Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Óvodai módszertani könyvcsomag 3.

Paraméterek

Cím Óvodai módszertani könyvcsomag 3.
Alcím Perlai Rezsőné módszertani szakkönyvei
Kiadó Flaccus Kiadó
Kiadás éve 2016
Terjedelem 584 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN FLAKC03
Ár:
7.420 Ft
5.194 Ft
Kedvezmény: 30%
Perlai Rezsőné: Az óvodáskor fejlesztőjátékai
Perlai Rezsőné: Matematikai játékok óvodáskorban
Perlai Rezsőné: Mit tanítsunk? Gondolatokat vagy gondolkodva tanulást? (Tapasztalatok az óvodáskori tanulásról)
Perlai Rezsőné: Erkölcsi nevelés az óvodában (Az óvodáskor viselkedéskultúrája)
A négy könyv együtt 30% kedvezménnyel!

Leírás

Perlai Rezsőné: Az óvodáskor fejlesztőjátékai
Perlai Rezsőné: Matematikai játékok óvodáskorban
Perlai Rezsőné: Mit tanítsunk? Gondolatokat vagy gondolkodva tanulást? (Tapasztalatok az óvodáskori tanulásról)
Perlai Rezsőné: Erkölcsi nevelés az óvodában (Az óvodáskor viselkedéskultúrája)
A négy könyv együtt 30% kedvezménnyel!
 
Az óvodáskor fejlesztőjátékai
Az egészségesen fejlődő gyermek lételeme a játék. Az általunk tervezett és szervezett játékok folyamata vonzó elsősorban számukra, az abban rejlő szabály megértése, vállalása. A teljesítés eredményessége olyan pozitív érzelmeket válthat ki, amelyek révén mindig szívesen vállalkoznak majd az újabb kezdeményezésekre. Egy-egy játék próbára teszi az érdeklődést, a cselekvést, a testi ügyességet, a gondolkodást, az alkalmazkodást, az akaratot.
Játékaink többségét akár egy egész gyermekcsoport is játszhatja egyszerre, egy időben, de fejlesztő hatásuk eredményesebb kisebb létszám esetében. A játékok fejlesztési lehetőségeitől függően választhatjuk ki a csoportból a gyermekeket, de természetesen nem zárunk ki más érdeklődőt sem. Előfordul, hogy egy-egy gyermek fejlesztését szolgáló játékot kezdeményezünk, velük játszunk, de a „kíváncsiskodók” velünk együtt örülhetnek a sikereknek. Sokszor az ilyen „passzív” jelenlét is fejlesztőleg hathat a gyermekre.
Egy-egy kiemelt fejlesztési terület határozta meg a játékaink csoportosítását. Így jöttek létre az alábbi fejezetek:
Mozgásfejlesztés
Testsémafejlesztés
Percepciófejlesztés
Verbális fejlesztés
Drámajátékok
Természetesen nem lehet egyik részt sem elkülöníteni a többitől, ezek a játékok egyszerre több fejlesztési lehetőséget is magukban hordoznak. Hogy ezek az egységek mégis funkcionáljanak, a játékok bemutatása kiterjed a kapcsolatok érzékeltetésére is.
 
Matematikai játékok óvodáskorban
A gyerekek szeretik használni az eszüket, különösen, ha abban örömüket lelik. Lételemük a játék, de annak szinte minden formája, típusa magában hordozza a gondolkodás igényét. A gondolkodás fejlesztését óvodáskorban elsősorban a játékok, játékos cselekvések segítik. Perlai Rezsőné színes, felhívó jellegű illusztrációkkal, színes ábrákkal készült könyve sokféle játékot, játékos megoldást tartalmaz. Alapötleteket ad, amelyek bővítése, általuk újak kitalálása nyitottságot jelent gyereknek, pedagógusnak, szülőnek egyaránt.
A játékok többsége matematikai jellegű, hiszen a matematika végtelen ötlettára a gondolkodásfejlesztés – és műveletiségén keresztül a tanulás – szempontjából nagyszerű lehetőségeket és értékeket kínál. A gyerekek a játékok révén tapasztalatokat gyűjthetnek önmagukról, más személyekről, dolgokról, jelenségekről, szűk környezetükről. A játék során fölfedeznek matematikai jelenségeket is, miközben bővül ismeretük, szókészletük, alakul társaikhoz, felnőttekhez, környezetükhöz való viszonyuk.
A játék eszköze és a játékhoz fűződő cselekvés együttesen segíti a gyermeki valóság megismerését, egyben a megismerő funkciók fejlődését. Nem a boltban vásárolt játék lesz igazán hasznos fejlesztő feladatainkhoz. Értékesebbek azok az eszközök, amelyeket együtt készítünk a gyerekekkel, amelyek olyan praktikus elgondolással készülnek, hogy többször, sokféle módon felhasználhatók.
Hat matematikai témakör jelenik meg a játékgyűjteményben. Így:
• a halmazalkotások,
• a mennyiségek játékos összemérése, mérése,
• a játékok a természetes számokkal,
• a tájékozódás a valóság formavilágában,
• tájékozódó játékok térben és síkban
• és a véletlenek játéka.
Mindegyik téma szakmai – elméleti matematikai, -fejlődéslélektani – bevezetéssel indul, amely egyrészt felidézi, másrészt tudatosítja az óvodai matematikai fejlesztés alapfontosságú elemeit. Itt összefüggést mutat meg az óvodás gyermek megismerési folyamatai és gondolkodása között, miközben képet kapunk azok aktuális szintjéről, s kimutatja azt is, hogy melyek azok, amelyek a megjelenő játékos tevékenységekhez feltétlenül szükségesek. Ez nemcsak tájékoztat, hanem elősegíti a tevékenységek használatának tudatosságát is. Ezt követően a témában összegyűjtött játékok következnek. Minden játékban benne foglaltatik:
• a játék szabályának egyfajta lehetséges menete,
• valamint a benne megtapasztalható fejlesztési tartalom, és
• az ajánlott életkorra való utalás.
A könyv végén a tárgymutató a matematikai tartalmak közötti kapcsolatokat hivatott feltárni, de a játékok többféle tartalomban való alkalmazhatóságát is kimutatja. A kötet hiánypótló kislexikonnal zárul, amely az óvodai nevelésben előforduló gondolkodási műveleteket, matematikai fogalmakat definiálja.
 
