Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Olvasó - próba

Paraméterek

Szerző Kamarás István
Cím Olvasó – próba
Alcím Olvasásszociológiai tanulmányok
Kiadó Pont Kiadó
Kiadás éve 2013
Terjedelem 211 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 9957 64 0
Ár:
3.360 Ft
3.024 Ft
Kedvezmény: 10%

Olvasmány és befogadó találkozásakor mindkét fél próbának van kitéve. Egy „olvasmány-jelölt” szöveg akkor avatódik föl olvasmánynak, amikor olvasója, nézője, hallgatója, olvasóközönsége lesz, az olvasni tudó olvasó-jelölt pedig akkor válik műalkotás olvasójává, amikor elolvas egy művet...

Leírás

Olvasmány és befogadó találkozásakor mindkét fél próbának van kitéve. Egy „olvasmány-jelölt” szöveg akkor avatódik föl olvasmánynak, amikor olvasója, nézője, hallgatója, olvasóközönsége lesz, az olvasni tudó olvasó-jelölt pedig akkor válik műalkotás olvasójává, amikor elolvas egy művet. De hát mit is jelent olvasmánynak és olvasónak lenni? Kibetűzni, vagy kényszerből, kötelességből, nyögvenyelősen végigolvasni egy szöveget? Meg kell-e érteni, el kell-e fogadni, kedvezően kell-e fogadni egy szöveget ahhoz, hogy olvasmánnyá, az olvasni tudó ember pedig olvasóvá váljon? Hány és hányféle olvasó kell ahhoz, hogy egy szöveg olvasmánnyá legyen? És meddig tart az olvasmány-lét? Mi lesz egy olvasmánnyal, ha elfogynak olvasói? Nem éppen az úgynevezett „olvasmányirodalmat” (vagyis a lektűrt) fenyegeti jobban az elmúlás, elfelejtés, mint a kevesek által támogatott és megértett műveket? Mivel sokféle olvasóval, olvasmánnyal, olvasási indítékkal, olvasástörténettel, olvasmánysorssal lehet és kell számolni, újra és újra, újabb és újabb válaszokkal kell próbálkoznunk. Magam is ezt teszem olvasással foglalkozó könyveimben.
Ez a kötet az utóbbi tíz évben készült írásokat tartalmaz. Könyvem első részében egyes irodalmi művek (Bulgakov, Géczi János, Hesse, József Attila, Kosztolányi Dezső, Nagy László, Pilinszky, Örkény művei) fogadtatásával és befogadásával (értékelésével, hatásával, értelmezésével) foglalkozom. Második részében egyfelől a magyarországi recepciókutatásban eddig alig-alig előforduló non fiction-befogadás vizsgálatok szerepelnek: egy evangéliumi fejezet, egy neves középkori arab filozófus (Ibn Tufajl) és a New Age és a New Science határterületére tájolható, a tudomány, filozófia és a vallás ötvözetét képező Varga Csaba-írás recepciójának vizsgálata.

Tartalom

I. Regények befogadása
A határt átlépő olvasó (Az Iskola a határon befogadásának vizsgálata)
Bulgakov-szeánsz a Pannon Egyetemen
Csak egy ötödik evangélium, vagy a sátán evangéliuma? (A Mester és Margarita orosz egyházi fogadtatása)
Prelúdium az Üveggyöngyjáték befogadásának vizsgálatához
Egy regény négy vagy öt vagy még több élete (Géczi János Viotti négy vagy öt élete című művének befogadásvizsgálata)
II. Költemények és novellák befogadása
A vallásosság szerepe irodalmi művek befogadásában
Két Kosztolányi-novella hatása és értelmezése
Kik viszik át? Mit visznek át? (Adalékok a Ki viszi át a Szerelmet? recepciójához)
III. Vallási és filozófiai szövegek befogadása
Az evangéliumi csodálatos kenyérszaporítás recepciója
Egy középkori arab filozófiai tanmese mai „nyugati” olvasatai (Ibn Tufajl A természetes ember című könyve recepciójának vizsgálata)
A metaelmélet recepciója (Varga Csaba Az új világlátvány című írásának fogadtatása)