Leírás
Szigorúan vagy engedékenyen? Divatos trendek szerint vagy konzervatívan? Hogyan neveljünk jól? Kedves Olvasó, akár szülő, akár pedagógus vagy, a nevelést napi kommunikációs helyzetekben valósítod meg – ezért bármily szép és okos elveket követsz is, a siker a gyerekekhez való kapcsolódáson múlik.
A Gordon-modell a tisztelet és együttműködés jegyében kialakított szemlélet, és a valódi fegyelem, világos beszéd, nyílt érzelmek kifejezésének módszere. Sok évtizedes tapasztalata bizonyítja, hogy a gyerekekkel minden életkorban lehet békésen együtt élni, elkerülhetetlen konfliktusainkat kreatívan és igazságosan megoldani. Boldogan felnőni, örömmel nevelni!
Dr. Thomas Gordon (1918–2002) sokkal többet ért el, mint amiről pszichológus álmodhat. Négy évtizedes munkássága világméretű mozgalommá szélesedett, mára jelentősen átalakítva a nevelés szemléletét. Magyarországon közel félmillióan ismerik kapcsolati filozófiáját. Az emberi érintkezés minden területét feldolgozta könyvsorozatában. A társadalmi együttműködésre gyakorolt pozitív hatása miatt Nobel-békedíjra jelölték.
Gordon Kiadó, 2023.
Írta: Dr. Thomas Gordon
Fordította: F. Várkonyi Zsuzsa
Paraméterek
| Szerző | Thomas Gordon |
| Cím | P.E.T. |
| Alcím | A gyereknevelés aranykönyve |
| Kiadó | Gordon Kiadó |
| Kiadás éve | 2023 |
| Terjedelem | 296 oldal |
| Formátum | A/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 9766 17 4 |
Tartalom
1. A szülőket vádolják – de nem képzik
2. A szülő: ember, nem isten
A szülői elfogadás ábrája
A következetlenség biztosra vehető
Nincs szükség szülői „egységfrontra”
A hamis elfogadás
Lehet-e elfogadni a gyereket, de a viselkedését nem?
Milyen az „igazi” szülő?
3. Hogyan figyeljünk gyerekünkre, hogy megnyíljon előttünk? Az elfogadás nyelve
Az elfogadás varázsereje
Az elfogadást ki is kell mutatni
Az elfogadás közlése szavak nélkül
Az elfogadás kimutatása „be nem avatkozás” révén
Az elfogadás kimutatása passzív figyelemmel
Az elfogadás közlése szavakkal
Mit kell tudni a „közléssorompókról”?
Egyszerű „hívogatók”
Az értő figyelem
Miért érdemes a szülőknek megtanulni az értő figyelmet?
Az értő figyelemhez szükséges szemlélet
Az értő figyelem kockázata
4. Hogyan működik az értő figyelem?
Amikor a gyereknek van problémája
Hogyan működhet a szülői értő figyelem?
Dani, aki fél elaludni
Mikor hasznos az értő figyelem?
Gyakori hibák az értő figyelem alkalmazásában
A gyerek befolyásolása „útmutatással”
„Hívogatás” majd „elkergetés”?
A „szajkózás”
Empátia nélküli meghallgatás
Értő figyelem – rosszkor
5. Hogyan figyeljünk a kicsikre, akik még alig tudnak beszélni?
Miben „más” a csecsemő?
Ráhangolódás a csecsemő szükségleteire és problémáira
Hogyan segít csecsemőknél az értő figyelem?
Segítsünk kisbabánknak igényei önálló kielégítésében
6. Hogyan beszéljünk, hogy gyerekünk figyeljen ránk?
Amikor a probléma a szülőé
Félresikerült „megmondások”
Kész megoldást közlő üzenetek
Lekezelő üzenetek
Jól működő „megoldások”
„Te-üzenetek” és „én-üzenetek”
Miért hatékonyabb az „én-üzenet”?
7. Az „én-üzenet” alkalmazása
A rejtett „te-üzenet”
Ne a negatívumot hangsúlyozzuk!
Bagatellizálás
A kitörő vulkán
Mire képes a hatékony „én-üzenet”?
Szavak nélküli „én-üzenetek” kisbabáknak
Az „én-üzenet” bökkenői
8. Az el nem fogadható viselkedés megváltoztatása a környezet módosításával
A környezet gazdagítása
A környezeti ingerek tompítása
A környezet egyszerűsítése
A gyerek mozgásterének korlátozása
A „gyerekbiztos” környezet kialakítása
A tevékenységek átváltása, jó lesz kicsit másképp is?
A gyerek felkészítése a környezet várható változására
Tervezés, nagyobbakkal
9. Az elkerülhetetlen szülő-gyerek konfliktusok: ki legyen a nyertes?
Hatalmi harc szülő és gyerek között
Nyertes-vesztes szereposztások
Miért sikertelen az I. módszer?
Miért sikertelen a II. módszer?