Mit tanítsunk? Gondolatokat vagy gondolkodva tanulást?
Az óvodáskorú gyermek tanulását a játéka során megjelenő érzelmei, kíváncsisága, megismerési vágya, utánzási kedve, sikerélménye motiválja. Amire kíváncsi, ami iránt érdeklődést mutat, abban segítenünk kell őt, csak így juthat el az önállósághoz gondolkodásban, döntésben, cselekedeteiben. Nem kívánhatunk óvodáskorban olyan szintű tanulási motívumokat a gyermektől, amelyek csak iskoláskorra fejlődnek ki. A könyv azt mutatja be, hogyan lehet összhangot létesíteni óvodás gyermekeink játszó világa és a környező valóság megismerése között, úgy, hogy közben ne sérüljön játszó kedvük, erősödjön kíváncsiságuk, gondolkodásuk. Ahhoz ugyanis, hogy megismerjenek dolgokat, hogy képesek legyenek szembenézni a világgal, nem elegendő a kíváncsiságuk. Ismernünk és támogatnunk kell őket nevelő–fejlesztő tevékenységünkkel. A tanítás elsősorban a gondolkodva tanulás megtanítása legyen! A játékban ott rejlik a gondolkodás lehetősége, de a gondolkodás nem játék, nem tekinthetjük egyszerűen csak játéknak. Fontos, hogy a pedagógus tanuljon meg együtt gondolkodni a gyermekkel, együtt keressék a helyes és igaz utat a megismerés és a megértés felé. A gyermeki gondolkodás tanulása, logikájának finomítása akkor jár sikerrel, ha ébren tudjuk tartani a gyermeki érdeklődést.
 
Erkölcsi nevelés az óvodában
A nevelés társadalmilag meghatározott, céltudatos tevékenység. Célja, hogy a gyermek személyisége kibontakozhasson, egyben társadalmi fejlődésének objektív folyamata is létrejöjjön – szokásrendszerek, értékalapok kialakulásával.
A ma gyermeke a holnap felnőttje, aki majd építi gyermeke jövőjét, társadalmát, ilyen módon senkinek sem lehet közömbös, mivé fejlődik, hogyan alakul gyermekeink élete. Ezért fontos megvizsgálnunk a családi- és az intézményes nevelés elé gördített akadályokat, a nevelési folyamat problémáit. Megkeresni azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a morális nevelés többet, jobbat tehet gyermekeink személyiségének formálásáért, jellemük fejlesztéséért, viselkedéskultúrájuk alakulásáért.
Hogyan lehetséges az óvodáskorú gyermekek erkölcsiségének alakítása változó világunkban, gyermekeink élő közegében – hangsúlyozottan a család és az óvoda légkörében. Találjunk rá azokra a módszerekre, eszközökre, amelyek segíthetik gyermekeink szociális tanulásának folyamatát. Keressük meg, milyen teendőink lehetnek annak érdekében, hogy gyermekeink felnőtt emberként pozitív értékekkel élhessék mindennapjaikat, formálhassák szebbé és jobbá környezetüket.
Gyermekeink, óvodáskoruk lezártával, olyan erkölcsi érzékenységgel viselkedjenek, amely biztos alapot jelenthet az iskolai oktatás-nevelés folyamatához, annak szűkebb-tágabb környezetében alakuló személyiségükhöz.