Fordítás, műfordítás, tolmácsolás
A nemzetközi együttműködésben készült Angol – magyar – szlovák pedagógiai terminológiai szakszótár különleges vállalkozás: több mint egy hagyományos szótár...
A szakszövegek írásának és felhasználásának folyamata számos változáson ment keresztül az utóbbi években. Ez a megváltozott helyzet arra indított bennünket, hogy megvizsgáljuk a dokumentáció, a fordítás és a terminológia összefüggéseit, és közzétegyük eredményeinket; leírjuk a dokumentáció fajtáit és a dokumentációs folyamatot. E munka első közös eredménye ez a kötet, amelyet – reményeink szerint – a terminológia és a fordítás oktatásában is fel lehet majd használni segédanyagként.
A könyv tíz hiteles európai uniós szöveg (rendelet, beszéd, hivatalos levél, jegyzőkönyv-tervezet, közlemény, feljegyzés, szerződés, határozat, állásfoglalás, CV-űrlap) fordítói szempontú elemzése révén mutatja be – és egyben oktatja is az Európai Unió intézményeinek jellegzetes nyelvhasználatát.
A kötet célja, hogy bemutassa az explicitáció megjelenési formáit angolról magyarra tolmácsolt célnyelvi szövegekben. Végzős tolmácshallgatók különböző tolmácsolási munkamódokban tolmácsolt magyar célnyelvi szövegeit elemeztük. Célunk az explicitációs műveletek előfordulási gyakoriságának és típusainak vizsgálata volt.
A könyv a francia és a magyar nyelv viszonylatában dolgozza fel a fordításelmélet tantárgyát, példák sokaságával szemléltetve a fordítás során a két nyelv közötti kontrasztivitásokból adódóan felmerülő, a szakterminológia által definiált számos grammatikai és lexikai átváltási műveletet.
Ez a tolmácsoláspedagógiai kötet nemcsak összegyűjti a hazai képzőintézményekben tevékenykedő tolmácsoktatók által legfontosabbnak ítélt problémákat, de egyúttal kijelöli azokat az irányokat, amelyek meghatározzák, meghatározhatják a modern tolmácspedagógiát.
A fordítástudományban a korpuszalapú kutatások nyomán újra több figyelem fordul a nyelvi különbségek hatásaira. A kötetben szereplő tanulmányok fő témája a kontrasztív szövegnyelvészeti kutatások, illetve ezen eredmények hasznosítása a fordítás oktatásában.
A könyvet haszonnal forgathatják a fordítóképzésben részt vevő hallgatók és tanárok, a fordításkutatók és mindazok, akik érdeklődnek a fordítás nyelvészeti megközelítése iránt.
A könyv célja az, hogy megismertesse a fordítástechnikai problémákat és megoldásokat mind általános vonatkozásaiban, mind az olasz-magyar fordítási irányra jellemző, sajátságos szempontokból.
A kötet öt magyar és külföldi egyetem tizenkét oktatójának tizenegy tanulmányát tartalmazza. Kilenc nyelv, a magyar, angol, német, francia, cseh, szerb, román, japán és koreai nyelv számneveinek és mértékegységeinek elemzésére kerül sor, a bevezető tanulmány a mérések és mértékrendszerek történetét villantja fel, egy tanulmány pedig azt vizsgálja, hogy a mennyiségi szóképek kultúrszemiotikai háttere milyen problémát jelent a fordítások során.
A tanulmánykötet Klaudy Kinga, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, a Fordító- és Tolmácsképző Tanszék alapító tagja és tanszékvezetője utóbbi 12 évben (2008–2019) írt fordítástudományi tanulmányait tartalmazza.