Drámapedagógia
A drámapedagógia a pedagógiai gyakorlat különböző színterein és szintjein alkalmazott dramatikus pedagógiai eljárások gyűjtőneve Magyarországon. (Más nyelveken az elnevezése egyben koncepcionális különbségekre is utalhat, német nyelvterületen Theaterpädagogik, angol nyelvterületen a Drama in Education vagy a Theatre in Education is elterjedt, de többnyire csak drama néven emlegetik, Szlovákiában pedig dramatoterapia névvel illetnek egyes dramatikus tevékenységeket.) Középpontjában a cselekvésen, ezen belül is elsősorban a dramatikus cselekvésen keresztül megvalósuló tanulás áll. Annak ellenére, hogy a színház eszköztárát (is) alkalmazza, a drámapedagógiai tevékenység a nevelés folyamatát hangsúlyozza, amelynek nem feltétlen velejárója a résztvevők által közönség előtt bemutatott előadás. Gabnai Katalin meghatározása szerint: „a dráma sajátos eszközeivel való nevelés… melynek célja az egész személyiség – az értelem, az érzelem, a fizikum, a jellem – harmonikus és differenciált fejlesztése”.
Ebben a kötetben a különböző drámás/színházi műfajok és eljárások mint kutatási tevékenységek kapnak új értelmet...
Mi történik egy meseterápiás csoportban? Miben különböznek a saját élményű mesecsoportok más önismereti csoportoktól? Elsősorban abban, hogy a mese veszi át a terapeuta szerepét: biztonságot teremt, vezet, kérdez, tükröz, állít és megfejtésre váró, indirekt tanácsokkal látja el a csoport tagjait. Boldizsár Ildikó tizenhárom év csoporttapasztalatait gyűjtötte össze új kötetében.
A színházi eszközök alkalmazása irányulhat szenvedélybetegek rehabilitációjának segítésére, pedagógiai kihívások alternatív megoldására, politikai kérdések megfogalmazására, társadalmi konfliktusok kezelésére, megtörtént események dramatikus eszközökkel történő feldolgozására, és így tovább...
A történet egy fiktív iskolában játszódik, melynek tanári karát színész-drámatanárok, diákjait pedig a játékban résztvevő osztály tanulói alakítják...
„A jegyzet alkalmas arra, hogy az érvényes mintatanterv alapján a drámapedagógus-képzés alaptankönyve legyen a Károli Egyetemen, s akár más pedagógusképzési kurzusokon is jól használható. Jól eligazít a hazai drámapedagógia terminológiájában, alapfogalmai között, értelmezhető leírást ad az egyes módszerekről” (Trencsényi László lektor). Mindenekelőtt a drámapedagógiai foglalkozások rendjébe illeszthető játékok gazdag gyűjteménye, kiegészítve a szerző tapasztalataival.
Az egyaránt nagy hagyományú gyermek- illetve diákszínjátszás néhány kipróbált művét fogja egybe ez a kötet. A művek bizonyos értelemben mind „másodlagosak”, vagyis egy más műfajból átemelt dramatizálások, akár népmesefeldolgozásról, akár verses vagy epikus művek színpadi adaptációjáról van szó.
A DICE („Drama Improves Lisbon Key Competences in Education / A drámapedagógia hatása a lisszaboni kulcskompetenciákra”) egy európai uniós támogatással megvalósult, nemzetközi kutatási projekt volt, mely azt vizsgálta, hogy a tanítási színház és dráma milyen hatással van öt kulcskompetenciára a nyolc lisszaboni kulcskompetencia közül.
A Dráma a tanteremben olyan drámapedagógia iránt érdeklődőknek vagy azt gyakorlóknak szól, akik szívesen ismerkednek az alkotó megértés drámás lehetőségeivel, elméleteivel, módjaival.
A Magyar Drámapedagógiai Társaság periodikájának 2006/1. (31.) száma.
A Magyar Drámapedagógiai Társaság periodikájának 2006/2. (32.) száma.
A Magyar Drámapedagógiai Társaság periodikájának 2007/1. (33.) száma.
A Magyar Drámapedagógiai Társaság periodikájának 2007/2. (34.) száma.
A Magyar Drámapedagógiai Társaság periodikájának 2008/1. (35.) száma.
A Magyar Drámapedagógiai Társaság periodikájának 2008/2. (36.) száma.
A Magyar Drámapedagógiai Társaság periodikájának 2009/1. (37.) száma.
A Magyar Drámapedagógiai Társaság periodikájának 2009/2. (38.) száma.
A Magyar Drámapedagógiai Társaság periodikájának 2010/1. (39.) száma.
A Magyar Drámapedagógiai Társaság periodikájának 2010/2. (40.) száma.
Az első részben felvonultatott 74 drámajáték szövegét az angol mellett magyar nyelven is megadtuk, így nem csak az angol nyelvű oktatásban alkalmazhatók, és minden óvodás és kisiskolás korú gyermek számára érthetők és élvezhetők. A második és harmadik rész dramatizált szövegei ellenben már feltételeznek némi nyelvtudást és olvasási készséget.
A kiadványt olyan pedagógusoknak ajánljuk, akik tanulásban vagy értelmileg akadályozott gyermekeket tanítanak, nevelnek, és érdeklődnek minden olyan módszer iránt, amellyel élményszerűvé, hatékonyabbá tehetik oktató-nevelő munkájukat.
A kötet hat fizikatörténeti forgatókönyvet tartalmaz. Kiknek ajánljuk a forgatókönyvekkel való „kísérletezést”? Olyan fizikatanároknak, akik szeretnének beépíteni egy-egy jelenetet a tanórába. Olyan drámapedagógusoknak, akik szívesen válnak partnerré a fizika népszerűsítésében. Olyan kollégáknak, akik műsorkészítési feladatot kaptak egy iskolai projekt keretében, vagy csak kihívás elé akarják állítani egy diákcsoportjukat.