Szociálpszichológia
Irvin D. Yalom A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata című munkája jó ideje a szakterület alapvető tankönyve, az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb hatású pszchiátriai tárgyú műve. Az ötödik, bővített kiadás Dr. Molyn Leszcz közreműködésével jött létre. A csoportterápia területén jelenleg ez az informatív, egyszerre tudományos és olvasmányos új kiadás a legfrissebb, legátfogóbb munka.
Miként tudunk lépést tartani a feldolgozandó információ mennyiségével? Hogyan lehetséges, hogy figyelmi rendszerünk képes megbirkózni az olyan új feladatokkal, mint például az autóvezetés, a számítógéphasználat, a repülés stb., melyek nyilvánvalóan nem voltak jelen a rendszer kidolgozásakor? Könyvünk ilyen kérdésekre keresi a választ, bemutatva a figyelem klasszikus és modern elméleteit, valamint a folyamatok ismert idegrendszeri hátterét.
Ez a könyv, ami egy rendszerszemléletű családterapeuta narratív interjúin alapszik, a remény ígéretét hordozza egy nehéz témában. A bántalmazó papok történeteiből alkotott modell segítségével a szerző komplex módon elemzi a Katolikus Egyházon belüli gyermekbántalmazás jelenségét, kitágítva ennek a megrendítő témának az értelmezési kereteit.
Nem baj, ha valaki hülye, idióta, ostoba vagy szemétláda, amíg otthon, a négy fal között „csinálja”. De mit tegyünk akkor, ha nem csak az utcára jön ki, hanem megjelenik a hivatalban, a munkahelyünkön, sőt felbukkan az ismerőseink, barátaink között, ne adj’ isten a családunkban is? Esetleg politikusként vagy szakértőként gátlástalanul beletolakszik az életünkbe a médián keresztül, vagy ránk talál az internetes platformokon?
A kötet a javítóintézet világát mutatja be, azt, hogy mi is a legfőbb funkciója ennek az intézménynek, milyen pedagógiai szemléletmódban dolgoznak a kollégák, megismerhetjük az itt tevékenykedő pedagógusok munkáját, véleményét a fiatalkori bűnelkövetésről, illetve az itt folyó művészetterápiai munkáról is képet kaphatunk.
A kötetben szereplő tanulmányokat a Debreceni Egyetem Személyiség- és Klinikai Pszichológiai Tanszékének 9 munkatársa készítette. Vizsgálatuk középpontjában az egyén, illetve egyén és társadalom átalakuló kapcsolati rendszere áll.
A kollektív áldozatiság lélektanával foglalkozó kutatások viszonylag későn kerültek be az empirikus szociálpszichológia főáramába. A kollektív áldozatiság azt jelenti, hogy ha egy csoport a sorozatos, más csoportoktól elszenvedett, igazságtalannak vélt sérelmek nyomán tartósan azonosul az áldozat szerepkörrel, akkor ez az áldozat élmény mélyen beágyazódik a kultúrába, általános világszemléletként meghatározza a csoporttagok további csoportközi tapasztalataihoz való viszonyulását és tovább adódik a kollektív emlékezeti reprezentációkban a következő generációknak is.
A kötet a közvetlen emberi kommunikáció témáját négy megközelítésből tárgyalja.
Az erkölcsi szabályok semmibe vétele, a másokon való átgázolás vagy a számító kihasználás elítélendő tettek, ám nagyon is érthető érdekek vezérlik őket, enyhébb változataik kulcsszerepet játszanak sok köznapi antiszociális cselekedetben. A kegyetlenség vagy nyílt önimádat ritka jelenségek, míg a társadalmi normákat megszegő hazudozás, csalás vagy megszégyenítés sokkal gyakoribbak.
Zimbardo professzor a történelemből és saját, úttörő kutatásaiból vett példák hosszú során keresztül bizonyítja be, hogy a helyzeti erőviszonyok és a csoportdinamika hatására miként változhatnak tisztességes, feddhetetlen nők és férfiak szörnyeteggé. A Lucifer-hatás végképp megváltoztatja, mit gondolunk, miért viselkedünk úgy, ahogy viselkedünk – és miképp képes az ember a gonoszra.
