Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Sakkpalota 3. (feladatgyűjtemény)

Paraméterek

Szerző Polgár Judit
Cím Sakkpalota 3. (feladatgyűjtemény)
Alcím Képességfejlesztő feladatgyűjtemény
Kiadó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Kiadás éve 2016
Terjedelem 72 oldal
Formátum A/4, irkafűzött
ISBN 978 963 19 7892 6
Ár:
1.380 Ft
1.242 Ft
Kedvezmény: 10%

A sakk haszna a közoktatásban abban rejlik, hogy előmozdítja a különböző műveltségi területek ismereteinek elsajátítását, képessé tesz az elavult információk elvetésére és az új információk beépítésére, vagyis egészében a jövőre készít elő.

Leírás

Korunk, a digitális társadalom olyan mértékű ingertömeg- és adatfeldolgozást tesz szükségessé az emberek számára, hogy bizonyos ezzel kapcsolatos rendszerezési képességek, kompetenciák elsajátítása létszükségletté vált. Ezen képességek megléte – az ismeretszerzés mellett – a sikeres tanítási-tanulási folyamatban is elengedhetetlen. A sakk a maga szimbólumrendszerével, vizuális információk alapján, a digitális térhez hasonlóan korlátozott kódokból történő tájékozódásra, információszerzésre épülő rendszerével, párhuzamos gondolati síkon, a problémák több nézőpontból (minimum a saját és az ellenfél szempontjából) való megvizsgálásával válik kivételes oktatási eszközzé a digitális korba beleszületett gyermekek számára. Egyben a holisztikus, vizuális információkra épülő gondolkodás térnyerésével háttérbe szoruló logikai-elemző gondolkodást is készségszinten képes fejleszteni.

A sakk az egyik leghatékonyabb képességfejlesztő eszköz, amelynek segítségével a gyerekeket az óvodáskor végén, illetve az iskoláskor első éveiben be lehet vezetni a tudatos ismeretelsajátítás világába. A sakkozás, alapvető kognitív lelki folyamatokat és funkciókat működtetve, jótékonyan hat az értelmi képességek, mindenekelőtt a megértést és a problémamegoldást biztosító gondolkodás fejlődésére, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni nevelő-fejlesztő erejét, személyiségformáló hatását sem. A sakkjáték tanulásának és gyakorlásának kedvező hatása a gyermekek egész intellektuális fejlődésére tudományosan is kimutatott. A sakk haszna a közoktatásban elsősorban abban rejlik, hogy előmozdítja a különböző műveltségi területek ismereteinek elsajátítását, képessé tesz az elavult információk elvetésére és az új információk beépítésére, vagyis egészében a jövőre készít fel. A sakk mint oktatási eszköz bevezetésének elsődleges célja a személyiségfejlesztés, a tehetséggondozás és a kritikai gondolkodás fejlesztése intézményi keretek között, heti rendszerességgel, tanítási idő keretében.

További célok:

– a sakk táblajátékkal kapcsolatos alapismeretek átadása,

– a logikus, kritikai gondolkodás képességének kialakítása,

– önálló döntéshozás képességének kialakítása,

– összefüggések, globális folyamatok felismerésének fejlesztése,

– az önálló tapasztalatgyűjtés, adatfeldolgozás gyakorlatának kialakítása,

– egyfajta gyakorlatias szemlélet kialakítása,

– a kreativitás növelése,

– a viselkedészavaros tanulók segítése az oktatásba való beilleszkedésben,

– a memóriafejlesztés.

A sakk egy, a tanuló személyiségét komplexen fejlesztő stratégiai táblajáték. A sakk szabályainak tanulása közben fejlődik a gyermek emlékezőképessége, bővül a szókincse, megkülönbözteti a bábokat, nevet rendel hozzájuk, megismeri tulajdonságaikat: melyik hogyan léphet, hogyan üthet, illetve a tanuló megtanul síkban tájékozódni, ami nagyon fontos, hiszen az iskolai munka is a füzetek, könyvek világában zajlik. Megismeri a mátrixot: a sor és az oszlop fogalmát, egyezteti a bábok helyét és értékét. A táblán történő tájékozódáshoz számokat és betűket rendel egymáshoz. Mindeközben egy sor már tárolt információt mozgósít és kombinál össze. Sakkozás közben a gyermek észrevétlenül, játékos formában, készségszinten sajátítja el a tanulási folyamathoz szükséges gondolkodást. A játék szabályrendszere pedig számos, módszertanilag jól használható lehetőséget rejt magában.

A sakk a fejlesztési területek, nevelési célok mindegyikének eléréséhez jelentős segítséget nyújt. Komplex fejlesztési területek kognitív területen: fejleszti az analizáló és szintetizáló képességet, az emlékezőképességet, az elvont (absztrakt) és logikus gondolkodást, a megosztott figyelem képességét, a produktív képzeletet, az összefüggések felismerésének képességét, a gondolkodás divergens (széttartó, több megoldást nyújtó) jellegét, az összpontosítás képességét, a kreativitást, az elvonatkoztatási és általánosítási képességet, a problémaérzékenységet, a kombinatív képességet, a módszeres és hatékony gondolkodást, a tanulási képességet. A sakkozás személyiségformáló hatása számos lehetőséget kínál az erkölcsi nevelésre: becsületességre, a következmények vállalására, önuralomra, helyzetértékelésre, gyors megítélésre és döntésre nevel, felelősségérzetre, verseny szellemi-e, a versenytárs tiszteletére, kitartásra, önbizalomra, a kudarcok elviselésére, lényeglátásra, barátságra, rendszeres és pontos munkavégzésre, fegyelmezett viselkedésre, a szabályok, normák és törvények tiszteletben tartására nevel.

A sakkozás talán legfontosabb eredménye a tanulási képesség fejlődése. A különböző magyar és nemzetközi tanulmányok ezen a téren számos részképesség fejlődését bizonyították:

– az analizáló és szintetizáló képességét,

– az emlékezőtehetségét,

– az elvont (absztrakt) és logikus gondolkodásét,

– a megosztott figyelem képességét,

– a produktív képzeletét,

– az összefüggések felismerésének képességét,

– a gondolkodás divergens (széttartó, több megoldást nyújtó) jellegét,

– az összpontosítás képességét, a kreativitásét, az elvonatkoztatási és általánosítási képességét,

– a problémaérzékenységét,

– a kombinatív képességét,

– a módszeres és hatékony gondolkodásét.

Írta: Polgár Judit

Konzulens: Polgár Zsófia, Maurer Ferenc, Őryné Gombás Csilla