Leírás
A könyv a szerzőnek a Budapesti Nevelő című szakmai folyóiratban az ezredforduló után megjelent tanulmányait tartalmazza. Eszmefuttatásai által a több mint három évtizedes gyakorlati pedagógiai munkájának tapasztalatait szembesíti, illetve egyesíti elméleti tartalmakkal. Interdiszciplináris nézőpontból, pszichológiai-etikai-filozófiai-ontológiai problémakörökön keresztül jut el olyan konklúziókig, amelyek szellemi-módszertani segítségül szolgálhatnak mindazok számára, akik a jellegzetes élethelyzetek, pedagógiai szituációk mélyebb létrétegével szeretnének megismerkedni. A tanulmányokban főleg az osztályfőnöki órák és rajzórák emlékképei elevenednek fel. Ugyanakkor ezek az attitűdök valamennyi tanórai és tanórán kívüli tanár-diák együttlétben újra és újra felvillannak, valamennyi időfázisban és életszakaszban.
Sipos Endre 1951-ben született Békéscsabán. Szülei tanyasi, majd falusi pedagógusok. Mivel szolgálati lakásban laktak, az osztálytermek szomszédságában, ezért az iskola – mint otthon – létének támpontjává vált kisgyermekkorától kezdve. Az sem véletlen, hogy húgával együtt ők is ezt a hivatást választották. Ifjúkorában három évig munkásként dolgozik, majd biológia-rajz szakon szerez általános iskolai tanári diplomát. 20 éves korától grafikai-festői alkotómunkát is végez. Később történelem-filozófiai és a művészetfilozófia iránti érdeklődésének megfelelően az ELTE Bölcsészettudományi Karán filozófiaoktató diplomát szerez. Rajz szakfelügyelőként, majd vezető szaktanácsadóként a művészeti és etikai nevelésről tart előadásokat, ír tanulmányokat, vezet továbbképzéseket. Tíz évig az ELTE Pedagógiai Tanszékén tanít, külső előadóként, leendő múzeumpedagógusokat. Közben egyéni módszert dolgoz ki a festészeti és szobrászati műelemzésben. A nyugdíjba vonulása előtti években a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskolában és Gimnáziumban vezető tanár. Ebben az időszakban írja a pedagógiai-ontológiai tanulmányait. Nyugdíjba vonulása után antropológiai tanulmányokat folytat, de főleg műalkotáselemzéssel foglalkozik. A következő, megjelenésre váró könyvének címe: „A magyar festészet és szobrászat szellemi háttere”.
Flaccus Kiadó, 2025.
Írta: Sipos Endre
Paraméterek
| Szerző | Sipos Endre |
| Cím | Pedagógiai-antropológiai vizsgálódások |
| Kiadó | Flaccus Kiadó |
| Kiadás éve | 2025 |
| Terjedelem | 216 oldal |
| Formátum | A/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 615 5278 94 5 |
Tartalom
Bevezető
Az iskolai fegyelmezetlenség fenomenológiai kérdései
Bevezető
Autonómia – identitás – önfegyelem
Autonómia nem létezhet önfegyelem nélkül – Identitástudat nem fejlődhet ki önfegyelem nélkül – Szabadság és az ideiglenes alárendelődés képessége
Az iskolák típusai fegyelmezettségi szint alapján
Tradicionális-konzervatív iskolatípus – A liberális iskola. A reformpedagógiai elvek alkalmazása – Az arany középút megtalálása
A minimális önfegyelem mint az emberi egymás mellett élés alappillére
Maximális önfegyelmet igénylő élethelyzetek – Felszabadulásra lehetőséget adó élethelyzetek – A tudatos önszabályozás, önvezérlés képessége
Az iskolai fegyelmezetlenség fő típusai
A belső lelkiállapot permanens kimutatása – Inautentikus jelenvalólét. Máshollevésvágy – Falkavezér-szindróma. Egyéni játékok
A közösséggé szerveződés és a fegyelem kapcsolata (Az osztályfőnök felelőssége)
A mocsár jellemzői. Az osztályfőnök felelőssége – Falkavezérek háborúja. A parttalan egoizmus – A fegyelmezetlenség mint karaktervonás (Járvány)
Az óra eleji beszélgetés típusai (Időrablás)
Az észre nem vétel megjátszása – A zajszint növekedésének és csökkenésének fiziológiája – A pofoncsalogató egyéni akciók. A bátor és sumákoló gyerekszerep eljátszása