Ez a kötet klinikai pszichológiai jellegű, de nem csak szakembereknek íródott. Nagyon sajátos dolgokkal foglalkozunk itt, de amelyek elengedhetetlenek a maffia lélektanának megértéséhez: identitás, család, kultúra, interperszonális kapcsolatok, átélt élmények, pszichopatológia.
Csepeli György könyve a mindennapi antiszemitizmusról szól, amelyet meg kellett írnia, mivel a hallgatás is szólás lett volna. El kellett mondania, milyennek tartja ezt a világot, mit helyesel, s mit vet el benne. Az antiszemitizmusban felbonthatatlanul együtt gomolyog vallás, művelődés, politika, gazdaság, társadalmi struktúra, ész és szenvedély. Mindig ugyanúgy, és mindig másképpen.
„A megismeréstudomány kritikus mozzanata a megismerés megértésének keresése, legyen az valóságos vagy elvont, emberi vagy gépi. A cél az értelmes kognitív viselkedés megértése. Reményünk az, hogy mindez elvezet az emberi értelem, a tanítás és tanulás, az értelmi képességek jobb megértéséhez.” (Donald Norman)
Nagyon sok könyv született már a nemzetiszocialisták hatalomban eltöltött éveiről, a rendszerről és az ideológiáról, mégis keveset értettünk meg abból, hogy mi motiválta Hitlert és követőit céljaik fanatikus véghezvitelében. A szokásos történészi gyakorlattól eltérően jelen kötet nem a náci rendszer működését és a politikai motivációkat elemzi, hanem azokat a lélektani folyamatokat, amelyek a történeti kutatásban eddig kevésbé kaptak figyelmet.
A könyv egyszerre fontos neveléstörténeti forrás, gazdag szociográfia és finom szociálpszichológiai munka.
Ez a könyv nem tankönyv és nem is a szó szoros értelmében vett szakkönyv – más, és sok szempontból több annál, mert a tények, és vizsgálómódszerek ismertetésén túl el is gondolkodtat. A szociálpszichológia ugyanis mindannyiunkról szól, betegekről és egészségesekről egyaránt...
Ahhoz képest, mennyire fejlett a hazai pszichodráma terápiás aktivitása és képzési rendszere, meglepő, hogy Blatner művéig várnunk kellett egy átfogó, részletes tankönyv megjelenésére. Ez a könyv elsősorban a terapeutáknak szól, ám hasznos mindenkinek, aki szeretne közelebb kerülni a pszichodráma alapjaihoz.
A személyleírással érintett valamennyi tudomány- és szakterület képviselőiből alakult Alfonz Személyleírási Rendszer Fejlesztési Munkacsoport többéves kutató és kidolgozó munkájának eredményeként született ez a maga nemében egyedülálló, interdiszciplináris mű.
A könyv a szervezetekkel foglalkozó legfrissebb szociológiai és szociálpszichológiai irodalomra támaszkodva, kiegyensúlyozott képet kíván adni a szervezetekről, megadva a szervezetnek is és az embernek is a magáét. Célja elsősorban a gyakorlati életbe kikerülő szakemberek, vezetők, humánpolitikusok, szervezetfejlesztők felkészülésének segítése.
A kötet tanulmányai a szöveg értését a szöveg értelmének (jelentésének) befogadói feldolgozása felől közelítik meg. A szövegértés hétköznapi, irodalmi és vallásos folyamatait vizsgálják, abból a közös elvből kiindulva, hogy a szöveg cselekvő folyamat, mentális, szellemi tevékenység hozza létre, és mentális, szellemi tevékenység során történik a befogadás és a megértés, mindig a beszélőtársak által létrehozott kontextusban.
A kötet a társas én olyan új, kiterjesztett felfogását mutatja be, amely nemcsak a társas motiváció és a társas megismerés kutatásának legújabb eredményeiből merít, hanem összefüggéseket is felmutat ezen folyamatok és a magasabb szintű, személyközi és csoportközi változók közt.