Szent István Társulat
Torquato Tasso (1544–1595) nemcsak az olasz, hanem a világkultúrának is kiemelkedő alakja, aki az irodalom szinte valamennyi akkor létező illusztris, tudós műfajának kiváló művelője volt, de tartós, máig élő hírnevét elsősorban eposzának, A megszabadított Jeruzsálemnek köszönheti, melyet 1575-ben fejezett be.
Jelen kézikönyv összefogja a liturgikus művészet különböző területeit. Mivel azonban az épületek és a benne használatos tárgyak nem érthetők a Katolikus Egyház tanítása, lelkisége, szokásai és gyakorlatai nélkül, ezért szükség mutatkozott egy olyan szemléletű munkára, mely feltételezi ugyan a szakképzett művészettörténész munkáját, de emellé feltétlenül szükségesek azok a teológiai ismeretek is, melyek a Katolikus Egyház latin rítusának a specialitásához tartoznak.
A tankönyv elsősorban a Vulgata, Szent Ambrus, Ágoston, Tamás stb. latinsága alapján tanítja a latint 35 leckében. Collins könyvének magyar kiadásával szeretnénk az alapvető egyházi latin nyelv megtanítását segíteni, hogy annak elsajátítása után a szentírási, kánonjogi, liturgikus, vagy skolasztikus filozófiai szöveget bárki meg tudja érteni. A könyv alkalmas önálló nyelvtanulásra is.
Az immár Kossuth-díjas Fésűs Éva meséi a klasszikus és a népmesei hagyományok legjobb ötvözetei. Hősei – a gyerekek szívéhez közel álló állatok – szeretetreméltóak, ügyesek, furfangosak, történetei meghatóak és tanulságosak.
A Biblia az államalapítás óta folyamatosan hatással van a magyar irodalomra. Az első, töredékesen ránk maradt magyar Biblia-fordítás az 1400-as évek közepén keletkezett, ám közvetett adatok alapján bizonyos, hogy jóval korábban, már Szent István idejében is közkézen forogtak magyar nyelvű Biblia-részletek. Az irodalomtudomány eddig még nem végezte el Biblia-fordításaink nyelvészeti összehasonlítását, pedig kétségtelen, hogy jelentős szerepük volt a magyar fogalmi szókincs kialakulásában.
Mikulás apó aranyszánkóját karcsú lábú rénszarvasok húzzák – ezt minden gyerek tudja. De valóban jól tudják ezt a gyerekek? Elképzelhető, hogy egy őzike is be van fogva a csodaszánkóba? És hogyan kerülhetett oda? Mi történne akkor, ha Mikulás apó csodálatos zsákja kilyukadna – borzasztó elgondolni, hogy kipotyoghatnak az ajándékok...
Noha a kertkultúra számos ponton érintkezik a tudomány és a művészet olyan területeivel, mint a botanika, az agrár- és orvostudomány vagy az építészet és a művészettörténet, mindeddig nem született olyan munka, mely a magyar reneszánsz kertművészetet átfogóan feldolgozta volna.
A Sixtus-kápolna freskóinak, a Szent Péter Bazilika megrendítő Pietájának és a firenzei Medici-kápolnának az alkotója a festészeten, a szobrászaton és az építészeten kívül a költészetben is maradandó műveket hozott létre.
Pierre Riché műve is inspirálta a késő antikvitás újrafelfedezését, melynek köszönhetően ez a történelmi korszak lett a teológia- és irodalomtörténet, a nyelvészet, a kommunikáció, a szemiotika, a régészet és a történelem leginkább kutatott periódusa, a humaniórák húzóágazata: nem „sötét középkor” többé, hanem alkotóerőtől duzzadó, aranymozaikokkal csillogó posztklasszikus időszak.
Pöttömke akkora, mint egy lábujjhegyen álló katicabogár. Nem tudom, láttatok-e már lábujjhegyen álló katicabogarat? Ha még nem láttatok, akkor olvassátok el Fésűs Éva meséit Pöttömke kalandjairól – amelyek legtöbbje most jelenik meg először könyvben; eddig csak a Gyermekrádió meseműsoraiban hangzottak el, sok évvel ezelőtt.