A tanári jogok tisztázatlansága
Az osztályzattal való fegyelmezés buktatói – Az elnézés, az elhallgatás buktatói – Társadalmi tükör. Az „annak ellenére” effektus
Gőg és agresszió
Az egoizmus és a természetes önszeretet
A kisgyermekkori falkavezér-effektus – Az elkényeztetett gyerek parttalan egoizmusa – „A világ nem az én eszközöm”
Szellemi feszítőerők. A test-lélek-szellem egysége
Az egész részévé válás. Közösségi élmény – Én és te. Autokép – heterokép – Identitástudatra épülő önmeghaladás
A gőg ontológiája
Alárendeltségből való kitörésvágy – A sikeréhség és hatalomvágy anatómiája – Önhittség. Bántó-lenéző stílus
A gőg stációi
Önértékfelfedezés. Büszkeség. Kifejezésvágy – Függőségfelmondás. Nagyratörő tervek – Durvaság. Lelki bántalmazás. A világgal való szembekerülés
Az agresszió ontológiája
Az éden elvesztése. Szorongás. Kiszolgáltatottság – Öncsalás. Csillapíthatatlan hatalomvágy – Kíméletlen belső motiváció
Az agresszió stációi
Szorongó introverzió. Álomvilág – Szembekerülés a világgal – Bosszú. Sarokba szorított patkány
A gőg által kiváltott agresszió
A nálunk különb emberek gőgösnek tűnnek… – Tisztelet – alázathiány. Alárendelődés képtelensége – Elemi, ősi létküzdelem. Gyilkosság
Szorongás – félelem – kívüllét
Bevezető: Arisztotelész etikai középértékelméletének tanulságai
Az emberi fájdalom teóriája
A szorongás, mint elemi emberi érzés – A félelem antropológiai szerepe – A borderline-kór néhány sajátossága
Az emberi fájdalom ellentétes pólusa
Indokolatlan vidámság. A nevetés, mint fegyver – Tudatlan erőösszpontosítás. Vakmerőség – Bizalmaskodó-tolakodó térfoglalás
Középértékekre való rátalálás
A jó közérzet ismertetőjegyei – Céltudatos erőösszpontosítás – A világban való normális benntlét
Miről árulkodnak a gyermekrajzok?
A szorongás vizuális szimbólumai – A bizonytalanság és bizonyosság viszonya a kompozícióban – Különös szenzibilitás, lüktetés
Mit nem kell tennie a pedagógusnak?
A kisajátítás veszélyei – A beskatulyázás veszélyei – A túlzó pszichologizálás veszélyei
Kipróbált módszerek, feladatok
A szorongásoldás jellegzetes módozatai – Kísérlet a pánikroham megelőzésére – A világbakerülés folyamatának segítése kommunikációs játékokkal
A felnőtt korosztály felelőssége
A társadalmi szorongás forrásainak feltárása – A mindennapi valóság tényeivel való józan szembenézés – A hajlékteremtés misztériuma
Megfelelésvágy – szolgálat – alázat
A dependencia szerepe a világhoz való alkalmazkodásban
Mindannyian függőek vagyunk – Ösztönös és tudatos függőség – Falkavezér választás. Az erős ember mítosza
A dependencia, mint az „én” kialakulásának korlátja
A feltétel nélküli engedelmesség – Lázadás, szembekerülés – Szigetalkotás. Egyensúlyteremtés
A szolgaság mitikus gyökerei
A szolgaság, mint a célhoz vezető út eszköze – Tudatlan szolgaság, manipuláltság – A szolgaság dezantropomorfizációja
A szolgálat szentsége
Küldetéstudat. Közjó – Hamis küldetéstudat. Parttalan egoizmus – A leleplezés tanítása. Emberismeret
Dependens, mint áldozat
Az áldozattá válás stációi – Dependencia – kövületek – A dependencia kísérlete
A dependencia metamorfózisa
A gyors önmegvalósítás kísérlete – Gőg és agresszió – Dependencia elvesztéséből származó szorongás, félelem
Alázat a „dogma” szolgálatában
Csordaszellem – fegyelem – Az intellektuális alázat. Az egész megragadása – A tudásvágy, mint függőség
A kényszerbetegség pedagógiai-antropológiai kérdései
Az emberi ösztön, mint belső kényszer
Vegetációs életösztön – Generatív életösztön – Nyájösztön és individualitás
A társadalmi miliő kényszeres helyzetei
