Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Sakkpalota 2. (tankönyv)

Paraméterek

Szerző Polgár Judit
Cím Sakkpalota 2. (tankönyv)
Alcím Képességfejlesztő sakktankönyv
Kiadó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Kiadás éve 2018
Terjedelem 128 oldal
Formátum A/4, keménytáblás
ISBN 978 963 19 7721 9
Ár:
2.000 Ft
1.800 Ft
Kedvezmény: 10%

A sakk az egyik leghatékonyabb képességfejlesztő eszköz, amelynek segítségével a gyerekeket az óvodáskor végén, illetve az iskoláskor első éveiben be lehet vezetni a tudatos ismeretelsajátítás világába.

Leírás

Korunk, a digitális társadalom olyan mértékű ingertömeg- és adatfeldolgozást tesz szükségessé az emberek számára, hogy bizonyos ezzel kapcsolatos rendszerezési képességek, kompetenciák elsajátítása létszükségletté vált. Ezen képességek megléte – az ismeretszerzés mellett – a sikeres tanítási-tanulási folyamatban is elengedhetetlen. A sakk a maga szimbólumrendszerével, vizuális információk alapján, a digitális térhez hasonlóan korlátozott kódokból történő tájékozódásra, információszerzésre épülő rendszerével, párhuzamos gondolati síkon, a problémák több nézőpontból (minimum a saját és az ellenfél szempontjából) való megvizsgálásával válik kivételes oktatási eszközzé a digitális korba beleszületett gyermekek számára. Egyben a holisztikus, vizuális információkra épülő gondolkodás térnyerésével háttérbe szoruló logikai-elemző gondolkodást is készségszinten képes fejleszteni.
A sakk az egyik leghatékonyabb képességfejlesztő eszköz, amelynek segítségével a gyerekeket az óvodáskor végén, illetve az iskoláskor első éveiben be lehet vezetni a tudatos ismeretelsajátítás világába. A sakkozás, alapvető kognitív lelki folyamatokat és funkciókat működtetve, jótékonyan hat az értelmi képességek, mindenekelőtt a megértést és a problémamegoldást biztosító gondolkodás fejlődésére, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni nevelő-fejlesztő erejét, személyiségformáló hatását sem. A sakkjáték tanulásának és gyakorlásának kedvező hatása a gyermekek egész intellektuális fejlődésére tudományosan is kimutatott. A sakk haszna a közoktatásban elsősorban abban rejlik, hogy előmozdítja a különböző műveltségi területek ismereteinek elsajátítását, képessé tesz az elavult információk elvetésére és az új információk beépítésére, vagyis egészében a jövőre készít fel. A sakk mint oktatási eszköz bevezetésének elsődleges célja a személyiségfejlesztés, a tehetséggondozás és a kritikai gondolkodás fejlesztése intézményi keretek között, heti rendszerességgel, tanítási idő keretében.
 
További célok:
– a sakk táblajátékkal kapcsolatos alapismeretek átadása,
– a logikus, kritikai gondolkodás képességének kialakítása,
– önálló döntéshozás képességének kialakítása,
– összefüggések, globális folyamatok felismerésének fejlesztése,
– az önálló tapasztalatgyűjtés, adatfeldolgozás gyakorlatának kialakítása,
– egyfajta gyakorlatias szemlélet kialakítása,
– a kreativitás növelése,
– a viselkedészavaros tanulók segítése az oktatásba való beilleszkedésben,
– a memóriafejlesztés.
 
