Szociálpszichológia
Az egészségpszichológia a pszichológia módszereit és eszköztárát felhasználva olyan összetett feladatra vállalkozik, mint az egészség fejlesztése, a betegségek megelőzése és kezelése, de megpróbál hatást gyakorolni az egészségpolitikára is.
A kötet fölhasználható önismereti, személyiség- és készségfejlesztő csoportokban, a szervezetfejlesztésben, sőt a csoport-pszichoterápiában is. Emellett nagy figyelemmel fordul a humánerőforrás-fejlesztő tréningek és főszereplői: a trénerek felé.
A tanulmánygyűjtemény követi és tükrözi a szociálpszichológia az érzelmek, az érzelmi közállapotok felé irányuló szakmatörténeti fordulatát, és mindenekelőtt arra fókuszál, hogy a magyar demokráciát hogyan fogja fel és milyen érzelmekkel kíséri a magyar társadalom. A jelen társadalmi közállapotok megélését és megítélését egymásra épülő kutatások sora mutatja be.
Jó volna, ha a cím láttán nem a fiatalok jogi ismeretszintjének felmérésére gyanakodna az olvasó. Sokkal többről van szó. A tizenévesek jogi érzékenységét, intézményei, képviselői, normatívái iránti figyelmét, érzelmeit, saját jogosultságainak tisztázási igényét sok tekintetben hatékonyabban befolyásolja a körülöttük zajló élet eseményszövete, a „grund”.
A segítőknek különösen nehéz megközelíteniük a társadalom perifériáján élőket, akár mélyszegénység, akár szülői deviancia, akár valamilyen individuális, ezoterikus különcség is az ok – és itt a szakemberek meg szoktak állni az okok felsorolásával. Pedig ez csak az egyik oldal!
A kognitív szemlélettel átitatott pszichológia mostani korszakában a kollektív fogalma újjáéledt, benne azzal a meggyőződéssel, hogy az ember legprivátabb gondolataiban is társas lény. A „kollektív” által a klasszikus korszakhoz hasonlóan összetalálkoznak a humán tudományok területei. Erre teszünk kísérletet, amikor szociológiai, néprajzi és valláselméleti tanulmányokat elegyítünk pszichológiai írásokkal.
A könyv célja a vallási élményt megalapozó pszichológiai jelenségek, komplex pozitív humán érzelmek vizsgálata – amilyen a meghatottság vagy az emelkedettség –, amelyekkel nap mint nap találkozunk.
Az olvasó e könyvből megtudhatja, hogy miként segíthet egy külső moderátor a konfliktusok oldásában azáltal, hogy segít feltárni valamely intézményben a zavart okozó tényezőket, kimondani e konfliktusok forrásait és megtalálni a leginkább célravezető eljárásokat.
A szerző szociálpszichológus, egyetemi oktató, gyakorló csoportanalitikus és mediátor, a mediáció egyik első hazai elterjesztője.
Dezsényi Péter új kötete igazi csemege a kommunikáció szűkebb értelemben vett szakembereinek ugyanúgy, mint a széles olvasóközönségnek.
A kötetben a szerző az utóbbi években végzett, budapesti drogszcénákkal kapcsolatos kvalitatív kutatásainak eredményeit foglalja össze. A kutatások a város egymáshoz kapcsolódó, átfedő, mégis jól körvonalazható droghasználói szcénáiban készültek.
A rendszeres felmérések egyrészt látleletet adnak, a nemzet keresztmetszeti képe jelenik meg az aktuális egészségi állapotról, másrészt a korábbi felmérésekből levonható következtetések, tendenciák hosszabb távú egészségügyi tervezés alapjait vetik meg.
A két részből álló könyv első egysége egy mediációs módszertani fejezet, amely ötvözi Béatrice Blohorn-Brenneur bírói és mediátori hivatása során szerzett sokéves tapasztalatait. A második rész hazai szerzője a mediáció magyarországi jogi környezetét mutatja be, melyben az író gyakorlati példákkal is megvilágítja a mediáció alkalmazhatóságát a peres eljárás előtt és alatt.
A depresszió világszerte az első helyen áll a mentális betegségek előfordulási listáján, a különböző szorongásos zavarok együttesen még a depressziónál is gyakoribbak. Rosszabbul érezzük magunkat, mint valaha, holott biztonságosabban és kényelmesebben élünk, mint a történelem során bármikor. Mégsem tudjuk elkerülni a modern kori szorongás általános növekedését.
A könyv két olyan szakember közösen szerzett, széles körű tapasztalatain alapul, akik az iskolai erőszak problémáját számos különböző aspektusból vizsgálták, azzal a célkitűzéssel, hogy minden érintett – a gyermekek, a szülők és a tanárok – számára egyaránt elfogadható megoldásokat találjanak.
Hogyan lesz valaki feminista? Milyen attitűdöket látunk a szexuális és a szülészeti erőszakkal kapcsolatban a mai Magyarországon? Hogyan reagálnak az apák lányuk menstruációjára? Hogyan élik meg a női mivoltukat a látássérült nők? Hogyan jelennek meg a nemi szerepek a politikai közbeszédben? És a gyereknevelés során?
Ez a könyv – egy kiemelkedő feminista gondolkodótól – segíti az olvasót, hogy átformálja felfogását a társadalmi nemről és a szexuális irányultságról. Megtudjuk, hogyan épülnek be a közbeszédbe indokolatlan előítéletek, tárgyilagosnak hitt társadalmi intézményeinkbe rejtett előfeltevések.
A könyv az új vallási közösségek bonyolult, esetenként veszélyes és izgalmas világába kalauzolja az olvasót, aki meg akarja érteni, hogy miért csábító egy fiatalnak egy olyan zárt vallási közösség tagjának lenni, ami a kívülálló (sokszor a szülő, rokon, barát) szemében érthetetlennek vagy kifejezetten károsnak tűnik.
Magyarország az öngyilkosságok gyakoriságát tekintve legalább másfél évtizede világelső, vagy ahhoz közeli pozíciót foglal el. Kevésbé ismert, hogy – ha nem is ilyen egyértelműen – ez nemcsak az öngyilkosságokra, hanem mindenféle önpusztítással kapcsolatba hozható jelenségre is igaz.
Kell-e tudnunk, hogy milyen ember a választott vezetőnk? És azt tudjuk-e, hogy mi milyenek vagyunk, hogyan viszonyulunk a hatalomhoz – jelenleg az Orbán-rezsimhez? A szerző, Rudas János „kultikus” alaknak számít a hazai szervezetfejlesztés és a szociálpszichológia életében.