Természettudományok
A levegő, ez a különleges gázkeverék nem egyik pillanatról a másikra keletkezett. Kialakulásának hosszú története van. Ez a történet már az ősrobbanás után keletkező csillagokban megkezdődött. A csillagok élete és halála során kialakult elemekből keletkeztek azok a molekulák, amelyekből bolygónk létrejött. A történet fordulópontja közel négy milliárd évvel ezelőtt következett be...
Az egyetemi tankönyv gerincét a biológia és környezettan szakos Bsc hallgatóknak oktatott ökológia anyaga alkotja, de egyes fejezetei a szakirányos vagy Msc hallgatók speciálisabb érdeklődését is kielégítik.
A Balaton halászata a világháborús visszaeséseket leszámítva 1900–2000 között jól és gazdaságosan irányított és biztosan jövedelmező volt...
Az ökológia akut, a teljes Földet, bioszisztémát, az emberi civilizációt mélyen érintő problémáival, a természet és az ember mára súlyosan megbillent kapcsolatával foglalkozik kötetében a szerző: a környezetszennyezés, a népességrobbanás, a klímaváltozás már tapasztalható és várható következményeivel, valamint azzal, hogy jelen állapotban mit lehetne és kellene tennünk, hogy megfékezzük, megállítsuk a destruktív tendenciát.
A Föld különböző tartományai (kőzetöv, vízburok, légkör és bioszféra) szoros kölcsönhatásban vannak egymással, közöttük állandó anyagcsere zajlik. Az elemeket/vegyületeket hatalmas anyagforgalom, a biogeokémiai körforgalom mozgatja. A biogeokémiai kutatások, és ezen belül a légkör-bioszféra kölcsönhatások tanulmányozása lényegében néhány évtizede indult.
„Pályám és egész életem során sokszor hajszálon múlt, hogy egyről a kettőre juthattam. Ha egyetlen tényezőt kell kiemelnem mint szerencsés körülményt, akkor az emberi kapcsolatokat említeném. Egy középiskolai matematikatanár, egy moszkvai professzor, egy norvég akadémikus, egy mechanikai műszerész, egy könyvsorozat szerkesztője, egy impresszionista festő képe, egy lapkiadó − mind hosszabb-rövidebb ideig pozitívan befolyásolta pályámat. Közülük válogattam, hogy utaljak arra a hatásra, amelyet gyakoroltak rám... Ezekből a portrévázlatokból ... áll össze ... egy önarckép vázlata.”
A kötet a magyarországi falvak nagysága, gazdasági funkciói, népesedési folyamatai, a lakosság demográfiai struktúrája, anyagi helyzete alapján tesz kísérletet típusaik meghatározására, a másfélszáz lakosú Szakácsitól a tanyavilágból szerveződött Zákányszéken, a Világörökség részévé vált Hollókőn, az ősemberleleteiről elhíresült Vértesszőlősön át a Budapest „holdudvarában” gyarapodó-növekvő Budakalászig vagy Budajenőig.
A vízi élővilág sokszínűségéről, a vízben élő szervezetekről, az ott végbemenő folyamatokról és ezeknek az emberre gyakorolt hatásairól a nagyközönség keveset tud. A víz minőségét, az ember céljaira való hasznosítás lehetőségét a különböző élőlénycsoportok tevékenységei határozzák meg. A szerző hosszú éveken át, folyamatosan foglalkozott a témával, tapasztalatait a hétköznapi ember számára is egyszerűen, világosan tárja fel.
A könyv ismerteti a legfontosabb vízi gerinctelen állatokat, és ezzel megkönnyíti a vízi élőlények bonyolult szövevényében az eligazodást. A szerkesztő törekedett arra, hogy elsősorban a gyakorta előforduló víziállat-csoportok szerepeljenek a könyvben.
Mivel szinte tehetetlenül kell megélnünk, hogyan pusztul ki vizeinkből az értékes halállomány és hogyan sorvadnak el annak hivatott karbantartói, a természetes vízi halászok, hogyan szennyeződnek feltartóztathatatlanul értékes természetes vizeink, és azt is, hogyan állnak mindehhez az illetékes hatóságaink.