Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Pszichoanalízis, ideológia, társadalom

Paraméterek

Szerző Kapás István
Cím Pszichoanalízis, ideológia, társadalom
Alcím A magyar Freud-recepció történetéhez
Kiadó Oriold és Társai Kiadó
Kiadás éve 2020
Terjedelem 240 oldal
Formátum A/5, ragasztókötött
ISBN 978 615 5981 21 0
Ár:
2.900 Ft
2.755 Ft
Kedvezmény: 5%

A könyv a pszichoanalízis és az ideológiák kapcsolatát vizsgálja. Például mi az attitűdje a pszichológusnak: a forradalmi lázadás pártján van-e, vagy a társadalom viszonyait elfogadó konformista pozíciót veszi-e fel, amikor a kliens működésmódjában való változás elősegítésén fáradozik? Vajon tudja-e magáról, hogyan van ő ezzel, s hogy ilyen tekintetben van-e hatása kliensére? Erről is szól ez a remek könyv, amiben többek között Ancsel Éva, Vikár György és Erős Ferenc korábbi nyilatkozatai is olvashatók.

Leírás

A könyv a pszichoanalízis és az ideológiák kapcsolatát vizsgálja. Például mi az attitűdje a pszichológusnak: a forradalmi lázadás pártján van-e, vagy a társadalom viszonyait elfogadó konformista pozíciót veszi-e fel, amikor a kliens működésmódjában való változás elősegítésén fáradozik? Vajon tudja-e magáról, hogyan van ő ezzel, s hogy ilyen tekintetben van-e hatása kliensére? Erről is szól ez a remek könyv, amiben többek között Ancsel Éva, Vikár György és Erős Ferenc korábbi nyilatkozatai is olvashatók.

„Háromosztatú idődimenzióban készült alkotást vehet kezébe az érdeklődő, amikor Kapás Istvánnak a pszichoanalízis és a marxizmus kapcsolatát vizsgáló tanulmánya olvasásába kezd. Első olvasatban a saját diszciplínába történő bezárkózás ellensúlyát megalkotó, speciális közép-európai alternatívát képviselő kolozsvári Korunk című folyóirat 1926–40 között megjelent számaiból mintegy 300 írást elemezve alkot valósághű képet egy baloldali értelmiségi kör tagjait foglalkoztató társadalmi és ideológiai problémákról, s a magyarországi Freud-recepció jegyében megfogalmazott álláspontok alapján rekonstruálja a pszichoanalitikus mozgalom magyarországi keletkezéstörténetét és alakulását. Második olvasatban érdekes historiográfiai élménnyel gazdagodunk, hiszen a monográfia 1980-as években született alapszövege a mintegy 40 évvel ezelőtti magyarországi filozófiai gondolkodás sajátos világába nyújt betekintést. A historiográfiai akcentust erősíti, gazdagítja a függelékben közölt (Ancsel Évával, Erőss Ferenccel, Vikár Györggyel készített) hármas interjú, amely a dolgozatban felvetett alapkérdésekkel kapcsolatos hiteles kortársvéleményeket jeleníti meg. S mivel a tanulmány tematikája és megállapításai a megalkotása óta született szakirodalom tükrében sem veszítették el aktualitásukat, a szűken értelmezett jelenkor, azaz napjaink számára is helytálló tudományos, illetve közérdekű problémákra reflektáló üzeneteket tartalmaz.”

(Dr. Erdődy Gábor történész, egyetemi tanár, ELTE)

Írta: Kapás István

„Mind Marx, mind Freud a civilizáció kudarcaiból indul ki, az egyik a szegénységből, a másik a betegségből. Mindkettő úgy véli, hogy az emberi viselkedést nem a tudatosság, hanem az ösztönös szükségletek, az éhség és a szerelem határozza meg. Mindkettő olyan világról álmodik, amelyben a racionális döntés és az önrendelkezés lehetővé válik. A közöttük levő különbség elkerülhetetlen differencia. Aközött, aki az utcai tömegeket tanulmányozza és aközött, aki rendelőjében csak a beteggel vagy legfeljebb a családjával találkozik. Marx úgy gondolja, hogy a külső és a belső világ viszonyának iránya kívülről befelé halad, Freud pedig fordítva látja. Tehát mindketten gyanakszanak egymásra. A szocialista azzal vádolja a pszichológust, hogy a fennálló status quo-t támogatja, a neurotikust adaptálni igyekszik a rendszerhez, és így kiöli belőle a forradalmárt; a pszichológus azzal vág vissza, hogy a szocialista saját hajánál akarja felemelni önmagát, hogy képtelen megérteni saját magát és azt, hogy a pénz iránti szenvedély csak egyik formája a hatalomvágynak; tehát ha egyszer forradalom útján a szocialista hatalomra kerül, akkor ugyanazokat az állapotokat fogja újratermelni. Mindkettőnek igaza van. Ameddig a civilizáció olyan marad, amilyen most, a pszichológus csak nagyon kis számú beteget tud meggyógyítani, és amint a szocialista hatalomra jut, meg kell tanulnia, hogy uralkodjék saját belső energiái felett, és szüksége támad a pszichológusra.”

(Auden, 1983)

Tartalom

BEVEZETŐ GONDOLATOK

ELŐSZÓ KÉT RÉSZBEN

A MAGYARORSZÁGI PSZICHOANALITIKUS MOZGALOM KIBONTAKOZÁSA

A pszichoanalízis és társadalompolitika (1922)

A PSZICHOANALITIKUS ÉS A MARXISTA PUBLICISZTIKAI EGYSÉGEK FELDOLGOZÁSA TÉMAKÖRÖNKÉNT

Freudizmus és marxizmus (viták, várakozások, esélyek)

Társadalom, ideológia

Társadalom, egyén, neurózis

Pszichoanalízis és irodalom

Mélylélektan és öngyilkosság

Társadalom, egyén, lélektan

Betegség és szocioökonómiai status

Pszichoanalízis, ismeretelmélet

Freudizmus, társadalomtudomány

Freud és Adler – individuálpszichológia és marxizmus

Adlerizmus, szocializmus, mélylélektan

Lélektan, szociáldemokrácia, munkásmozgalom

A szovjet társadalom eseményei pszichológiai nézőpontból

Tömeglélektan, fasizmus, fajelmélet

Pszichoanalízis a gyakorlatban

Bűn és lélektan

NEMZETKÖZI KITEKINTÉS: KÍSÉRLETEK A PSZICHOANALÍZIS ÉS A MARXIZMUS SZINTETIZÁLÁSÁRA

A pszichoanalízis helyzete Magyarországon az 1980-as években

BIBLIOGRÁFIA

I. Az első fejezet témájához kapcsolódó publikációk

II. A Korunk c. folyóirat első folyamából (1926–1940) felhasznált irodalom tematikus jegyzéke

II A Korunk c. folyóiratban közölt könyvmegjelenések

IV. A Korunk c. folyóiraton kívül felhasznált irodalom jegyzéke

FÜGGELÉK

HOGYAN LÁTTÁK A SZAKEMBEREK AZ 198o-AS ÉVEKBEN A FREUDIZMUS ÉS A MARXIZMUS VISZONYÁT? INTERJÚ ANCSEL ÉVA FILOZÓFUSSAL, VIKÁR GYÖRGY PSZICHOANALITIKUSSAL ÉS ERŐS FERENC PSZICHOLÓGUSSAL

ANCSEL ÉVA (1927–1993)

VIKÁR GYÖRGY (1926–2003)

ERŐS FERENC (1946–2020)

UTÓSZÓ

NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