Tanatológia

Mindenkinek más története van arról, hogyan veszített el valakit, és az milyen hatással volt az életére. A veszteség lehet előre látható, de bekövetkezhet váratlanul és tragikusan is. Függetlenül attól, hogyan vesztette el őt, az, ha beszélni tud arról, akár nyilvánosan, akár négyszemközt, segít a történtek feldolgozásában, elfogadásában.

Nagy Mária Ilona tanulmánya először 1936-ban jelent meg. Életéről, pályafutásáról keveset tudunk, miközben külföldi szerzők szerint: a tudományos szakirodalom, a tanatológia vele kezdődik” – írta Polcz Alaine amikor e fontos, valóban hiánypótló művet néhány évvel ezelőtt a hazai közönség figyelmébe ajánlotta.

Horváth Márk könyvében magyar nyelven elsőként tárja fel a halál és a digitalitás komplex kapcsolatát. Teszi ezt egy olyan filozófiai utazás keretében, amely elhagyott, digitális kísértetek által benépesített internetes oldalakon, felbomló e-maileken, gyászról szóló számítógépes játékok grafikai hibáin, számítógépes vírusokon és a „megrontott vér” tombolásán át egészen a lekapcsolt számítógépes játékok tömeges kihalásáig és Slender Man vérengzéséig vezet.

A leendő egészségügyi dolgozók képzése során eddig kevés szó esett az életvégi kérdésekről, pedig a kórházak vagy a betegek otthonai nem mindig a gyógyulás színterei; csaknem minden egészségügyi szakember találkozik munkája során a halál közelébe került emberekkel.

A Kharón folyóirat 25 évnyi gazdag anyagából válogatva, Polcz Alaine születésének 100. évfordulójára jelenik meg ez a kötet, amelyben egyaránt olvashatók kultúrtörténeti, filozófiai, orvosi, pszichológiai, teológiai és szociológiai szemléletű írások. A témakörök is sokszínűek: ívük a csámcsogó holtak középkori hiedelmétől a cigányság jelenkori halotti szokásain át, a haldoklók és a gyászolók segítésének lehetőségein keresztül egészen a vizuális média halálképének bemutatásáig terjed.

A könyv a szervezetek világában megjelenő szimbolikus és haláleseti veszteségek feldolgozásának fontosságáról és ezek támogatásáról szól. Sokféle veszteség fordulhat elő a munkahelyeken a haláleseteken kívül is, mint például egy fontos projekt bedőlése, az irodaköltözés, vagy egy kolléga felmondása. A feldolgozatlan veszteség számos esetben gátolja a további fejlődést és kibontakozást.

Bruce Greyson pszichiáter professzor könyve új megvilágításba helyezi a halálközeli élményekről eddig szerzett ismereteinket. Új szempontokat vet fel az elme és az agy kapcsolatáról, meggyőz bennünket, olvasókat arról, hogy a halálközeli élmények nagyon is valóságosak és igen mélyreható hatásúak, és valójában a spirituális növekedés és ismeretszerzés fontos forrásai – bármi legyen is a jelenség eredete. 

A Bátorság a gyászhoz élénk, közérthető stílusban írt, az élet és a halál természetes egységében vizsgáló munka. Alapvető olvasmány nem csupán a terapeuta, az orvos, a pszichiáter, a szociális munkás – de minden gyászoló, vagy a halállal emberhez méltó természetességgel szembenézni kívánó ember számára.

Ha valakit elveszítünk, azzal saját múlandóságunkkal is szembesülünk. Ha szülőként nem beszélünk hitelesen a veszteségekről, a gyermek megérzi a lappangó titkot, és még sokkal jobban fog félni. Őszintének kell hát lennünk vele, de önmagunkkal is, hogy az, amit mondunk, összhangban legyen mindazzal, amit gondolunk, érzünk és teszünk.

A lelki sérülések megelőzése és feldolgozása baleset, orvosi beavatkozás, válás vagy egy szeretett személy halála esetén. A könyvet nemcsak szülők, hanem pedagógusok, edzők, mentálhigiénés szakemberek és az egészségügyben dolgozók is haszonnal forgathatják.

Egy hozzátartozó halála mindig megterhelő, ám sokszor nem csak a szeretett személy elvesztésével kell megküzdenie a gyászolónak. Előfordul, hogy fény derül valami olyasmire, amiről nem volt tudomása. Singer Magdolna gyásztanácsadó interjúalanyait sokkolják a kiderülő titkok.

Viktor E. Frankl és az általa kidolgozott logoterápiás irányzat alapvetése, hogy még a legsúlyosabb nehézségek közepette is értelmet találhatunk az életben, és éppen ezen értelemtalálás lehet a fogódzó nemcsak a megpróbáltatások átvészeléséhez, hanem a mindeközben tapasztalt lelki gyarapodáshoz is. De mi a helyzet akkor, ha olyan súlyos pszichés kórképekkel szembesülünk, mint a skizofrénia, és olyan, az igazságérzetünknek ellentmondó emberi tragédiákkal, mint amilyen egy kisgyerek számára testvére elvesztése? Ezekben az esetekben is sikerrel alkalmazható a logoterápia?

A gyászkísérők támaszt, erőt és bátorítást adnak, és annak a bizonyosságát, hogy nem hagynak egyedül elveszni a fájdalmunkban. Visszaigazolják, hogy eddig nem tapasztalt riasztó érzéseink a tragikus veszteségre adott normális reakciók. Nem sürgetik a gyászfolyamatot, hanem segítenek elviselhetővé tenni, és annak reményét nyújtják, hogy lehetséges a megbékélés.

Miután kiderül, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenved, Marilyn és férje, Irvin D. Yalom, a neves pszichoterapeuta elhatározzák, hogy közösen írt naplóban vallanak a közelgő véggel vívott küzdelmükről. 

Világszerte évente egy millióan élik át a tragédiát, amikor szeretteik, vagy közeli hozzátartozóik úgy döntenek, hogy véget vetnek az életüknek. Közülük sokak történetével találkozunk a szerző könyvében, és saját gyászáról is kendőzetlenül nyilatkozik...

Irvin D. Yalom legfontosabb, legtöbbet méltatott könyve, a Szemben a nappal, az élet legnagyobb kihívásával, a halálfélelem legyőzésének szükségességével szembesít bennünket. Arra bátorít, hogy félelem nélkül nézzünk szembe halandóságunk megcáfolhatatlan tényével. Ez a mestermű, amely összegzi Yalom személyes és szakmai életútjának tapasztalatait, segít felismerni, hogy szinte minden szorongásunk mélyén a halálfélelem munkál.

Pim van Lommel könyve 2007-ben jelent meg a Ten Have kiadónál. A mű Hollandiában jelenleg a 24. kiadását éli, napjainkig német, angol, lengyel, spanyol, francia, lett és olasz nyelven jelent meg. Idén a magyaron kívül kínai nyelven várható a megjelenése. Hollandiában 145 000, világszerte 250 000 példányban kelt el. Hollandiában 2008-ban jelölték az „Év könyve 2008” címre. 2010-ben elnyerte a Tudományos és Orvosi Hálózat könyvdíját.