Sportpszichiátria

A sportpszichiátria önálló tudománnyá szerveződése mintegy 23 évvel ezelőtt a sport irányába elköteleződött 4 pszichiáter szakorvos kezdeményezésével indult. Azóta nemzetközi szervezetté nőtte ki magát, több mint 100.000 taggal. Magyarországon a sportpszichiátria kialakulatlan, kiforratlan. A sportpszichiáter feladata közvetlenül nem a sportteljesítmény fokozása, hanem a pszichopatológia ismerete mentén a sportolóknál is gyakran előforduló pszichiátriai betegségek minél koraibb diagnózisa, valamint a szakszerű pszichoterápiás és/ vagy farmakológiai kezelés nyújtása. Könyvünk a sportoláshoz, fizikai aktivitáshoz, sporttevékenységhez kapcsolódó pszichiátriai kérdésekkel foglalkozik, edzőknek, (sport)szakembereknek, sportolóknak ajánlott. 16 fejezetben mutatja be a sportban előforduló pszichiátriai betegségeket, illetve kizárólag az élsportban jellemző speciális jelenségeket, kórképeket. A pszichopatológián keresztül nem csak a szorongásos, hangulati zavarok és evészavarok, hanem a kevésbé ismert alvászavarok, a sportszemélyiség és a szerhasználati problémák is terítékre kerülnek. Áttekinthető, az általános pszichiátria mentén emeli ki az élsportra speciális ismereteket. A kötet szerzője Dr. Resch Mária pszichiáter.

A sportoló populációban elsőként a táplálkozási magatartás zavarai váltak ismertté és közismertté. Mára számos szakember, kutató foglalkozik ezzel a témával, az epidemiológiai vizsgálatok meggyőzőek és a kezeléssel kapcsolatban is számos gyakorlati közlemény látott napvilágot. Az evészavarban szenvedő sportolók pszichoterápiás vezetését mostanra már a sportpszichológusok széles csoportja végzi. A következő „tudományos bomba” a szorongásos, depresszív zavarok területén várható. Kevés adat áll jelenleg rendelkezésre, még ebben a témában is sok a felfedezetlen terület. Ennek ellenére eddig már kettő, a sportban jellemző, depressziós tünetekkel járó kórképet leírtak: az egyiket a túledzés szindrómához kapcsolódóan, a másikat pedig a sportélet lezárásakor figyelték meg. Az előbbinél a kiégés szindróma (burnout) néhány jellegzetes tünete is megtalálható: szakmája (sport) iránt elkötelezett, folyamatos teljesíteni akarás, állandó stressz és csökkent frusztrációs tolerancia, kimerülés, apátia. Mostoha a sportéletben a pánik lezajlásáról szóló tudományos közlemények száma. Az aktív sportolót korán megtanítják a testből jövő ingerek és érzések megfigyelésére, tudatosítására és korrekciójára. Ennek a folyamatnak a kognitív félresiklásaként szorongásos tünetek, pánikrohamok léphetnek fel. Főként a futás (hosszútáv, maraton), gyaloglás, tenisz sportágakban figyelték meg. Jelenleg is botrányokkal tarkítva zajlik a sportolók szerhasználattal kapcsolatos problémáinak felismerése, pedig fontos lenne a megelőzés a megfelelő tájékoztatással és természetesen az időben érkező szakszerű segítség. A szerhasználat kapcsán komoly gondot az illegális drogok, teljesítményfokozó szerek miatti túlzott, kontrollálatlan indulatok, agresszivitás fellépése jelenti, amely a személyiségnek a szerek elhagyása után is megmaradó, tehát irreverzibilis torzulását okozza. Gyógyításuk évekig tartó pszichoterápiás kihívás a szakma számára. A küzdősportokban, labdajátékokban megfigyelhető agyi traumák megelőzése, a kellő védelem kiépítése és természetesen a megfelelő, komplex rehabilitáció személyi és tárgyi feltételei szintén nagyon hiányoznak.

Krea-Fitt Kft., 2019.

Írta: Dr. Resch Mária pszichiáter PhD. Dr. med et Dr. jur

Kapcsolódó témakörök:

Sporttudomány

Klinikai pszichológia

Pszichiátria