok

3. A hajtás

3.1. A generatív hajtás

3.2. Vegetatív hajtás

3.2.1. A szár

3.2.1.1. Csúcsmerisztéma és az apikális (csúcsi) régió

3.2.1.2. Elsődleges állandósult szövetek

3.2.1.2.1. Elsődleges bőrszövet

3.2.1.2.2. Elsődleges kéreg

3.2.1.2.3. Elsődleges szállítószövetek

3.2.1.2.4. Elsődleges bélsugarak, bélparenchima

3.2.1.3. Másodlagos szövetek

3.2.1.3.1. Laterális merisztémák

3.2.1.3.2. Másodlagos bőrszövetek, periderma és ritidóma

3.2.1.3.3. Másodlagos bélsugarak

3.2.1.3.4. A másodlagos szállítóelemek kialakulása és jellemzői

3.2.1.4. A fásszár másodlagos vastagodása

3.2.1.5. A lágyszár másodlagos vastagodása

3.2.1.6. A generatív hajtást bemutató gyakorlatok

3.2.1.7 A vegetatív hajtás szöveteit bemutató gyakorlatok

3.3. A levél

3.3.1. A lomblevél kialakulása

3.3.2. A levéllemez szövetei

3.3.2.1. Epidermisz

3.3.2.2. Mezofillum

3.3.2.2.1. Klorenchima

3.3.2.2.2. Szállítószövet rendszer (erezet, venáció)

3.3.2.2.3. Nyalábhüvely

3.3.2.2.4. A levéllemez szilárdító szövetei

3.3.2.2.5. A levéllemez további szövetei

3.3.3. A levél szöveti felépítését bemutató gyakorlatok

4. A gyökér

4.1. A gyökér zónái, a gyökér szöveteinek kialakulása

4.2. Az elsődleges gyökér

4.2.1. A csúcsmerisztéma

4.2.2. A gyökérsüveg (kaliptra)

4.2.3. A gyökér elsődleges állandósult szövetei

4.2.3.1. A rizodermisz

4.2.3.2. Az elsődleges kéreg és az endodermisz

4.2.3.3. A központi henger szövetei

4.2.4. Oldalgyökérképzés

4.3. A gyökér másodlagos vastagodása

4.4. Gyökérzetek

4.5. A gyökér szöveteit bemutató gyakorlatok

5. Kiválasztó szövetek és struktúrák

5.1. A kiválasztó struktúrákat bemutató gyakorlatok

6. Mikroszkópos technikák, preparátum készítés

6.1. A fénymikroszkóp

6.1.1. A fluoreszcens mikroszkóp

6.1.2. A polarizációs mikroszkóp

6.2. Elektronmikroszkópok

6.2.1. Transzmissziós elektronmikroszkóp

6.2.2. Pásztázó (scanning) elektronmikroszkóp

6.3. A minták begyűjtése

6.4. Rögzítés nélküli minták vizsgálata

6.4.1. Kézi metszetek

6.4.2. A bőrszövet vizsgálata

6.4.3. Levélderítés

6.5. Rögzített (fixált) minták vizsgálata. A rögzítés célja és kivitelezése

6.5.1. Rögzítő anyagok és rögzítő keverékek

6.5.1.1. Egyszerű rögzítő anyagok

6.5.1.2. Rögzítő keverékek fénymikroszkópos vizsgálatokhoz

6.5.1.3. Rögzítő keverékek, oldatok elektronmikroszkópos vizsgálatokhoz

6.6. Konzerválás

6.7. Víztelenítés

6.8. Beágyazás

6.8.1. Beágyazás paraffinba

6.8.1.1. A paraffin előkészítése

6.8.2. Beágyazás műgyantába

6.9. Mikrotomos metszés

6.9.1. A szánkamikrotom felépítése és működése

6.9.1.1. A metszést befolyásoló tényezők

6.9.2. Az ultramikrotom felépítése és működése

6.10. A metszetek rögzítése

6.11. Festés

6.11.1. Paraffinos metszetek festése

6.11.2. Ultravékony metszetek festése (kontrasztosítása)

6.11.3. Fénymikroszkópos festékek és festékoldatok

6.11.3.1. Savanyú anilinfesték-oldatok

6.11.3.2. Bázikus anilinfesték-oldatok

6.11.3.3. Pácfestékek

6.11.3.4. Hisztokémiai festékek és alkalmazásaik

6.12. A metszetek állandósítása

6.13. Mintaelőkészítés pásztázó elektronmikroszkóphoz

7. Lexikon

8. Irodalomjegyzék