Takács Etel Pedagógiai Alapítvány
A Takács Etel Pedagógiai Alapítvány kuratóriuma 2015-ben kiadványsorozatot indított azzal a céllal, hogy értékes doktori disszertációkat és szakdolgozatokat hozzáférhetővé tegyen a szélesebb szakmai közösség, illetve az érdeklődő olvasók számára. A megjelentetésre ajánlott értekezések – tisztelegve az alapítvány névadója előtt, akit munkássága két szakterülethez kötött – a nevelés-, illetve a nyelvtudomány területéhez kapcsolódnak. Publikált változatuk (esetleges vitatható részleteikkel, tévedéseikkel együtt) lényegében megegyezik a tudományos fokozathoz vagy egyetemi diplomához vezető értékelési folyamatban szereplő dolgozattal. Minőségüket a doktori iskolák, a képzőhelyek szakemberei fémjelzik. A TEPA reméli, hogy kezdeményezésével hozzájárul a szakmai diskurzusok élénkítéséhez, új kutatógenerációk megismertetéséhez.
A szerző a korai kétnyelvű fejlesztést támogató pedagóguskompetenciákkal és pedagógusképzéssel foglalkozik. Munkájában – nemzetközi és hazai kutatásokra támaszkodva – evidenciának tekinti a kora gyermekkorban kezdett idegennyelv-tanulás hatékonyságát, a pedagógusok meghatározó szerepét a tanulási-tanítási folyamat sikerében. Ugyanakkor a kétnyelvű programokban részt vevő pedagógusok és pedagógusjelöltek kompetenciái, nézetei, motivációik, szükségleteik és feladataik a kevéssé kutatott területek közé tartoznak, lényegében feltáratlanok.
A szerző a mentális lexikont, az emberi agy „szótárának” összetételét vizsgálta. Kísérletet tett a 14-16-18 évesek anyanyelv-elsajátítása gyermeknyelviből felnőttnyelvivé alakulásának behatóbb megismerésére. A kísérletsorozat nem titkolt szándéka többek között az volt, hogy a tizenévesek mentális lexikonáról napjainkig feltárt ismeretekkel tágítsa és kiegészítse a vonatkozó magyar szakirodalmat.
A szerző munkájának célja az, hogy a központi idegrendszeri mozgássérült emberek megmutathassák művészeti, azon belül is a színművészetben kibontakozó tehetségüket, s ezáltal hozzájáruljon kulturális integrációjukhoz. Nem kevésbé célja olyan légkör kialakítása is, amelyben természetessé válik a fogyatékossággal élők együttműködése ép társaikkal különböző művészeti ágazatokban. Vizsgálta a színjátszás beillesztésének lehetőségeit a konduktív pedagógia strukturált, egymásra épülő rendszerébe; a színjátszó szakkör céljainak megvalósíthatóságát egy olyan iskolában, ahol halmozottan sérült és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tanulnak; illetve hogy a mozgássérült gyermekek tevékenységük révén miként képesek művészeti (és erkölcsi) élményt nyújtani a társadalom ép tagjainak.
Wittner Rita lényegében egy sikeres pedagógiai folyamat átvilágításán keresztül mutatja be az integráció, jelesül egy autista gyerek sikeres óvodai integrációjának feltételeit, módszereit.
A pedagógiában is kiemelt jelentősége van az új digitális technológiának, és a rohamos fejlődéssel minden tudományterületnek lépést kell tartania. S mivel az ún. digitális bennszülöttek igényei nemcsak az általános pedagógiai gyakorlatban, hanem annak egy speciális területén, a gyógypedagógiában is megjelennek, a kutatás és fejlesztés ezen a területen is elengedhetetlen.
Domonkos Katalin doktori disszertációjában az iskolai zaklatás online változatát vizsgálja azzal a céllal, hogy a köznapi tapasztalatoknál mélyebben megismerve a jelenséget, pedagógusként segítséget tudjon ajánlani a zaklatás elkerüléséhez, adott esetben feldolgozásához. Könyve egyfelől továbbépíthető kutatási eredményeket, másfelől a megelőzésre vonatkozó praktikus tanácsokat tartalmaz. Ezért ajánljuk olvasásra kutatóknak, szülőknek és tanítóknak, tanároknak egyaránt.
Szántó Anna egy fontos, de talán kevésbé vizsgált aspektusból közelít tárgyához: a beszédpercepció kérdéskörén belül elsősorban a hallott szöveg észlelésének, értésének komplex folyamatát kutatta, fejlesztési javaslatai erre vonatkoznak. Vizsgálatait óvodás és kisiskolás gyermekcsoportokban végezte, a kipróbált fejlesztési eljárások a gyakorlatban közvetlenül is felhasználhatók.
Pajorné Kugelbauer Ida értekezése sokoldalúan mutatja be a reformpedagógiai ihletésű Waldorf-iskola vizuális nevelési koncepcióját s egyik legrégebbi hazai reprezentánsának, a Budapesten működő Pesthidegkúti Waldorf Iskolának a gyakorlatát. Munkáját ajánljuk mindazoknak, akik szeretnének belelátni egy 21. századi Waldorf-iskola valóságába, illetve azoknak, akiket érdekel egy nehezen operacionalizálható pedagógiai probléma szakszerű kutatási folyamata.