Nyelv, írás, irodalom kommunikációelméleti megközelítésben

Ennek a kötetnek az alapgondolatát a Gutenberg-galaxis közeli végét jövendölő – néha eltúlzottnak, máskor viszont éppenséggel nagyon is megalapozottnak tűnő – jóslatok adták. Van ugyanis ezekben a jóslatokban valami közös: nem mondják ki világosan, mi is ér véget a mainzi nyomdászról elnevezett „galaxissal”. Csupán a nyomdászat, a szövegek (és képek) papírra nyomtatása? Esetleg – legfontosabb megjelenési formáját elveszítvén – az írás is kikopik a használatból? S ha igen, akkor az írásnak, a nyelvhasználat e hosszú évezredek óta legnagyobb presztízsű formájának az esetleges eltűnése jár-e valamilyen lényeges következménnyel, avagy egyszerű technológiaváltásról lesz szó, amelynek során az írás zökkenőmentesen átadja ma még domináns szerepkörét valamilyen más technológiának? Megannyi izgalmas, végiggondolásra érdemes kérdés. Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy áttekintse ezeket a kérdéseket. Az áttekintés leginkább kézenfekvő keretének az kínálkozott, hogy a kommunikációs technológiák – írás, nyomtatás, képi közlés stb. – fejlődéstörténetének mentén haladva megpróbáljuk az emberi nyelv változásait számba venni.

Írta: Benczik Vilmos

Lektor: Nyíri Kristóf