Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Orvosi szociológia

Paraméterek

Szerző Susánszky Éva – Szántó Zsuzsa
Cím Orvosi szociológia
Kiadó Semmelweis Kiadó
Kiadás éve 2006
Terjedelem 196 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 963 9656 05 4
Ár:
3.200 Ft
2.880 Ft
Kedvezmény: 10%
A legkorszerűbb tananyagot nyújtó Orvosi szociológia második kiadása a bizonyítéka, hogy a jól megszerkesztett és megírt könyv elengedhetetlen tankönyve az orvos-, fogorvos-, gyógyszerészképzésnek, de a főiskolai képzésnek is.

Leírás

A legkorszerűbb tananyagot nyújtó Orvosi szociológia második kiadása a bizonyítéka, hogy a jól megszerkesztett és megírt könyv elengedhetetlen tankönyve az orvos-, fogorvos-, gyógyszerészképzésnek, de a főiskolai képzésnek is.
A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek. Az eredeti törzsanyagot három új résszel egészült ki. Az orális egészség szociológiai megközelítése c. fejezettel egy régi hiány pótlására került sor. A fogorvosok képzésében az általános orvosi és egészségszociológiai kérdéseken túl a fogorvosi szakma sajátosságait figyelembe vevő témaköröket dolgozza fel. A szerzők a tankönyv tematikáját követve építették fel fejezetüket; az orális megbetegedések történeti áttekintése után tárgyalják a társadalmi tényezők szerepét, az orális egészség- és betegmagatartás specifikumait, majd a társadalmi és demográfiai egyenlőtlenségeken keresztül jutnak el a fogorvosi hivatás és intézményrendszer kérdéseihez. A tankönyv második, tárgyában új eleme A deviáns viselkedés c. fejezet. Az elmúlt évek tanítási gyakorlatában napirendre került a deviancia és az egészségi állapot, valamint a deviáns viselkedés és az egészségmagatartás közötti összefüggések vizsgálata. Engedve a hallgatói érdeklődés irányának, a szerzők is fontosnak tartották, hogy a második kiadásban már szerepeljen ez a nagy érdeklődést kiváltó terület. A fejezet a deviancia társadalomtudományi megközelítésén (szociológiai elméletek) túl az orvosi gyakorlat számára is oly fontos társadalmi jelenségekkel foglalkozik, mint például a stigmatizáció vagy a medikalizáció. A harmadik új témakör Az orvosok testi és lelki egészségi állapota címet viseli. Fontos, hogy az orvosi hivatás tárgyalása mellett a leendő orvosok számára kitekintést adjunk a szakma közérzetéről, pszichés és fizikai kondíciójáról és az ezt befolyásoló folyamatokról. Az egészségügyi rendszer jellegzetességei c. fejezet az előző kiadáshoz képest kisebb terjedelemben, ugyanakkor az elmúlt évek változásait követve foglalja össze a hallgatók és az érdeklő olvasók számára a legfontosabb ismereteket. Szemlélete és tárgyalásmódja közelebb áll a leendő orvosok és gyógyszerészek felkészültségéhez és érdeklődéséhez, mind az előző kiadás kiváló, de inkább közgazdász orientációjú megközelítése. Megújult az egészségi állapot társadalmi egyenlőtlenségeivel foglalkozó fejezet is. A szerző a Foglalkozás és munka c. alfejezetben a legújabb kutatási eredményekre támaszkodva taglalja a munkavégzés és a munkahelyek modernizációja kapcsán megjelenő egészségkárosító hatásokat és ártalmakat. Az egészségi állapot alakulásának élettörténeti megközelítése is a fejezet egyik nóvuma. A szerkesztés során arra törekedtünk, hogy hallgatók és könyv minden olvasója egy korszerű szakmai tudást tükröző, olvasmányos tankönyvből sajátítsa el az orvosi szociológia alapjait.
 

