Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Ókori kertek

Paraméterek

Szerző Hoffmann Zsuzsanna – T. Horváth Ágnes
Cím Ókori kertek
Kiadó JATEPress
Kiadás éve 2018
Terjedelem 282 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 315 368 0
Ár:
3.780 Ft
3.591 Ft
Kedvezmény: 5%
A kert ősidők óta része az ember természetes környezetének. Hol zárt, mint egy miniatűr világ, hol ligetté, parkká tágul. Hasznos és gyönyörködtet, helyszíne a pihenésnek, szórakozásnak, de helyet ad kultikus cselekményeknek is, sőt, lakhelyül szolgálhat az isteneknek is. Kötetünk több megközelítésben, az antik szakírók és irodalmi források oldaláról, illetve a képzőművészetre és mitológiára helyezett hangsúlyokkal kíván áttekintést adni az ókori kertkultúráról az érdeklődő olvasóknak, optimista módon bízva abban, hogy aminek múltja volt, annak jövője is lesz.

Leírás

A kert ősidők óta része az ember természetes környezetének. Hol zárt, mint egy miniatűr világ, hol ligetté, parkká tágul. Hasznos és gyönyörködtet, helyszíne a pihenésnek, szórakozásnak, de helyet ad kultikus cselekményeknek is, sőt, lakhelyül szolgálhat az isteneknek is. A kertművelés minden korban szoros kapcsolatot jelentett az ember és a természet között, kezdve az ószövetségi Édentől, Szemiramisz függőkertjein át, folytatva a római villákkal, a középkori várkertekkel, a főúri kastélyok díszkertjein át haladva egészen a modern kori parkokig. Kötetünk több megközelítésben, az antik szakírók és irodalmi források oldaláról, illetve a képzőművészetre és mitológiára helyezett hangsúlyokkal kíván áttekintést adni az ókori kertkultúráról az érdeklődő olvasóknak, optimista módon bízva abban, hogy aminek múltja volt, annak jövője is lesz.
 
A kötet szerzői: Hoffmann Zsuzsa egyetemi docens (SZTE BTK Ókortörténeti Tanszék) és T. Horváth Ágnes főiskolai tanár (SZTE BTK Történeti Segédtudományok Tanszék)
Lektor: Tóth Sándor László

Tartalom

Bevezetés
ÓKORI KERTEK (Hoffmann Zsuzsanna)
I. Az ókori Kelet
I.1. Mezopotámia
I.2. Perzsa kertek
I.3. Egyiptomi kertek
I.3.1. Haszonkertek
I.3.2. Villa- és palotakertek
II. A görögök kertjei
II.1. Aristotelés és Theophrastos botanikai tárgyú művei
II.2. A kert mint a kultusz része
II.3. A tudomány kertjei és a városi közparkok
II.4. A rózsa a görögöknél
II.5. A halottak virágai
III. Az ókori Róma
III.1. Görög hatások a kertkultúrában
III.2. A városközeli kertek
III.3. Vergilius és Gargilius Martialis a kertekről
III.3.1.[I.] A birsalmáról
III.3.2.[II.] Az őszibarackról
III.3.3.[III.] A manduláról
III.3.4.[IV.] A gesztenyéről
III.3.5.[I.] Az uborkáról
III.3.6.[II.] A bazsalikomról
III.3.7.[III.] A gránátalmáról
III.3.8.[IV.] A citromfáról
III.3.9.[V.] A fügéről
III.3.10.[VI.] A cseresznyéről
III.3.11.[VII.] A naspolyáról
III.4. Columella a kertészetről
III.4.1. A kertek védelme
III.4.2. A kert fekvése és művelése
III.4.3. Mit és mikor vessünk?
III.5. A vadaskertek és a méhek tartása
III.5.1. Vadaskert létesítése és vadállatok befogása
III.6. Szőlőskertek
III.7. Olajültetvények, olajfa-iskola
III.7.1. Hogyan kell olajfa-iskolát létesíteni?
III.8. Gyümölcsös kertek
III.9. Kerti zöldségek, zöldségeskertek
III.10. Költők a római díszkertekről és dísznövényekről
III.11. Quintus Horatius Flaccus
III.12. Síri áldozatok és dísznövények
III.13. M. Valerius Martialis
III.14. Idősebb Plinius a dísznövényekről és koszorúkról
III.15. Ifjabb Plinius adatai a kertekről
III.16. A római császárkor díszkertjei
IV. Kitekintés a középkorra
RÓMA SZIMBOLIKUS KERTJE (T. Horváth Ágnes)
I. A valóság másolása
II. Ikonográfiai értékkel bíró növények
II.1. Az akantusz (medvekarom)
II.2. Róma szent növényei
II.2.1. Szőlő
II.2.2. Füge
II.2.3. Olajfa
II.3. Pálma
II.4. Gránátalma
II.5. Babér
II.6. Borostyán
III. Kertábrázolások
III.1. A Vezúv-vidék kertábrázolásai
III.1.1. Casa del Bracciale d’Oro (Az arany karkötő háza)
III.1.2. Casa del Frutteto (A gyümölcsöskertek háza)
III.1.3. Casa della Venere in Conchiglia (’A kagylóban lévő Venus háza’, ’A tengeri Venus háza’)
III.1.4. Villa a, Oplontis („Poppaea villája”)
III.2. A Róma környéki kertábrázolások
III.2.1. A Villa Liviae kertje (Livia-villa, Primaporta)
III.3. Csokrok, koszorúk, girlandok, cornucopiák
III.3.1. Csokrok
III.3.2. Koszorúk
III.3.3. A girlandok
III.3.3.1. Boscoreale, P. Fannius Synistor-villájának füzérei
IV. Valóságosnak tetsző szimbolikus növényábrázolások
IV.1. Átváltozás
IV.1.1. Akanthuszból kinövő alakok mint keveréklények
IV.1.2. Az Augustus-forum pegazusos oszlopfője
IV.2. Szétszedett és újra összerakott valóság
IV.2.1. A kazetták
IV.2.1.1. Az Augustus-forum kazettái
IV.2.2. Az Ara Pacis fantasztikus növénytársulásai
IV.2.3. A korinthoszi oszlopfő
V. Szimbolikus növényi ábrázolások a stilizált díszítőelemekben
VI. Növények által kifejezett leggyakoribb jelképek
VI.1. A kígyó motívumai
VI.2. A hatalmi jelvények: a lituus, a sceptrum és a hasta
VI.3. A sas (aquila)
VI.4. Napszimbólumok
VI.5. Az íj
VII. Összetett motívumok
VII.1. „kandeláber” – Dracunculus vulgaris
VII.2. „Apollo lantja”
VII.3. A numen mixtum és concordia deorum jelensége
Bibliográfia
Antik források
Szakirodalmi tájékoztató
A növényi ábrázolások szimbolikus értékű elemei
Színes képek