Kézikönyvek, tanulmánykötetek
Ebben a kötetben Ferenczi késői technikai írásai szerepelnek. Ezek, különösen az aktív technikáról szóló tanulmányai évtizedekkel megelőzték a pszichoanalitikus mozgalom természetes fejlődését.
A kötet tanulmányai az undoremóció pszichológiai jellemzőivel, ezen belül a morális undor jelenségével, az undor idegélettani mechanizmusával, az undor és az immun funkciók viszonyával és az undor evolúciójával foglalkoznak.
A szöveggyűjtemény címe azt sugallja, hogy a kötet a traumákon és válságokon keresztül megvalósuló egyéni fejlődésről szól. Ez a fejlődés természetesen szociális tényezők függvénye. A poszttraumás fejlődés a bölcsességhez vezető út.
A testkép napjainkra önálló kutatási területet képvisel, amely a fiziológiai vonatkozásoktól a fejlődéslélektani aspektusokon át a társadalmi kontextus és a testkép közt fennálló, rendkívül összetett viszonyrendszerig számos kérdéskörrel foglalkozik.
A Hermann-összkiadás részeként, a „További adalékok a pszichoanalízis elméletéhez” a harmadik kötet abban a sorban, amelyben a főként német nyelven publikált, eddig magyarul még nem hozzáférhető tanulmányok fordításai jelennek meg, nagyrészt a húszas, harmincas és negyvenes évek termékeny időszakából.
Jelen kötet a XIV. Magyar Kognitív Tudományi Konferencia (MAKOG) anyagából nyújt válogatást. Az idei konferencia központi témája a tudat és elme közötti különbség/azonosság kérdésének megvitatása volt.
A tanulmánykötetben bemutatott terápiák között szerepelnek specifikus problémák kezelésére irányuló módszerek (pl. a borderline személyiségzavarra irányuló dialektikus viselkedésterápia, a stresszhelyzetek hatékony kezelését célzó MBCT, a traumafeldolgozásra irányuló brainspotting módszere) és más, a célcsoport tekintetében változatosabb képet mutató eljárások (pl. sématerápia, MBSR, együttérzés fókuszú terápiák, elfogadás- és elköteleződésterápia), illetve kitérünk egy párterápiában hatékonyan használható módszerre, az integratív viselkedéses párterápiára is.
Az Újragondolt gondolatok Bion 1950 és 1962 között született, rendkívül eredeti és nagy hatású tanulmányainak gyűjteménye, amelyeket 1967-ben szedett kötetbe és kimerítő kritikai kommentárral látott el. Sokan őt tartják a korszak legjelentősebb pszichoanalitikus gondolkodójának.
Irvin D. Yalom ezúttal a saját életét veszi górcső alá, önmagát vizsgálja a terapeuta szemével. Mélyére néz azoknak az emberi kapcsolatoknak, amelyek hozzájárultak személyes és szakmai fejlődéséhez, beavat világszerte sikeres könyvei, például a Szerelemhóhér, az Amikor Nietzsche sírt vagy A Schopenhauer-terápia keletkezési körülményeibe. Bepillantást nyerhetünk terápiás és írói munkamódszerébe, s közben családja történetét is megismerjük.
E kötet – Lust Iván összegyűjtött írásai – a hazai pszichoanalitikus-pszichoterápiás szcéna egy olyan kiemelkedő szereplőjével invitálja közös elmélkedésre az olvasót, akinek nem csak írásait, hanem egész élet- és terápiás felfogását a mélyen átélt benső szemlélődés határozta meg.
Nincs élet válság nélkül. Könyvünk az emberi lét különböző dimenzióit bemutatva vizsgálja, hogy a személyes vagy társadalmi válságok hogyan jelentkeznek, és hogyan válnak a változás folyamatának mozgatóivá. A globális krízisek (mint a világjárvány) és a minden emberre ható katasztrófák, az egyéni válsághelyzetek (a születéssel, a tanulási folyamatokkal, a kamaszkorral, a digitális környezettel együtt járó változások, a munkahelyi stressz és következményei, a betegségekkel és az időskorral való megküzdés) egyaránt témát adnak kötetünk szerzőinek.
Az ember számára nehéz és nem igazán testre szabott feladat, hogy saját bizonytalanságát és annak mértékét felismerje, hogy képes legyen valószínűségekben megfogalmazott ítéleteket hozni. Az emberi kultúrtörténet és a pszichológiai kutatások egyaránt erről a nehézségről vallanak.
Dr. Hárdi István, pszichiáter, pszichológus, pszichoanalitikus 95 évesen átírta, bővítette és átdolgozta Visszapillantó tükrét, melyben nagyító alá veszi élete fontos eseményeit, sikereit és eredményeit, nem hallgatva kudarcairól és hibáiról.
Wilfred Bion (1897–1979) provokatív és kreatív résztvevője azoknak a vitáknak, amelyek e század közepén megújították a pszichoanalízist és megalapozták a modern dinamikus pszichoterápiát.
Hogyan alakult ki a pszichoanalízis budapesti iskolája? Mi volt ebben Freud legközelebbi barátjának és munkatársának, Ferenczi Sándornak a szerepe? Mi ennek a szellemi csoportosulásnak a jelentősége a modern pszichoterápiák fejlődésében?
„Aki valamennyire is ismeri a mediációs eljárást, az tudja és nyilatkozza is, hogy nem ördöngösség a módszer elsajátítása. E könyv közreadása azonban nem ennek alátámasztását célozza.
Tudományos munkáit, azok eredményeit itthon és külföldön széles körben ismerték, ismerik és tanítják ma is. Mindezek alapján az orvostudomány, a pszichológia és a gyógypedagógia egyaránt méltán tiszteli tanítómestereként Dr. Ranschburg Pált. Ez a kötet születésének 150., halálának 75. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián tartott emlékülésen elhangzott előadások alapján készült.
A múlt század elején induló három nagy irányzat – a freudi pszichoanalízis, a jungi analitikus pszichológia és az adleri individuálpszichológia – mellett a negyedik, forradalmian új felfogás J. L. Morenótól származik: ez a szociometria, a csoportterápia és a pszichodráma „trilógiája”.
A kötet a KÚT negyedik – az alapítóra emlékező – tudományos konferenciáján elhangzott előadásokat tartalmazza. A kötet három részből áll: Kollégák emlékezései, Hatások és kontextusok, valamint Tanítványok és követők. A Függelékbe néhány nagyon személyes anyag került.
