Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Szabadkőművesből református püspök

Szabadkőművesből református püspök Katt rá a felnagyításhoz
Szerző Hatos Pál
Cím Szabadkőművesből református püspök
Alcím Ravasz László élete
Kiadó Jaffa Kiadó
Kiadás éve 2016
Terjedelem 330 oldal
Formátum A/5, keménytáblás
ISBN 978 615 5609 18 3
Ár:
3.150 Ft
2.835 Ft
Kedvezmény: 10%

Ravasz László (1882–1975) a „láthatatlan református pantheon” egyik legfontosabb alakja. A 20. századi református egyház Erdélyből jött karizmatikus püspöke, lenyűgöző szónok és író, a modern magyar protestantizmus nagy hatású közéleti személyisége. Ugyanakkor egyike a két világháború közötti zsidóellenesség ideológiai megalapozóinak.

Leírás

Ravasz László (1882–1975) a „láthatatlan református pantheon” egyik legfontosabb alakja. A 20. századi református egyház Erdélyből jött karizmatikus püspöke, lenyűgöző szónok és író, a modern magyar protestantizmus nagy hatású közéleti személyisége. Ugyanakkor egyike a két világháború közötti zsidóellenesség ideológiai megalapozóinak. A róla szóló emlékezések vagy a szenvedélyes dicsőítés, vagy a vádirat műfaját követik. Akárcsak katolikus kortársai, Prohászka Ottokár vagy Mindszenty József esetében. A Horthy-rendszerhez ezer szállal kötődő egyházi vezető vagy karizmatikus püspök, rendkívüli szellemi tekintély vagy az egyházi antiszemitizmus egyik fő ideológusa, kivételes érzékenységű retorikus vagy az irodalmár jelmezébe bújt konzervatív erkölcscsősz? Az azonosuláshoz választani szükséges, a történeti megértés viszont kiteheti az ést is az ellentmondások közé.
A magyar jobboldali hagyományt tárgyaló művek csak szórványosan említik Ravasz László nevét, pedig igen fontos formáló szereplője volt, mind politikai szerepvállalásával, mind termékeny írói életművével, és a vasárnapi ebéd előtt elhangzó beszédeivel egyaránt. Élete is tele van izgalmas tényekkel, valaha szabadkőműves volt, később Horthy Miklósért rajongott. Megszavazta a zsidótörvényeket, de 1944-ben aktívan közreműködött az embermentésben. Később pedig, az 56-os forradalom hatására, még a szocializmust is elfogadta volna – a marxizmus és a szovjet elnyomás nélkül. Az izgalmas és ellentmondásos életmű áttekintése arra figyelmeztet, vallás és a politika összefüggései a 20. században is döntő hatással voltak a magyar társadalom fejlődésére.
 
Ravasz László elsősorban egy hang. Rádióhallgatók százezreinek volt a magyar református egyház megszemélyesítője a két világháború közötti időszakban. Kicsit kenetes, de dallamos hang volt az övé, ugyanakkor tisztán és érthetően csengő.
Hatos Pál az a történész, aki nemcsak már-már divatjamúltan széles műveltségénél és kétségbevonhatatlan elemző tehetségénél fogva alkalmas az összetett ravaszi életpálya bemutatására, hanem azért is, mert mindezt olyan nyelven teszi, amelynek révén sokak számára válik áttekinthetővé a teljes életmű.
Ablonczy Balázs
 

Tartalom

Előszó
Bevezető: az életmű szakaszai és recepciótörténete
Ravasz László családja, iskolái, 1882–1903
A kalotaszegi „Magyar Atlantisz”. Származás, család, erdélyiség
„Az eklézsia szolgái.” Református öntudat, a korai évek története 1896-ig
A „székely mítosz” varázsától a világirodalomig. Gimnáziumi évek Székelyudvarhelyen, 1896–1900
A „bűn bölcseletétől” az értékelméletig. Kolozsvári egyetemi évek
A készülődő teológus, 1903–1907
„Innen, ahol én állok, be lehet látni az egyházi élet egész mezejét”
A magántanári értekezés
Házassága, családi élete
Katolicizmus és szocializmus malomkövei között. Protestáns útkeresés a 20. század elején
Baltazár Dezső politikai protestantizmusa
Elnémuló harangok, 1907–1918
„Ez nevelői tevékenység, és nem rendőri”
„A beszéd hatalma.” Teológia és retorika mint kommunikáció Ravasz László igehirdetésében
Egy Nobel-díjas megtéríti
Szabadkőművesség a magyar szupremácia bűvkörében
„A háború a szeretet parancsa”. Ravasz László és az első világháború
Az „erdélyiség” látószöge 1918 és 1921 között
„Éjszaka Erdélyben?”
„Napjaink viharos eseményei válaszút elé állítják az egyházat”
Reformátusok a Dunamelléken
„Aki püspökséget kíván, jó dolgot kíván”. Jelöltek és tétek
„Sem ma, sem a jövőben Téged senki nem pótolhat.” Ravasz László motivációi
„Ravaszról azt hallom, szabadkőműves, jó lesz vigyázni!” A választási kampány fordulatai
Ravasz László püspöki programja
Püspöki évei, 1921–1945
„A magyar reformátusság szellemi vezére”
„Az őrálló, ha éber, szakadatlanul szerte jár”. Ravasz László püspöki tevékenysége
A „missziói fronttól” a „hugenotta társadalomig”. Konfesszionalizáció és központosítás a két világháború közötti református egyházban
„…az egész magyar közéletnek a gerince”. Ravasz László a református társadalom két világháború közötti átalakulásáról
Az „egykétől” a földreformig. Ravasz László és a református kisgazda-társadalom a két világháború között
Egyházépítés Budapesten a két világháború között. Ravasz László és a munkáskérdés
„Kisebbségnek lenni nem rózsás helyzet”. Ravasz László viszonya a katolicizmushoz
„A magyar ügy szolgálata”. Ravasz László és a magyar református egyház külföldi kapcsolatai
„A magyar beteljesülés”. Ravasz László és a területi revízió
„A keresztyén egyházak tartsanak bölcs mérsékletet a zsidók átvételében”. Ravasz László részvétele az antiszemita törvénykezésben
„Az a világ semmivé lett”, 1945–1975
„Amit az evangélium ígér, azt váltsa valóra a demokrácia”. Ravasz László útkeresése,
1945–1948
Ravasz László kiszorítása az egyházi életből, 1948–1953
Ravasz László szerepe az 1956-os forradalomban
„Alakját a történelem ítéli meg”. Utolsó évei és halála, 1956–1975
Jegyzetek
Rövidítések