Andragógia
A felnőttképzés módszertana annyiban különbözik a többi „tantárgy-módszertanoktól”, hogy általános módszertan (nem specifikus módszertan), amelyet konkrét felnőttképzési formára alkalmazni lehet.
A könyv a pedagógia rendszerét, más tudományokkal való kapcsolatát és a pedagógia tematizált tudományterületeit járja be. A kommunikatív szemlélet jegyében a pedagógiai folyamat didaktikai, oktatáselméleti és az oktatás gyakorlati kérdéseit, metodológiáját végigjárva kísérel meg összefoglaló rendszerezést adni.
A tanulmánykötet a kiegyezéstől napjainkig tekinti át a népművelőképzés fejlődéstörténetét.
Könyvünk arra tesz kísérletet, hogy a felnőtt- és időskori tanulás színtereinek sajátosságait a társadalom különböző csoportjainak szempontjai, szükségletei alapján nemzetközi összehasonlításban szemügyre vegye.
A felsőoktatás fejlesztése, harmonizációja, modernizációja kihat a tartalmi és a módszertani, technikai tényezőkre is. Az intézményi, szervezési változások feltételezik, hogy a piaci kihívásoknak megfelelő, marketingszemléletű, modern intézmény jöjjön létre az eddig (főként) állam által fenntartott egyetemből, főiskolából...
Andragógiai didaktika – kicsit idegenül hangzik ez a szóösszetétel, de ha lefordítjuk, akkor már értelmezhető kifejezést kapunk. A felnőttképzés oktatáselmélete (vagy oktatástana), a felnőttek oktatása, képzése törvényszerűségeivel foglakozik.
E könyv egybegyűjti a felnőttkori tanítás-tanulás tárgyköréből a szerző évtizedek során felvetett kérdéseit és az e kérdések mögött meghúzódó problémákat, valamint a problémák megoldásának általánosítható érvényű módozatait.
A könyv az andragógia és a felnőttkori tanulás alapfogalmain, elméletein és történetén, valamint a felnőttkor legfontosabb jellemzőin keresztül azt a kérdést vizsgálja, hogy az andragógia miért korunk egyik legdinamikusabban fejlődő tudománya, eredményei hogyan segíthetik közvetlenül a felnőtteket.
Kovács Ilma legújabb pedagógiai könyvét leginkább a felnőttképzésben, a felsőoktatásban érdekelteknek, a diákok és a tanárok figyelmébe ajánljuk, de a kiadvány létjogosultságot élvezhet a céges oktatásban is.
A könyv „olvashatóvá”, érhetővé teszi az andragógia szakirodalmát. Ennél is nagyobb feladat az, hogy ezzel a jegyzettel, tantárggyal is alapozzuk, növeljük a leendő andragógus motivációját és attitűdjét, elősegítve ezzel a pálya kötődését.
Képzési segédlet az Életminőség és emberi jogok, Demokráciára nevelés gyakorlata, Nem formális nevelés, Készség- és személyiségfejlesztés tantárgyak gyakorlati ismereteinek elsajátításához.
A kötet tanulmányait a magyar andragógia jeles személyiségei jegyzik. Tekinthetjük akár felnőttoktatás-történeti kézikönyvnek vagy andragógiatörténetnek is.
A modern világban a tudást gyakran az iskolázottság fogalmával azonosítják, és a megszerzett végbizonyítványok, végzettségek, diplomák, ritkábban az elvégzett iskolai osztályok számával mérik. Az iskolai végzettség, a szakképzettség az általános társadalmi státusz mellett a munkaerőpiaci esélyeket és pozíciókat is meghatározza...
Nem könnyű ez a tantárgy, de nem is az ördögtől való, az andragógus pályán rögtön hasznosuló tantervkészítő tudást és jártasságot ígér.
A könyvet tanulni vágyó, a felnőttek tanulásával kapcsolatba kerülő, működő vagy leendő andragógiai vagy más szakterületről érkező szakembereknek, felnőttoktatóknak, kutatóknak, illetve a saját tanulásuk mélyebb összefüggései iránt érdeklődő, a tanulásra nyitott felnőtteknek ajánljuk.
A kötet átfogó képet nyújt a középfokú szakképzési rendszer egészéről, ideértve annak iskolarendszerű részét és a felnőttképzést egyaránt.
Az olvasó e könyvből megtudhatja, hogy miként segíthet egy külső moderátor a konfliktusok oldásában azáltal, hogy segít feltárni valamely intézményben a zavart okozó tényezőket, kimondani e konfliktusok forrásait és megtalálni a leginkább célravezető eljárásokat.
Az Apáczai Csere János-díjas szerző, Dr. Nagy Andor József arra vállalkozott, hogy e kötetben a médiaandragógia néhány aktuálisnak tűnő problémáját tárja fel.
A kötet felvázolja az egész életen át tartó tanulás teljes kérdéskörét, illetve kísérletet tesz egy új, a pedagógusokra és andragógusokra egyaránt alkalmazható, tevékenységalapú szerepegyüttes körvonalazására.
A kötet egyes fejezetei az információkezelés, tanulás- és tudáselmélet legújabb fejleményeit világítják meg, más részek inkább arra valók, hogy az olvasók újra átgondolják és egyberendezzék régi ismereteiket és tapasztalataikat.
A múzeumpedagógia az elmúlt évek során fokozatosan intézményesült, professzionalizálódott, jelentős fejlődésen ment keresztül, mindinkább reflektorfénybe került, s mind nagyobb ismertségre és elismertségre tett szert az oktatásügyben és a kulturális szférában egyaránt. Kötetünket pedagógusok, közművelődési szakemberek, valamint azon felsőoktatásban tanuló hallgatók figyelmébe ajánljuk, akik a múzeumpedagógia iránt érdeklődnek, szeretnék tudásukat, ismereteiket elmélyíteni ezen a téren.