Szeretet – gyűlölet, szimpátia – antipátia – Alázat – elbújás, nyomulás – centrumba kerülés – Biztonság – bizonytalanság, identitás – identitáshiány
A családi miliő jellegzetes kényszerhelyzetei
A tradicionális hierarchia felbomlása – Szerető és gyilkoló birtokviszony – Megkövültség, felejtéshiány
Az iskolai osztályközösségben elfoglalt hely, szerep
Helyzetbekerülés, megbélyegezettség – Rendeződés. Lovagi torna, szellemi párbaj – A megszokás hatalma. A közös feladatok hiánya
A belső kényszer hiánya, motiválatlanság
Helyzetek, lehetőségek kihagyása – Beteges céltalanság, oldottság, oblomovizmus – Történelmi helyzet, eruptív misztérium
Labirintuseffektus
Végtelen futam, kafkai világ – A hit kényszerének dialektikája – Az inautentikus jelenvalólét kínzókamrája
A belső késztetések és a kényszerképzetek esztétikuma
Karakterek kialakulása – Szenvedélybetegség mint kompenzáció – Az alkotó munka bűvös kényszere
A nárcizmustól a pszichopátiáig
Az egoizmus természetrajza
Első stáció. A falkavezér effektus – Második stáció. Egoizmusban-ragadás – Harmadik stáció. Tudatos, parttalan egoizmus
A nárcizmus természetrajza
Átok. Beszűkülés – Önkielégülés – Önpusztítás. Hátborzongató otthontalanság
Az emberi világ erkölcsi törvényeinek ösztönös, majd tudatos negligálása
Kóros ismerethiány. Kiszolgáltatottság – Hamis világképbe való kapaszkodás – Felvilágosodás vagy eltorzulás
A pszichopátia, avagy a parazita szerep természetrajza
Az ártatlan gyermek szívfájdalma – A különleges gyermek mítosza – Elodázás. Átmeneti pénzzavar
A bűn ösztönös, majd tudatos vállalása
A megjátszott érzéketlenség – A bűn erénnyé cizellálása – Nincs visszaút. A sulyok elvetése
Folyamatos kielégületlenség
A lélek helyén tátongó űr – Isten és az ördög hallgatása – Kiürült a nézőtér
A gyógyulás lehetetlensége és lehetősége
A ripacs magánya – A másik filmszalag. Reciprok-élet – A megváltó halál
Bizalmatlanság és önvédelem
A bizalmatlanság természetrajza
Új ingerektől való félelem – Kötelékeken kívül levő világ – A visszavágyódás stációi
Az önvédelem szelíd formái
Az egoizmus nélküli magány – A kétely elemi formái – Szkepticizmus, mint előítéletvár
Paranoid stádium
Gyümölcsöző kétely – Önpusztító kétely – Öngyilkos magány
Az önvédelem agresszív formái
A hisztéria természetrajza – Hisztéria, mint stratégia – A hisztériából való kigyógyulás
A realitásérzék elvesztése
Beteges polarizálás – A környezet, mint ellenfél – A pokolból való menekülés
A realitásérzék visszaszerzése
A helyes gondolkodás – Manipulálhatatlanság – A tényekkel való szembenézés
Bátorság az ismeretlennel szemben
Sztoikus életszemlélet – Epikureista életszemlélet – Jó embernek lenni
A világtól való elzárkózás és világteremtés
Az extrovertált és introvertált személyiségjegyek egysége
Az extroverzió pozitív és negatív oldala – Az introverzió pozitív és negatív oldala – Az extroverzió és introverzió komplementaritása különböző élethelyzetekben
Környezeti hatások és örökletes hajlamok
Szkizotip és szkizoid jellemvonások – Saját hajlamaink, adottságaink felismerése – Az önkifejezés sajátos formáinak pedagógiai lehetőségei
Hedonia és anhedonia
A természetes hedonizmuson való felemelkedés – Szellemi-esztétikai örömök átélése – Az önfegyelem, mint az alkotó munka feltétele
A játék kezdete. Ego – antiego
A világteremtés első stációja – A világteremtés második stációja – A világteremtés harmadik stációja
Skizofréniába való menekülés
Paranoid stádium – Tudatosan választott magány – Növénnyé válás
A törzsfejlődés benső átélése
Szimbolikus korszak – Klasszicista korszak – Romantikus korszak
A játék vége
A halállal való sztoikus szembenézés – Önfeláldozó élet – Az élet harmonikus lezárása
Felhasznált szakirodalom
A könyv szerzője