További gondok az I. és II. módszerrel
10. Szülői hatalom: szükséges és indokolt?
A szülői hatalom szűkös korlátai
A szülő előbb-utóbb kifogy hatalmából
Azok a „rettenetes kamaszévek”
A hatalmon alapuló nevelés szigorú feltételei
A szülői hatalom hatása a gyerekekre
Ellenállás, provokálás, lázadás, negativizmus
Sértettség, düh, ellenségeskedés
Agresszió, bosszú, visszavágás
Hazudozás, rejtőzködés
Mások hibáztatása, „befeketítés”, csalás
Basáskodás, erőszakoskodás
„Győzni kell! Veszteni szörnyű!”
Összefogás a szülők ellen
Meghunyászkodás, engedelmeskedés, alázat
Hízelgés, a kegyek keresése
Konformizmus, az alkotókészség hiánya, félelem az újtól, a sikergaranciák elvárása
Visszahúzódás, menekülés, ábrándozás, regresszió
Néhány további fontos kérdés a szülői hatalom kapcsán
„Hát nincs szüksége a gyereknek tekintélyre és korlátokra?”
Akkor sem indokolt a tekintélytartás, ha a szülő következetes?
„Hát nem a szülő dolga, hogy befolyásolja gyerekét?”
11. Miért maradt fenn a hatalom a gyereknevelésben?
A konfliktusmegoldás vereségmentes módszere
Miért olyan eredményes a III. módszer?
A gyerek motivált a megoldás megvalósításában
Nagyobb az esély a jó minőségű megoldásra
A III. módszer jó agytorna
Kevesebb harag, több szeretet
Kevesebb ellenőrzésre van szükség
Nincs szükség kényszerítésre
A III. módszer elvezet a valódi problémához
Felnőttként kezeljük a gyerekeket
A III. módszer mint terápia
12. A szülők aggályai a vereségmentes módszer kapcsán
Már megint „üljünk le, és értsünk egyet”?!
A III. módszer mint a szülői gyengeség jele
„Csoportok nem tudnak dönteni”
„A III. módszer olyan hosszadalmas!”
„Miért ne használhatná a szülő az I. módszert, hiszen ő a bölcsebb?”
„Lehet-e kisgyerekkel is használni a III. módszert?”
„Van-e olyan helyzet, amikor mégis az I. módszert kell alkalmazni?”
„Nem veszítem-e el tekintélyemet a gyerekeim előtt?”
13. A vereségmentes módszer a gyakorlatban
Hogyan kezdjük?
A „vereségmentes” módszer hat lépése
I. lépés: Tárjuk fel és fogalmazzuk meg a konfliktust!
II. lépés: Ötletgyűjtés a megoldáshoz
III. lépés: A javaslatok mérlegelése
IV. lépés: Döntés a legjobb elfogadható javaslat mellett
V. lépés: A gyakorlati lebonyolítás
VI. lépés: „Hogy sikerült” – utólagos kiértékelés
Értő figyelem és „én-üzenetek” nélkül nem megy!
Az első vereségmentes próbálkozás
Milyen problémákra számíthatunk?
Kezdeti bizalmatlanság és ellenállás
„És ha nem találunk elfogadható megoldást?”
Visszakanyarodás az I. módszerhez, amikor csődöt mond a III. módszer
„Legyen-e büntetés, ha mégis...?”
Szerződésszegés
Ha a gyerek megszokta, hogy csak ő nyerhet
A vereségmentes módszer a gyerekek közötti konfliktusokban
Amikor mindkét szülő érintett a szülő-gyerek konfliktusban
Ki-ki a maga jogán
Amikor csak az egyik szülő használja a III. módszert
Lehet-e váltogatni a módszereket?
Előfordul, hogy csődöt mond a III. módszer?
14. Amit szeretnénk elkerülni: hogy gyerekeink felmondjanak nekünk
Az értékrend
Emberi jogok
„Nem is taníthatom az értékrendemet?”
A szülő mint modell
A szülő mint szaktanácsadó
„Elfogadni, amin nem változtathatok”
Egy kis segítség, „hogy tudjam a különbséget...”
15. Konfliktusmegelőzés – önmagunk, a szülők változásával
Lehetünk-e elfogadóbbak önmagunkkal szemben?
Kié a gyerek?
Tényleg szeretjük a gyerekeket - vagy csak bizonyosfajta gyerekeket?
Nem csupán a mi értékeink és meggyőződéseink igazak...
A házastársi kapcsolat elsődlegessége
Lehet-e változtatni a szülők szemléletén?
16. Gyerekeink sok-sok nevelőszülője
CREDO – Hitvallásom a gyerekekhez fűződő kapcsolatomról
Függelék
„Fülelj az érzésekre!” (gyakorlat)
A meddő üzenet felismerése (gyakorlat)
Küldj „én-üzenetet”! (gyakorlat)
A tipikus közléssorompók hatása a gyerekre
Néhány fogalom – ahogyan Gordon használja őket
Kapcsolódó magyar nyelvű irodalom
Kapcsolódó kiadványok