Tartalom

Előszó
Bevezetés
Az Orvosi szociológia, a magatartástudományok alapozó tárgya
1. fejezet
Betegség, gyógyítás, társadalom
1.1. Történeti áttekintés
1.1.1. Az őskor és az ókor társadalmai
1.1.2. A középkor társadalma
1.1.3. A modern társadalom
1.1.4. A „posztmodern” társadalom
1.2. Új jelenségek az egészség és a társadalom viszonyában
1.2.1. Preventív orvoslás
1.2.2. Egészségkultusz, szépségkultusz
1.2.3. Medikalizáció
1.3. A betegségstruktúra megváltozásának hatása az orvoslás laikus megítélésére
2. fejezet
Az egészségi állapot mérése. Mortalitás és morbiditás Magyarországon
2.1. Mortalitás
2.2. Halandóság Magyarországon
2.3. Morbiditás
2.4. Az egészségi állapot Magyarországon
3. fejezet
A halandóság és az egészségi állapot vertikális és horizontális társadalmi egyenlőtlenségei
3.1. Vertikális egyenlőtlenségek
3.2. Horizontális egyenlőtlenségek
4. fejezet
A deviáns viselkedés
4.1. A deviancia jelenségének elméleti háttere
4.2. Szociológiai elméletek
4.3. Deviáns viselkedésformák
5. fejezet
A betegviselkedés
5.1. Laikus egészségfilozófiák
5.2. Laikus betegségfilozófiák
5.3. Egészségviselkedés és betegviselkedés
6. fejezet
Az orvosi hivatás
6.1. Társadalmi rend, presztízs, klasszikus hivatásrendek
6.2. Modern hivatás, modern hivatásrend
6.3. A pályaszocializáció
6.4. Az orvosi hivatás szekularizációja
6.5. Az orvosok státusza a mai Magyarországon
6.6. Összefoglaló megjegyzések: egyes társadalmi folyamatok hatása az orvosképzésre
7. fejezet
Az orvosok testi és lelki egészségi állapota
7.1. Az orvosok testi és lelki egészségi állapota – külföldi vizsgálatok tükrében
7.2. A magyar orvosok egészségi állapotára vonatkozó kutatások
7.3. Az orvosok sérülékenységének lehetséges okai
7.4. Az orvosnők különleges veszélyeztetettsége
7.5. Az orvosok kiégettsége
8. fejezet
Az orvos-beteg kapcsolat szociológiai megközelítése
8.1. Bevezetés
8.2. A gyógyítás főszereplői: az orvos és a beteg
8.3. Az orvos-beteg kapcsolat
9. fejezet
Az öngyógyítástól a kórházig
9.1. Öngyógyítás
9.2. Önsegítő csoportok
9.3. Alternatív gyógymódok
9.4. A kórház
9.5. A kórház szervezeti sajátosságai
9.6. A kórházi kapcsolatrendszer
9.7. Mi történik a beteggel a kórházban?
9.8. A betegjogok
10. fejezet
Hozzáférés, költségek, minőség az egészségügyben
10.1. Hozzáférés
10.2. Költségek
10.3. A minőség
10.4. Összefoglalás
11. fejezet
Az egészségügyi rendszer jellegzetességei
11.1. Az egészség meghatározói – az egészség társadalmi beágyazottsága
11.2. Az egészségügyi rendszerek kérdései
11.3. Az egészségügyi rendszerek
11.4. A korszerű egészségügyi rendszerek alapelvei
11.5. A magyar egészségügyi rendszer leírása
12. fejezet
Az orális egészség szociológiai megközelítése
12.1. Bevezetés
12.2. Az orális megbetegedés történelmi változásai
12.3. A társadalmi környezet szerepe az orális egészségben
12.4. Orális betegviselkedés
12.5. Orális egészségviselkedés
12.6. Társadalmi egyenlőtlenségek
12.7. Az orvos-beteg kapcsolata fogászatban
12.8. A fogorvosi hivatás
12.9. Az orális egészség intézményrendszere
Névmutató