Kínai nyelv és kultúra
Már több mint fél évszázada a kereszténység súlypontja a déli féltekére került. Kína ebből a fordulatból kimaradni látszott. A Kínai Népköztársaság az 1970-es évek közepén bejelentette, hogy a vallás Kínában megszűnt. A Reform és nyitás politikája azonban 1979 után túlélő hívőket talált, s ettől kezdve a – főleg a „protestáns”, azaz nem katolikus és nem ortodox – kereszténység hihetetlen fejlődésnek indult...
A régi kínaiak a bornak nem csupán a búfeledtetés szerepét tulajdonították, hanem... a taoizmus és a buddhizmus hatására úgy gondolták, a borivás kiragadja őket a világ mocskából egy jobb világba.
A kínai észjárás rámutat Kína azon tradicionális értékeire és viselkedési normáira, amelyek továbbra is fontos szerepet játszanak a kínaiak üzleti életében és társadalmi viszonyaiban, mindemellett ismertet olyan kulcsfontosságú területeket, amelyek a nyugati kultúráknak és a piacgazdaságnak köszönhetően átalakultak.
Ez a néhány tanulmány, amely a régi kínai történelem és kultúra különféle problémáit hivatott megvilágítani, egyetemi hallgatóknak készült eredetileg; a régi Kínával való megismerkedéshez, más-más célra született írások gyűjteménye volt.
A könyv nem csak egy egzotikus zenei világba enged betekintést, hanem saját, félig még ázsiai, félig már európai zenei múltunkat is másként láttatja.
A kötet középpontjában egy kevéssé ismert kínai etnikum, a sibék állnak. Szerzője feltehetően az egyetlen olyan kutató, aki velük együtt élve, hosszú időtartamú néprajzi terepmunkát végzett közöttük. Ennek az eredetileg mandzsu nyelvet beszélő etnikumnak a döntő többsége mindmáig az „őshazának” tekintett északkeleti tartományokban él elszórtan, de a Kína nyugati részén fekvő Xinjiang Ujgur Autonóm Területen belül ugyancsak nagyobb lélekszámú közösségeik vannak.
Kínában az erkölcsi tanulságokat megfogalmazó közmondások, szólások minden művelt ember szó- és írásbeli megnyilatkozásában megtalálhatók. Egy-egy kifejezés a kínai nyelvben változatos szerepet tölthet be, így magyarra is különféleképp – szószerkezettel, szólással vagy proverbiummal – fordítható. Gyakran egy adomából kristályosodik ki, ezért számos jelentése van.
Elsősorban az uralkodó vagy családtagjai álmai lehettek elég fontosak ahhoz, hogy írásba foglalják őket, hiszen az uralkodói álmok jóslata közvetve az egész ország sorsára is vonatkozott...
A könyv egy sajátos, kínai megközelítését adja annak a kapcsolatközpontú, vallásközi párbeszédeknek, amelyet kínai harmonizmusnak neveznek. E jelenség legfontosabb jellemzői a békés együttélés, a kölcsönös átalakulás és a változásokra való nyitottság.
A Luo Guanzhongnak tulajdonított Három királyság története a négy klasszikus kínai regény közül a legkorábbi. Története a Han korszak végének, a Han dinasztia bukásának zűrzavaros idején játszódik, több mint száz évet ölelve fel a régi Kína történelméből.
Könyvünk a Három királyság címet viselő kínai nagyregény második kötete. A teljes mű 120 fejezetet foglal magába, kötetünk ebből a második negyvenet tartalmazza. A tizennegyedik században született, ezzel a legkorábbi a kínai klasszikus irodalom négy nagy regénye közül. Szerzőjének Luo Guanzhongot (Luo Kuan-csungot) tartják. Története a Han korszak végének, a Han dinasztia bukásának zűrzavaros idején játszódik, 169-től 280-ig, több mint száz évet ölelve fel a régi Kína történelméből.
A Luo Guanzhongnak tulajdonított Három királyság történetének harmadik kötete. Története a Han korszak végének, a Han dinasztia bukásának zűrzavaros idején játszódik, több mint száz évet ölelve fel a régi Kína történelméből.
Az ókori és középkori Indiában számtalan olyan vallási irányzat létezett, amelyek elsődleges célja az volt, hogy követőik különféle aszketikus technikákkal kiszabaduljanak az újjászületések forgatagából. A kötet az összes olyan kínai buddhista forrást feldolgozza, amely a nem buddhista indiai aszkézis különféle praxisait említi.
Mit jelent Kína felemelkedése a nemzetközi politikai-gazdasági rendszer szempontjából? Kína vajon felelősségteljes szereplő? A békét és a prosperitást fogja erősíteni, vagy saját érdekeit követi mások rovására? Jóindulatú óriás, vagy önfejű zavarkeltő? E gazdag történeti kutatásban Michael Tai, a Cambridge Egyetem óraadója és tudományos munkatársa próbál választ adni a fenti kérdésekre.
A kötet a nagy magyar Kína-kutató, Jordán Gyula tizenkét tanulmányát tartalmazza a 20. századi kínai történelem különböző kérdéseiről...
A világon a kínai mandarin nyelvet beszélik a legtöbben, Kína a szemünk előtt válik gazdasági szuperhatalommá, ezért is érdemes a kínai nyelv tanulásába kezdeni. A Kínai-magyar alapszótár célja, hogy a kezdő és középhaladó nyelvtanulóknak segítséget nyújtson a kínai nyelv szavainak megtanulásához.
A jelenlegi legnagyobb terjedelmű kínai-magyar szótár. 6 090 első szintű írásjegy-címszó. 73 947 kapcsolt, összetett címszó. 46 297 használati példa. Friss címszóanyag, a legutóbbi évek új keletkezésű szavait is tartalmazza. Hangátírás (Pinjin) az összes címszóhoz és példához. Kulcselemes kikeresőtáblázat mindkét kötetben.
A világon a kínai mandarin nyelvet beszélik a legtöbben, Kína a szemünk előtt válik gazdasági szuperhatalommá, ezért is érdemes a kínai nyelv tanulásába kezdeni. A Magyar-kínai alapszótár célja, hogy a kezdő és középhaladó nyelvtanulóknak segítséget nyújtson a kínai nyelv szavainak megtanulásához.
A szótár közel 12 000 magyar szócikkelyt tartalmaz, hasznos eszközül szolgál mind a kínaiul tanuló diákok, mind pedig a fordítók, tolmácsok és oktatók számára.
A kétnyelvű kötetben Petőfi Sándor 100 versét olvashatjuk magyar és kínai nyelven. A verseket a magyar–kínai gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítésével foglalkozó Capital Bridge tulajdonosa, Wu Wanliang fordította kínai nyelvre.