Pont Kiadó
A biblioterápia, vagyis a „könyvek általi, olvasmányok révén történő gyógyítás”, segítés, támogatás magától értetődő, természetes eszközként kapcsolódik a könyvtárosok mindennapi munkájához. A rendszer kialakításának folyamatosan bővülő koncepcióját, egymásra épülő állomásait kíséri végig a kötet, bemutatva azokat az elméleti és módszertani specialitásokat, melyek miatt szerénytelenség nélkül nevezhető „szentendrei modell”-nek ez a történet.
Nagy Mária Ilona tanulmánya először 1936-ban jelent meg. Életéről, pályafutásáról keveset tudunk, miközben külföldi szerzők szerint: a tudományos szakirodalom, a tanatológia vele kezdődik” – írta Polcz Alaine amikor e fontos, valóban hiánypótló művet néhány évvel ezelőtt a hazai közönség figyelmébe ajánlotta.
Ha elfogadjuk, hogy a beszéd szimbolikus funkcióval bír az ember életében, mindenféle logopédiai munka pszichoterápiás dimenziót nyer. A terápia végének a kérdése pedig hasonló értelemben vetődik fel, mint egy gyerek pszichoterápiájának a lezárása.
Françoise Dolto könyve érdekes és hasznos olvasmány mind a serdülők, mind a velük foglalkozó felnőttek számára.
Az esszékötet kitér a tündérmesék szerkezete által hordozott üzenetekre és azokra a fontos erkölcsi tulajdonságokra – az emberi együttműködés, az egymás iránti bizalom, az empátia –, melyeket ezek a mesék közvetítenek.
A mese világáról szól ez az összeállítás, amelynek majd minden írásában előfordul hivatkozás a „híd”-ra, mely nem csak (gyermeki?) álmaink és a valóság között tátongó szakadékokat képes áthidalni, hanem emberi világunk teljesség-elvű dimenziói felé vezet.
Ez a könyv a hulladék-gondok felszámolásához szeretne a felvilágosítás eszközeivel és praktikus ötletekkel hozzájárulni. Kitűnően alkalmazható az oktatásban-nevelésben is! A környezeti nevelésben nélkülözhetetlen segédanyag!
A. G. Knevel könyve a vallás (a vallásos ember) és a televízió kapcsolatáról akkor született, amikor az ezekilencszázkilencvenes évek elején a változó kelet-európai társadalmakban az egyházak működésének korlátozása megszűnt, és a megújuló hitélet a korszerű hírközlő eszközök kínálta lehetőségekkel is szembesült.
A könyv sérült szülők és egészséges gyerekeik családon belüli viszonyát elemzi. A szerzők sclerosis multiplexben szenvedő felnőttekkel és családtagjaikkal végzett szakmai munkájának tapasztalatait és következtetéseit összegzi – az átlagolvasó számára hozzáférhető stílusban – ez méltán visszhangos sikert aratott kötet.
Nem csak irodalomra reflektáló esszéket, hanem színikritikát, táncesszét is talál az olvasó ebben a kötetben. Beszélgető irodalomtörténeti sorozatot mutat be a szerző, biblioterápiás hitvallást, többféle hangon szóló és oldalról közelítő szövegeket, vagyis variációkat a beleérzés és együttérzés, a kölcsönösség és a párbeszéd, a részvétel és részvét, a kultúrában való együttlét érzéki eseményének, élményének visszaadására.
Az élet értelme a tündérmesékben Bárdos József negyedik kötete a tündérmesékről. Valamennyire jellemző, hogy egyszerre szól a szakemberekhez és az érdeklődőkhöz, azaz minden érintetthez, a pedagógusokhoz és a szülőkhöz is. Ebben a munkájában azt veszi számba, hogy miképpen segíthetik a tündérmesék a mai, megváltozott, nagyvárosi térben és időben tébláboló, a virtualitásba és a plázavilágba menekülő fiatalokat, hogy rátaláljanak saját útjukra, hogy életük eseményeinek ne csak véletlenszerű szereplői, hanem tudatos alakítói, megélői legyenek.
Az erdélyi származású Tóth Imrével a budapesti születésű Várdy Péter beszélget ebben a dialógus-kötetben életéről, világképéről, annak konzekvenciáiról, a huszadik századi Kelet-Közép-Európa társadalmi, történeti valóságáról, ennek lehetséges távlatairól.
A kifejlett emberi nyelv olyan rendszer, amely nem létezhet írásbeliség, tehát olvasás nélkül, és ez a rendszer a civilizációnkat teremtő értelem létezésének, további fejlődésének kulturális alapját és közegét képezi.
A Bátorság a gyászhoz élénk, közérthető stílusban írt, az élet és a halál természetes egységében vizsgáló munka. Alapvető olvasmány nem csupán a terapeuta, az orvos, a pszichiáter, a szociális munkás – de minden gyászoló, vagy a halállal emberhez méltó természetességgel szembenézni kívánó ember számára.
Szávai Ilona folyóirat-szerkesztői, kiadói és esszéírói tevékenységének központi eleme az áttekintés, amely számol a valósággal, rendelkezik a közös programalkotás képességével, és olyan egyszerű dolgok tudásából indul ki, hogy például a gyerek nem vásárol könyvet, az jut el hozzá, amit a szülő, a felnőtt világ felkínál neki.
A tündérmesék mindent tudnak az emberről. A családi szerepekről, belső konfliktusokról is többet elmondanak, mint akármilyen korszerű pszichológiakönyv. Igaz, mindenről a maguk képi nyelvén beszélnek...
A Pont Kiadónál 2001-ben megjelentetett Kengyelfutó (Úton kortárs költők művei között) és a 2002-es Szabadiskola (Esszék, tanulmányok) után ezúttal húsz – hat fejezetbe sorolt, változatos tárgyú – írást emelt ki a legutóbbi két esztendő terméséből Tarján Tamás.
A tehetséghez való viszony sok mindent eldönt, tudnunk kellene-illene tehát, mi is a tehetség, mit is kellene kezdenünk vele, mind egyéni, mind közösségi (akár össztársadalmi) szinten...
A könyv nem csupán a szakembereket tájékoztató felmérés, hanem sokkal inkább: mindannyiunkat érdeklő és érintő, élményszerűen őszinte beszámoló a magyar társadalomnak és „divatos” szenvedélybetegségeinek (alkohol, drog, tetoválás) állapotáról – a huszadik század végén.
Alain Louyot könyvének szereplői nem csak rajzfilmekből, számítógépes és videojátékokból ismerik a háborút, az ölést és a fegyvereket. A könyvben orvos, pszichológus, tábornok és szülő vall a gyermekkatonák lelki sérüléseiről, amit egy életen át hurcolnak magukkal.