Könyvtár- és múzeumpedagógia
A könyvtárak komplex funkciórendszere talán kevéssé ismert a nagyközönség előtt. A lakosság információval való ellátása mellett a tanulás segítése, a közösségek építése, a rekreációs lehetőségek bővítése mind olyan funkciók, amelyek közvetve vagy közvetlenül gazdasági értelemben véve is hasznosnak bizonyulnak.
A szemletanulmány felépítése során a szerző arra törekedett, hogy a könyvtári rendszer és annak egyes intézményei számára napirenden lévő kérdésekre választ adó publikációkat mutassa be. Ennek következtében elsősorban a finanszírozási, a szabályozás témájú tanulmányokat gyűjtötte össze.
A nyilvános könyvtárak funkciórendszere a 20-21. század fordulóján különös változáson megy keresztül. A valamikori egyértelmű jelentését az infokommunikációs forradalom soha nem látott mértékben átértelmezte. Már semmi sem az, aminek korábban véltük.
Gróf Johann Coronini-Cronberg, a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság katonai és polgári kormányzója 1859. január 8-án kelt utasításában rendelte el az egyes témák helyi viszonyait jól ismerő vezetők és értelmiségiek közreműködésével a települések hely- és néprajzi leírását. Beküldési határidőnek 1859 júliusát, az egész éves megfigyelést igénylő munkáknál a következő év február végét szabta meg...
A soproni gyűjteményekben kutató kollégák előadásait (Országos Széchényi Könyvtár, 2003. október 16.) tartalmazó kötetet (2005) folytatva az egri és kecskeméti közgyűjteményekben dolgozó kollégák tanulmányait tesszük közzé jelen kiadványunkban.
A Magyar Pedagógiai Tárgyszójegyzék (MPT) célja, hogy a neveléstudományi szakirodalom tartalmi feldolgozásához és a szakirodalmi adatbázisban történő kereséséhez egységes terminológiát biztosítson.
A statisztikát fárasztó kötelességünknek tartjuk, megbízhatóságáról és összehasonlíthatóságáról megvan a véleményünk. Mert ugye a könyvtárak mást értenek egy-egy fogalom alatt, mások az adatforrásaik, körülményeik – mindez bizalmatlanságot kelt bennünk, és visszafogottan használjuk az adatokat. Mégis mire jó hát a statisztika, miért van rá szükség?
Megérett a helyzet a hazai könyvtárakban, hogy a könyvtárosok ne csupán a menedzsment szemléletet, technikákat és technológiákat ismerjék, hanem továbblépjenek a minőségmenedzsment alkalmazásának irányába is.
Ha Athén kortársi szemléletű múzeumok és dinamikus jelenkori művészet révén felvállalja mai élő kulturális identitását, akkor a British Museumból visszakövetelt ókori fríz dilemmája is másként jelenik majd meg. Nem az a fő kérdés ugyanis, hol vannak a Lord Elgin által elmozdított márványok, s hogy az antikvitás mai múzeumi pozicionálásából a globális hatalmi versenyben Athén mekkora szeletet tud kihasítani...
Ebben a kötetben külföldi és hazai szerzők, a múzeumi világ ismert szakemberei gyűjtötték össze a múzeumi ismeretátadással, múzeumi tanulással kapcsolatos tapasztalat legjavát.
Ez a kötet a magyar néprajz történetét a múzeum és a múzeumi gyűjtés szemszögéből tárgyalja. Szemléletét a tudománytörténet újabb, konstruktivista felfogásmódja határozza meg. Bemutatja azokat a törekvéseket, amelyek folyamatában és eredményeként létrejött Magyarországon a „néprajzi múzeum” mint intézménytípus a maga sajátos helyi változatában.
A könyv bemutatja azokat a kognitív pszichológiai és pedagógiai kutatási eredményeket, amelyek lényegesen hozzájárultak az olvasási képesség jobb megértéséhez.
Kissé leegyszerűsített képlet szerint a határon túli magyarok olvasáskultúrája és nemzettudata egyaránt magasabb szintűnek bizonyult a magyarországinál. Mindkettő feltehetőleg a kisebbségi helyzet identitást erősítő nyomása alatt állt elő.
Válságban az olvasás? Az olvasni tudás: hatalom? Kié a könyvtár? Kinek a dolga? – mármint az olvasás megtanítása, a könyv megszerettetése.
Olvasmány és befogadó találkozásakor mindkét fél próbának van kitéve. Egy „olvasmány-jelölt” szöveg akkor avatódik föl olvasmánynak, amikor olvasója, nézője, hallgatója, olvasóközönsége lesz, az olvasni tudó olvasó-jelölt pedig akkor válik műalkotás olvasójává, amikor elolvas egy művet...
Az irodalmi művel találkozó olvasó határhelyzetbe kerül: amikor olvas, kilép a napi rutinból, kikapcsolódik, s lehetőséget kap arra, hogy átlépjen egy másik világba, egy másik dimenzióba, ami korántsem mindig történik meg: a határhelyzetbe kerülésből – ez minden olvasni tudó ember számára adva van – még nem következik a határ átlépése.
A szentendrei Pest Megyei Könyvtár az Olvasás Évének jegyében pályázatot hirdetett 10-14 éves fiatalok számára. A legkiemelkedőbb alkotásokból szerkesztette össze Nincsevics Klára könyvtáros ezt a kötetet.
Kiadványunkat a magyarországi egyetemeken zajló könyvtárosképzés segédkönyvéül szántuk, de haszonnal forgathatják a rokonszakmák (művelődéstörténet, irodalomtörténet, történelem) oktatói és hallgatói is.