Gyermekpszichológia
A Montessori-pedagógia nem a tekintélyre alapozza a nevelői hatást, mert azt nem tekinti hatékonynak, hanem ötletes fejlesztő módszerekre. Ehhez motiváló, az érzékszervi fejlődést kreatívan támogató játékos eszközöket dolgoztak ki a gyermeket számára, és olyan módon építették fel a környezetét, hogy az mindenben a gyermek sajátosságaihoz igazodjon.
A könyv célja, hogy a területen ténykedők megismerjék egymás tényleges játékterápiás gyakorlatát. A válogatás szempontja az volt, hogy a közölt módszer legyen konkrét, gyakorlatias, lehetőleg nem költséges, és vagy eredeti elképzelés legyen, vagy egy jól ismert eljárás ötletes módosítása.
A kisbabák sok szempontból tudatosabbak nálunk. A felnőttek rögzült minták szerint élik életüket, ám a felfedezésre nyitott babák minden apró változást gondosan megfigyelnek a számukra még új és izgalmas világban. Így válnak az emberi faj kutató-felfedezőivé, akik apró tudósokként vonnak le pontos következtetéseket az általuk végzett statisztikai elemzésekből.
A szerző a kötődés és a veszteség problémakörének kutatása során a spekulatív freudi libidó- és ösztönelmélet helyébe a kötődés és a motiváció modern, a társtudományok – etológia, kognitív lélektan, kibernetika stb. – korszerű adataival alátámasztott hiteles teóriát állított.
Ha az emberi természet érdekes, még inkább az az egészen kis emberpalánta belső világa. Hogyan élik meg magukat és környezetüket? Vajon már a kezdet kezdetén van énjük, vagy valami ahhoz fogható? Miképpen kötik össze a különálló hangokat, mozgásokat, érintéseket, a látott képeket és saját érzéseiket?
A nagysikerű munka első magyar kiadása hat fejezetből áll és bemutatja ezt a pazar eszközt a hátterével együtt azok számára is, akik most először találkoznak a módszerrel.
A világ, amelyben gyerekeink cseperednek, alig emlékeztet arra, amiben mi nőttünk fel. Gazdaság, politika, társadalom, kultúra, technika – semmi nem hasonlít az akár alig néhány évtizeddel korábbi állapotokhoz...
„A gyermek” a gyermeki tudatosság kialakulását vizsgáló egyik legjobban kidolgozott elmélet az analitikus pszichológiában. Olvasása során választ kapunk arra a kérdésre, hogy az „őskapcsolat” miért olyan nagy jelentőségű életünkben, megismerhetjük továbbá társas viselkedésünk alapmintáit és azok hátterét is.
Nagy Mária Ilona tanulmánya először 1936-ban jelent meg. Életéről, pályafutásáról keveset tudunk, miközben külföldi szerzők szerint: a tudományos szakirodalom, a tanatológia vele kezdődik” – írta Polcz Alaine amikor e fontos, valóban hiánypótló művet néhány évvel ezelőtt a hazai közönség figyelmébe ajánlotta.
Ha elfogadjuk, hogy a beszéd szimbolikus funkcióval bír az ember életében, mindenféle logopédiai munka pszichoterápiás dimenziót nyer. A terápia végének a kérdése pedig hasonló értelemben vetődik fel, mint egy gyerek pszichoterápiájának a lezárása.
Tekintettel arra, hogy a pszichiátriai problémák jelentős része gyermekkorban kezdődik, a megelőzésnek már erre a korosztályra is fokozott figyelemmel kell lennie. Fontos továbbá, hogy az olyan gyermekek és felnőttek, akiknél pszichés probléma áll fenn, időben eljussanak szakemberhez...
Miért nehezítik meg a gyerekek oly gyakran szüleik és nevelőik életét? Ez az úttörő jellegű és nagyon gyakorlatias könyv bemutatja, hogy ezek a néha megmagyarázhatatlannak tűnő megnyilvánulások az agy fejlődésének, a személyiség kialakulásának természetes velejárói.
Ebben a könyvben a gyermeki lét áll az antropológiai és neveléstudományi gondolatmenet középpontjában. Eddig még elég ritkán próbálkoztak az antropológia és a pedagógia igényes összekapcsolásával.
A kötet alapmű, a téma enciklopédikus összefoglalása. Mint ilyen, tudományos munka, de az érdeklődő nem szakember számára is élvezetes, informatív. A rajzok értő tanulmányozása sokszor komoly ismeretszerző kirándulás a szavak nélküli világba.
Az első firkáktól a 12–14 éves kiskamaszok hagyományos és digitális műveiig követi nyomon a szerző a képi nyelv formálódását, hazai és nemzetközi kutatások és a rajzpedagógiában eltöltött négy évtized tapasztalatai alapján. A kötetben számos művészeti projektről olvashatunk, amelyek képek, szobrok, építmények alkotásában és megértésében segítik a fiatalokat. A szerző a pedagógiai programok értékeléséhez is ad eszközöket, a képességkutatás eredményeivel támogatva a fejlesztést.
Az autisták nem hajlamosabbak a haragra, mint bárki más, de nehézségeik és bizonytalanságaik, amelyekkel szembesülnek, gyakran elviselhetetlenek számukra. Könyvünk a tanulási nehézségekkel kevésbé érintett autista és Asperger-szindrómás gyerekek szüleinek íródott.
A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD, vagyis Attetion Deficit Hyperactivity Disorder) évről évre több gyereket érint. A könyvben egy rövid elméleti áttekintést követően több teszt is segíti a diagnózis felállítását, a megfelelő terápia megtalálása ugyanis az első és legfontosabb lépés az ADHD kezeléséhez.
Könyvünkben a magzat szenzoros, motoros funkcióival, az emocionális reakciókkal és a tanulás folyamatával foglalkozunk. Mindezeket, az egyén viselkedését, a központi idegrendszer befolyásolja. A neurális hálózat kifejlődését pedig a gének szabályozzák.
Előkészítők, különórák, edzések, tanulmányi táborok… A mai gyerekek gyakorta elfoglaltabbak, mint a szüleik. A modern gyermekkorban a szabad játékot kiszorítják az olyan tevékenységek, amikről azt hisszük, majd versenyképesebbé teszik gyermekünket a jövőben...
Sally Goddard Blythe A kiegyensúlyozott gyermek című új könyvében praktikus tanácsokkal látja el a szülőket, pedagógusokat és egészségügyi szakembereket a tanulási és viselkedési problémákkal küzdő gyermekek nevelésével kapcsolatban.
A könyv abban szeretne segíteni, hogy a szülők és nevelők tárgyilagos figyelemmel tudják kísérni a gyermek fejlődését, feltehessék a kérdéseiket, megfelelően értelmezzék a kapott szakvéleményeket, és szükség esetén hasznosan működjenek együtt egymással. A diagnózis és a tennivalók meghatározásához forduljon olyan szakemberhez, akivel – körültekintő információk alapján – bizalmi kapcsolatot tud létesíteni.