Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Növénynevek enciklopédiája

Paraméterek

Sorozat A magyar nyelv kézikönyvei
Szerző Rácz János
Cím Növénynevek enciklopédiája
Alcím Az elnevezések eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása
Kiadó Tinta Könyvkiadó
Kiadás éve 2010
Terjedelem 812 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 978 963 9902 40 4
Ár:
5.990 Ft
5.091 Ft
Kedvezmény: 15%

A növények életünk fontos részét alkotják. Táplálékul szolgálnak, gyógyászati célra használjuk őket, nélkülözhetetlenek az iparban, sőt lakásunk, kertünk díszei is lehetnek. A Növénynevek enciklopédiája 760 szócikkében 1030 növénynév eredetét, etimológiáját ismerteti, és összefoglalja a növényről a legfontosabb tudnivalókat.

Leírás

A növények életünk fontos részét alkotják. Táplálékul szolgálnak, gyógyászati célra használjuk őket, nélkülözhetetlenek az iparban, sőt lakásunk, kertünk díszei is lehetnek. A Növénynevek enciklopédiája 760 szócikkében 1030 növénynév eredetét, etimológiáját ismerteti, és összefoglalja a növényről a legfontosabb tudnivalókat. A szócikk élén a vastag betűs növénynevek mellett rövid leírásuk szerepel, majd a növénynév latin megfelelője. A következő részből megtudhatjuk, mikor jelenik meg a növénynév nyelvünkben, mely fontosabb növénytani munkák és szótárak említik, és hogyan jött létre magyar, illetve latin szaknyelvi alakja. Számos vidékünk népnyelvi elnevezéseiről tájékozódhatunk, így például a búzavirág neve néhol kékvirág, égi virág vagy imola. A szócikk középső része ismerteti a növény kultúrtörténetét, elterjedésének útját, továbbá bemutatja gazdasági jelentőségét is. Az általános tudnivalók mellett, miszerint a bors Keletről származó fűszer, a len pedig az emberiség egyik legrégebben termesztett növénye, számos érdekességről olvashatunk. Megtudhatjuk, hogy a kávét valójában a kecskék szokatlan viselkedése nyomán fedezték fel, a ma néptápláléknak számító burgonyát eleinte még ingyen sem akarták elvinni, vagy a komlót a IX. századtól használják fel a serfőzésben. A szerző több esetben utal azokra a szépirodalmi alkotásokra is, amelyekben az adott növény szerepel. A szócikk befejező része a növény élettani hatását ismerteti. Így például gyógyászati célra használják a csodabogyót erős gyulladáscsökkentő, érszűkítő tulajdonsága miatt. A legenda szerint Marcus Aurelius hadseregét nadragulyával mérgezték meg. A padlizsán nemcsak sokféleképpen elkészíthető étel, hanem alacsony kalóriaértéke miatt fogyókúrás étrend részét képezheti. A néphit szerint afrodiziákum az ananász és a koriander mellett a napraforgó, a spárga, sőt a zeller is. 
A kötetet ajánljuk mindazoknak, akik többet szeretnének megtudni a növények nevéről és magukról a növényekről. Hasznos ismeretanyagot jelent a botanikusok és a nyelvészek számára is. 
 
Sorozatszerkesztő: Kiss Gábor