Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

(Ön)kritikus állapot

Paraméterek

Sorozat Theatron Könyvek
Szerző Kiss Gabriella
Cím (Ön)kritikus állapot
Alcím Az előadáselemzés szemiotikai módszerének vizsgálata
Kiadó Pannon Egyetemi Kiadó
Kiadás éve 2001
Terjedelem 258 oldal
Formátum A/5, ragasztókötött
ISBN 963 9101 97 4
Ár:
1.995 Ft

Kötetünk annak az „állapotnak” az elemzésére vállalkozik, amelyben a modern színháztudomány egyik legmeghatározóbb diszciplínája, a színházszemiotika kényszerül „önkritikára”. Középpontjában napjaink egyik legsokoldalúbb teatrológusának, Erika Fischer-Lichtének a munkássága áll.

Leírás

Kötetünk annak az „állapotnak” az elemzésére vállalkozik, amelyben a modern színháztudomány egyik legmeghatározóbb diszciplínája, a színházszemiotika kényszerül „önkritikára”. Középpontjában napjaink egyik legsokoldalúbb teatrológusának, Erika Fischer-Lichtének a munkássága áll. Az elmélet (re)konstrukciója során műveit a színháztudomány és a szociálantropológia szélesebb kontextusába helyezzük, s így arra a kérdésre is választ keresünk, hogy igaz-e a (színház)szemiotika oly sokat hangoztatott válságának ténye. A német kutató elemzési módszerének határait a kortárs európai színház posztdramatikus tendenciáinak ismeretében jelöljük ki, és a kilencvenes évek nagy vihart kavaró rendezéseinek (Alföldi Róbert, Novák Eszter, Szász János, Telihay Péter, Zsótér Sándor) elemzésén igazoljuk. A Szegedi Tudományegyetemen megvédett doktori disszertáció átdolgozott változata tehát nemcsak egy előadáselemzési módszer vizsgálatát ígéri, hanem a kortárs magyar rendezői színház európai horizontból történő megértését is segíti.
„Egy idegen elmélet rekonstrukciója (…) önmagában is lehetne tudományos tevékenység. Több tényező is jelzi azonban, hogy ez a munka korántsem ’állványzat’ és nem is csak önmagában értelmes rekonstrukció: Magyarországon a szemiotika persze ismert, de nem mint színházszemiotika. Különösen a színházi emberek körében ismeretlen, s így bizony ismertetni és értelmezni is kell ezt a tudományágat. Az Erika Fischer-Lichte különböző műveiben lefektetett színházszemiotikát Kiss Gabriella elméletté szervezi: a színházi előadás szemiotikai megértésének és egy egyetemen tanítható, tehát módszertanilag reflektált előadáselemzésnek az elméletévé. Amit tehát a fischer-lichte-i szemiotika rekonstrukciójának szerény fogalmán túl végez, igen jelentős lépés a hazai színháztudományban, mely lépést minden részletében pontos logikával teszi meg.”
 
Bécsy Tamás
 

Tartalom

Bevezetés
I. Egy színházszemiotikai ész önkritikája
I.1 A vizsgálat szempontrendszerét meghatározó tényezők
I.2 A fischer-lichtei szemiotikai hermeneutika vizsgálata
I.2.1 A jelentésesség (bedeutend) kérdésköre
I.2.2 A kód fischer-lichtei felfogása
I.2.3 A művészi jelentésképződés és -változás határai
I.3 A fischer-lichtei színházszemiotikai elmélet rekonstrukciója
I.3.1 A színház szemiotikája
I.3.2 A színházszemiotikán „innen” - a teatralitás fogalma
I.3.3 A színházszemiotikán „túl” - a szociálantropológiai „fordulat”
II. Az előadáselemzés színházszemiotikai módszerének kritikája
II.1 Az előadáselemzési módszer rekonstrukciója
II.1.1 A módszer elméleti hátterének rekonstrukciója
II.1.2 A drámaszöveg és az előadás közötti transzformációs viszony
II.I.3 A nyolcvanas évek második felétől bekövetkező változások
II.2 A fischer-lichtei módszer produktivitásának vizsgálata
II.2.1 A produktivitás vizsgálatának színháztörténeti kerete
II.2.2 A produktivitás vizsgálatának heurisztikai kerete
II.2.3 A produktivitás fischer-lichtei kerete
II.3 Az alapprobléma megoldása
III. A produktivitás vizsgálata a kortárs magyar rendezői színház néhány példáján
III.1 A produktivitás vizsgálata Zsótér Sándor rendezéseinek tükrében
III.1.1 A drámaszöveg(ek) színházi fordításának keretei
III.1.2 A dramatikus szöveg szcenikai transzformációjának keretei
III.1.3 A nézői befogadás kerete(i)
III.2 A produktivitás vizsgálata a magyar másszínház példáján
III.3 A produktivitás vizsgálata a lélektani realizmus két formációján
Konklúzió (helyett), avagy mire (is) jó a színházszemiotika?
Irodalomjegyzék