Oktatás és társadalom–sorozat
Az elmúlt két évtizedben világszerte sok és gyorsan kibontakozó, néha váratlan változás következett be a felsőoktatási rendszerekben. Európában a legmarkánsabb történés az európai felsőoktatási térség létrehozása, az ún. Bologna-reform volt.
A tudásgazdaság a gazdaság fejlődésének az a szakasza, amikor az iskolázottság, a kutatás és az innováció válik meghatározó hajtóerővé. Globális iskolázottsági és kutatási, innovációs verseny alakul ki, amelynek meghatározó szereplője és színtere a felsőoktatás. Magyarország mind az innovációs, mind a felsőoktatási iskolázottsági versenyben leszakadóban van. Ez a könyv ennek az okait elemzi, alapvetően a politikai gazdaságtan szemüvegén keresztül.
A tudás keletkezése szokatlan műfajú könyv: fikció formájában megírt tudományos munka. Regényszerű írás, mely tudományos tartalmat közvetít. Az iskolai oktatás és a pedagógia világába viszi az olvasót, Magyarországra és a világ több más pontjára. Címzettjei elsősorban azok a pedagógusok, akik szeretnének kiemelkedni a mindennapos rutinból, akikben elevenen él a szakmai kíváncsiság, és nap mint nap kitalálnak új dolgokat, melyekkel a munkájukat eredményesebbé próbálják tenni.
Ez a könyv a nevelésszociológiai kutatások azon irányához tartozik, amely az oktatás és a társadalom egydimenziós szemléletén való túllépésre törekszik. Az elmúlt évek kutatásai szisztematikusan feltárták, hogy a vertikális társadalmi struktúra mellett a horizontális egyenlőtlenségek, a nemzeti, etnikai, kulturális és vallási sokféleség, a lokális közösségek és az iskola által teremtett kapcsolati kontextus igen jelentős hatással bírnak a tanulói teljesítményre.
Lifelong learning – magyarul: az élethosszig tartó tanulás – eszméje az utóbbi évtizedek során nemcsak a legfontosabb pedagógiai paradigmává vált egész Európában, hanem az Európai Unió oktatáspolitikai reformkoncepcióinak összefoglaló fogalmává is. Az élethosszig tartó tanulás 1996-ben kikiáltott európai éve óta a lifelong learning-program a modern idők társadalmi, politikai és gazdasági változásaira adható egyetlen válasznak számít Európában.
Amikor rátaláltunk a „társadalmi innovációra”, az még csak a szociológusokat érdekelte. A szociológusok – a közgazdászokhoz csatlakozva – a gazdasági innovációk társadalmi vonatkozásait vizsgálták. Mai napig ezt értik társadalmi innováción. Magyarország „tanuló régióit” megismerve (2012–2015) mi más társadalmi (szociális) innovációról kezdtünk beszélni.
A kötet az oktatástörténettel, oktatáskutatással és neveléstudománnyal foglalkozó szakembereknek szól, de szól ezenkívül doktoranduszoknak, felsőoktatási hallgatóknak is, elsősorban azoknak, akik nyitottak az inter-multidiszciplináris megközelítésre.
A kötetben egyrészt a digitális technológia fejlődése, terjedése által generált társadalmi változásokat, az átalakuló tanítási-tanulási környezetet és az ezekből indukálódó elvárásokat tekintjük át, másrészt egy kutatássorozat adatait felhasználva az új kihívások, feltételrendszerek kusza hálójában tevékenykedő pedagógusok attitűdjét, illetve a tanítási folyamat változásának jellemzőit vizsgáljuk meg.
Romániából a 19 század végétől érkeztek a mai Magyarországra a beások, akik erdei lakóként zömmel famunkákból éltek (gyakori családnevük: Orsós), Az „oláh cigányok” (romák) is ebben a korszakban telepedtek meg Magyarországon. Elit csoportjuk, a lovári adja máig meglévő anyanyelvüket. A magyarországi cigányság létszámát jelenleg 600–800 000 főre becsülik.