A sakk egy, a tanuló személyiségét komplexen fejlesztő stratégiai táblajáték. A sakk szabályainak tanulása közben fejlődik a gyermek emlékezőképessége, bővül a szókincse, megkülönbözteti a bábokat, nevet rendel hozzájuk, megismeri tulajdonságaikat: melyik hogyan léphet, hogyan üthet, illetve a tanuló megtanul síkban tájékozódni, ami nagyon fontos, hiszen az iskolai munka is a füzetek, könyvek világában zajlik. Megismeri a mátrixot: a sor és az oszlop fogalmát, egyezteti a bábok helyét és értékét. A táblán történő tájékozódáshoz számokat és betűket rendel egymáshoz. Mindeközben egy sor már tárolt információt mozgósít és kombinál össze. Sakkozás közben a gyermek észrevétlenül, játékos formában, készségszinten sajátítja el a tanulási folyamathoz szükséges gondolkodást. A játék szabályrendszere pedig számos, módszertanilag jól használható lehetőséget rejt magában.
A sakk a fejlesztési területek, nevelési célok mindegyikének eléréséhez jelentős Segítséget nyújt. Komplex fejlesztési területek kognitív területen: fejleszti az analizáló és szintetizáló képességet, az emlékezőképességet, az elvont (absztrakt) és logikus gondolkodást, a megosztott figyelem képességét, a produktív képzeletet, az összefüggések felismerésének képességét, a gondolkodás divergens (széttartó, több megoldást nyújtó) jellegét, az összpontosítás képességét, a kreativitást, az elvonatkoztatási és általánosítási képességet, a problémaérzékenységet, a kombinatív képességet, a módszeres és hatékony gondolkodást, a tanulási képességet. A sakkozás személyiségformáló hatása számos lehetőséget kínál az erkölcsi nevelésre: becsületességre, a következmények vállalására, önuralomra, helyzetértékelésre, gyors megítélésre és döntésre nevel, felelősségérzetre, verseny szellemi-e, a versenytárs tiszteletére, kitartásra, önbizalomra, a kudarcok elviselésére, lényeglátásra, barátságra, rendszeres és pontos munkavégzésre, fegyelmezett viselkedésre, a szabályok, normák és törvények tiszteletben tartására nevel.
A nemzeti öntudat kialakulását, a hazafias nevelést is elősegíti, hiszen Magyarország több mint másfél évszázada a sakkozás nagyhatalmai közé tartozik. A diákok megismerkednek szellemi kiválóságokkal, híressé vált magyar sakkozókkal, nagymesterekkel, sakkolimpiákon kiemelkedő eredményt elérő versenyzőkkel, akikre büszkék lehetnek. Ráébrednek arra, mennyi felfedeznivaló és ismeretgyarapítási lehetőség rejlik a „királyi játék” históriájában.
A sakk mint oktatási eszköz értékteremtő tevékenységével az állampolgárságra, a demokráciára nevelés egyik lehetséges eszköze, mivel a tanuló képessé válik egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe, és ezáltal követi a közösségi hagyományokat. A sakkban a szabályok tisztelete nem előzménye, hanem elengedhetetlen feltétele a játéknak, és e kötelmek – néhány más mozzanattal társulva – egyfajta jogkövető magatartásra ösztönöznek. A sakk jelentős mértékben képes növelni a tanuló belső motivációját. A választás során a lehetőségek közül mindig a legjobb lépés, a legjobb stratégia kiválasztását követeli meg. Állandó fejlődésre való törekvésre ösztönöz. A játék során a tanuló képes az együttműködésre, az empátiára. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát. Mindezzel elősegíti az önismeret és a társas kultúra fejlesztését. A sakk kortól és nemtől függetlenül játszható, ezért tökéletesen alkalmas arra, hogy élvezetes, közös családi élmények forrása legyen. A közös játék során a tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. A sakkozás során a tanuló a közösség többi tagjához viszonyítva pontos képet kaphat saját részképességeiről, erősségeiről, amelyek segíthetik a pályaorientációban. A sakkban a figurák erejüktől függően különböző értékszámokkal rendelkeznek. A sakkparti során a tanulónak ezeket a rendelkezésre álló erőforrásokat kell beosztania, stratégiailag elhelyeznie, esetenként feláldoznia a cél eléréséhez. A sakk tehát nagyszerűen szimulálja a gazdasági helyzeteket, a tudatos, forrásokat beosztó gondolkodást. A sakkozás során a tanulónak különbséget kell tennie stratégiai és taktikai, hosszú távú és rövid távú tervek között. Megtanulja, hogy a befektetett munka meghozza a gyümölcsét.
A sakkozás talán legfontosabb eredménye a tanulási képesség fejlődése. A különböző magyar és nemzetközi tanulmányok ezen a téren számos részképesség fejlődését bizonyították:
– az analizáló és szintetizáló képességét,
– az emlékezőtehetségét,
– az elvont (absztrakt) és logikus gondolkodásét,
– a megosztott figyelem képességét,
– a produktív képzeletét,
– az összefüggések felismerésének képességét,
– a gondolkodás divergens (széttartó, több megoldást nyújtó) jellegét,
– az összpontosítás képességét, a kreativitásét, az elvonatkoztatási és általánosítási képességét,
– a problémaérzékenységét,
– a kombinatív képességét,
– a módszeres és hatékony gondolkodásét.
 
A tankönyv és a tanítói kézikönyv felépítése a következőképpen alakul:
– az első részben ismételjük az első év anyagának legfontosabb tudnivalóit,
– a második részben a mattadással foglakozunk,
– a harmadik részben kiemeljük a bábok erősségeit,
– a negyedik részben a végjátékokkal foglalkozunk.
A második osztályos tananyag újdonságai:
1. Tanórastruktúra: javarészt az első osztályos felépítés jellemző a másodikos tanórastruktúrára is. Azonban a képek helyett nagyobb hangsúly van a rövid szövegeken a tankönyvben (olvasásgyakorlás, önálló értelmezés, további asszociációk tárhelye).
2. Sakkpalota gazdálkodási program: a sakktallérok használata hangsúlyosabban jelenik meg a feladatokban, mint az előző évben. Minden szöveges feladatot meg lehet oldani sakktallérok felhasználásával.
3. Sakkpalota évszakok: ebben a tanévben bevezetjük mind a négy évszakot. Első osztályban a nyár volt középpontban. A környezetismeret tantárgy tanításának szerves részei lehetnek a Sakkpalota évszakok kereszttantárgyi hivatkozásai.
4. Sakkszótár: sakknyelv helyett megjelenik a sakkszótár az ellenőrzés oldalon. A sakkszótárral a fogalomalkotást, az elvont gondolkodást segítjük elő. Nyelvtanuláshoz is hasznos készséget fejlesztünk alkalmazásával.
 
Írta: Polgár Judit
Lektor: Szabolcsi János

Tartalom

Tájékozódás a sakktáblán
A kisgyalog és a tisztek értéke
Alapállás, alaplépések
Huszárvilla
Sakk és matt az alapsoron
Döntetlen
Megnyitási alapelvek
Összefoglaló I.
A titkosírás
Egylépéses alapmattok
Mattadás két bástyával
Mattadás bástyával és futóval
Mattadás a vezérrel és futóval
Fejlődés a centrum irányába
Klasszikus megnyitások
Összefoglaló II.
Matt áldozattal
A középen rekedt király
A csapdába esett bábok
A kötés
Kalózmatt
A fojtott matt
A felfedett sakk
Összefoglaló III.
A felfedett matt
A futópár hatalma
A bástyák hatalma
Mattadás királlyal és vezérrel
Király és bástya mattol
Végjáték a futópárral
A gyalogvégjáték
Összefoglaló IV.
Négy évszak a Sakkpalotában
Sakkszótár
Sakkszabályok