Drámapedagógia
A drámapedagógia a pedagógiai gyakorlat különböző színterein és szintjein alkalmazott dramatikus pedagógiai eljárások gyűjtőneve Magyarországon. (Más nyelveken az elnevezése egyben koncepcionális különbségekre is utalhat, német nyelvterületen Theaterpädagogik, angol nyelvterületen a Drama in Education vagy a Theatre in Education is elterjedt, de többnyire csak drama néven emlegetik, Szlovákiában pedig dramatoterapia névvel illetnek egyes dramatikus tevékenységeket.) Középpontjában a cselekvésen, ezen belül is elsősorban a dramatikus cselekvésen keresztül megvalósuló tanulás áll. Annak ellenére, hogy a színház eszköztárát (is) alkalmazza, a drámapedagógiai tevékenység a nevelés folyamatát hangsúlyozza, amelynek nem feltétlen velejárója a résztvevők által közönség előtt bemutatott előadás. Gabnai Katalin meghatározása szerint: „a dráma sajátos eszközeivel való nevelés… melynek célja az egész személyiség – az értelem, az érzelem, a fizikum, a jellem – harmonikus és differenciált fejlesztése”.
Ebben a kötetben a különböző drámás/színházi műfajok és eljárások mint kutatási tevékenységek kapnak új értelmet...
Mi történik egy meseterápiás csoportban? Miben különböznek a saját élményű mesecsoportok más önismereti csoportoktól? Elsősorban abban, hogy a mese veszi át a terapeuta szerepét: biztonságot teremt, vezet, kérdez, tükröz, állít és megfejtésre váró, indirekt tanácsokkal látja el a csoport tagjait. Boldizsár Ildikó tizenhárom év csoporttapasztalatait gyűjtötte össze új kötetében.
A színházi eszközök alkalmazása irányulhat szenvedélybetegek rehabilitációjának segítésére, pedagógiai kihívások alternatív megoldására, politikai kérdések megfogalmazására, társadalmi konfliktusok kezelésére, megtörtént események dramatikus eszközökkel történő feldolgozására, és így tovább...
A történet egy fiktív iskolában játszódik, melynek tanári karát színész-drámatanárok, diákjait pedig a játékban résztvevő osztály tanulói alakítják...
„A jegyzet alkalmas arra, hogy az érvényes mintatanterv alapján a drámapedagógus-képzés alaptankönyve legyen a Károli Egyetemen, s akár más pedagógusképzési kurzusokon is jól használható. Jól eligazít a hazai drámapedagógia terminológiájában, alapfogalmai között, értelmezhető leírást ad az egyes módszerekről” (Trencsényi László lektor). Mindenekelőtt a drámapedagógiai foglalkozások rendjébe illeszthető játékok gazdag gyűjteménye, kiegészítve a szerző tapasztalataival.
Az egyaránt nagy hagyományú gyermek- illetve diákszínjátszás néhány kipróbált művét fogja egybe ez a kötet. A művek bizonyos értelemben mind „másodlagosak”, vagyis egy más műfajból átemelt dramatizálások, akár népmesefeldolgozásról, akár verses vagy epikus művek színpadi adaptációjáról van szó.
A DICE („Drama Improves Lisbon Key Competences in Education / A drámapedagógia hatása a lisszaboni kulcskompetenciákra”) egy európai uniós támogatással megvalósult, nemzetközi kutatási projekt volt, mely azt vizsgálta, hogy a tanítási színház és dráma milyen hatással van öt kulcskompetenciára a nyolc lisszaboni kulcskompetencia közül.
A Dráma a tanteremben olyan drámapedagógia iránt érdeklődőknek vagy azt gyakorlóknak szól, akik szívesen ismerkednek az alkotó megértés drámás lehetőségeivel, elméleteivel, módjaival.
A Magyar Drámapedagógiai Társaság periodikájának 2006/1. (31.) száma.
A Magyar Drámapedagógiai Társaság periodikájának 2006/2. (32.) száma.
A Magyar Drámapedagógiai Társaság periodikájának 2007/1. (33.) száma.
A Magyar Drámapedagógiai Társaság periodikájának 2007/2. (34.) száma.
A Magyar Drámapedagógiai Társaság periodikájának 2008/1. (35.) száma.
A Magyar Drámapedagógiai Társaság periodikájának 2008/2. (36.) száma.
A Magyar Drámapedagógiai Társaság periodikájának 2009/1. (37.) száma.
A Magyar Drámapedagógiai Társaság periodikájának 2009/2. (38.) száma.
A Magyar Drámapedagógiai Társaság periodikájának 2010/1. (39.) száma.
A Magyar Drámapedagógiai Társaság periodikájának 2010/2. (40.) száma.
A kiadványt olyan pedagógusoknak ajánljuk, akik tanulásban vagy értelmileg akadályozott gyermekeket tanítanak, nevelnek, és érdeklődnek minden olyan módszer iránt, amellyel élményszerűvé, hatékonyabbá tehetik oktató-nevelő munkájukat.
A kötet hat fizikatörténeti forgatókönyvet tartalmaz. Kiknek ajánljuk a forgatókönyvekkel való „kísérletezést”? Olyan fizikatanároknak, akik szeretnének beépíteni egy-egy jelenetet a tanórába. Olyan drámapedagógusoknak, akik szívesen válnak partnerré a fizika népszerűsítésében. Olyan kollégáknak, akik műsorkészítési feladatot kaptak egy iskolai projekt keretében, vagy csak kihívás elé akarják állítani egy diákcsoportjukat.
A konvenciók tiszteletben tartása és követése kényelmessé, kiszámíthatóvá és biztonságossá teszi a színészek és a közönség találkozását mindkét oldal számára. Ugyanakkor ezzel kölcsönösen le is mondanak az egymással folytatható interakció számos lehetséges módjáról...