Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Szenzoros információfeldolgozás, mozgás, nyelvi képesség

Paraméterek

Szerző Gerebenné Várbíró Katalin – Reményi Tamás – Rosta Katalin
Cím Szenzoros információfeldolgozás, mozgás, nyelvi képesség
Alcím A Frostig-elven alapuló nevelési terápia elmélete és gyakorlata
Kiadó Gondolat Kiadó
Kiadás éve 2021
Terjedelem 452 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 978 963 556 124 7
Ár:
6.000 Ft
5.400 Ft
Kedvezmény: 10%

Marianne Frostig az egyik élharcosa volt annak, hogy a támogatást igénylő gyermekek pedagógusaik bevonásával képesek legyenek leküzdeni nehézségeiket, és sikeres felnőttekké váljanak. A vizuális feldolgozás folyamatát középpontba állító diagnosztikusan megalapozott terápiás koncepciója az információfeldolgozás komplex rendszerét, az egyéni szükségletekre épülő nevelés kiemelt szerepét állította középpontba.

Leírás

A világ megismerése minden gyermek számára kihívásokkal teli hosszú időszak, amelyet időszakosan nehézségek is kísérhetnek. A 20. század második felében a pszichológiai, pedagógiai és gyógypedagógiai ismeretek összefonódásának eredményeként kiteljesedtek azok az irányzatok, amelyek a világ megismerését segítő tanulási folyamatok hatékonyságának javítását állították a középpontba. Különböző szerzői csoportok ezzel kívánták segíteni azokat a gyermekeket, tanulókat, akik a fejlődés egyes területein mutatkozó gyengeségeik, életkörülményeik miatt támogatást, egyéni bánásmódot igényelnek.

Az érzékszervek közvetítésével feldolgozásra kerülő különböző információk, a mozgás és a nyelv folyamatai nélkülözhetetlen szerepet játszanak a külső és belső világ szerveződésében, az iskolai tanulás eredményességében, a szociális kapcsolatok fejlődésében. Ennek hiányosságait napjainkban is tapasztaljuk az atipikus fejlődés részeként.

Marianne Frostig az egyik élharcosa volt annak, hogy a támogatást igénylő gyermekek pedagógusaik bevonásával képesek legyenek leküzdeni nehézségeiket, és sikeres felnőttekké váljanak. A vizuális feldolgozás folyamatát középpontba állító diagnosztikusan megalapozott terápiás koncepciója az információfeldolgozás komplex rendszerét, az egyéni szükségletekre épülő nevelés kiemelt szerepét állította középpontba. Évtizedeken és országokon átívelő munkássága a tanulási képességzavarok leküzdésének meghatározó irányzatává vált, felismerve a megismerésben döntő szerepet betöltő szenzoros feldolgozás jelentőségét.

Könyvünk az első olyan hazai közlemény, amely betekintést nyújt az életműbe és a Frostig-program sokéves, hazai tapasztalatokra épülő gyakorlati alkalmazásába.

 

Írta: Gerebenné Várbíró Katalin – Reményi Tamás – Rosta Katalin

Társszerzők: Alkonyi Mária, Bödös Eszter, Schuchné Rumpli Hentiette, Svraka Bernedett, Vajdáné Kutas Csilla

Tartalom

1. EGY ÉLETÚT ÁLLOMÁSAI – TANULÁS LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE (Gerebenné Várbíró Katalin)

1.1. Az integratív szemlélet kialakulásának tanulságai

1.2. A Frostig-elven alapuló fejlesztés általános kérdései

1.2.1. A mozgás és kreativitás jelentősége az emberi viselkedésben

1.2.2. A pszichológia korabeli irányzatainak szerepe a Frostig-koncepció kialakulásában

1.2.3. Útmutatás a gyermekközpontú neveléshez – Maria Montessori megközelítése alapján

2. FEJLŐDÉS EGYÉNI ÚTJAI. A DIAGNOSZTIKA ÉS A TERÁPIA EGYSÉGE A SZÜKSÉGLETALAPÚ ELLÁTÁSBAN (Gerebenné Várbíró Katalin)

2.1. A diagnosztika szerepe a Frostig-koncepcióban

2.1.1. A klinikai nézőpont megjelenése

2.1.2. Tünetek különbözősége és azonossága: a tesztfejlesztés indítékai

2.1.3. A pedagógiai munka klinikai jellege – gyermekterápiák diagnosztikus alapjai

2.2. A Frostig-féle alapvizsgálat tanulságai

2.2.1. A nyelvi és vizuoperceptív képességek vizsgálatának jelentősége

2.2.2. Kulcsszerepben a pszichológiai profil

2.2.3. Rendszerszerű fejlődésvizsgálatok pedagógiai és pszichológiai megközelítésben

3. TANULÁS – MEGISMERÉS – ELTÉRŐ FEJLŐDÉS (Gerebenné Várbíró Katalin)

3.1. A Frostig-koncepció neveléstörténeti háttere

3.1.1. Alulteljesítők vagy kivételesek – az útkeresés nehézségei

3.1.2. Egyéni különbségek – egyéni sajátosságok

3.1.3. Speciális nevelési helyzetek, speciális szükségletek

3.1.4. Áthallások – hazai kitekintésben

3.2. A tanulási folyamat

3.2.1. A tanulás komplex rendszere

3.2.2. Adottságok és képességek

3.2.3. Tanulás – tevékenység – tudás

3.3. Tanulási problémák szaktudományi metszetben

3.3.1. A perceptuomotoros megközelítés és Affolter felfogása

3.3.2. Lingvisztikai megközelítés és pszichoneurológiai tanulási zavarok

3.3.3. Viselkedés-lélektani megközelítés és pszichoedukáció

3.3.4. A neuropszichológiai megközelítés – részképesség-elmélet

3.3.5. Kompromisszumkeresés pedagógiai nézőpont alapján

3.3.6. Nevelési terápia – tanulási problémák új megközelítésben

4. MEGISMERÉS – CSELEKVÉS – INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁS (Gerebenné Várbíró Katalin)

4.1. Megismerési folyamatok kognitív megközelítésben

4.1.1. A kognitív szemlélet alapjai

4.1.2. A kognitivizmus és a Frostig-koncepció

4.2. Az észlelés kognitív pszichológiai megközelítése – általános jellemzők

4.2.1. A Neisser-féle kognitív észleléselmélet

4.2.2. Fejlődéspszichológiai összefüggések

4.2.3. Az észlelési folyamat ontogenezise, interakciós minták és tevékenységek a vizuoperceptív és nyelvi szerveződésben

4.3. A séma koncepciója és az integratív funkciók fejlődése a Frostig-felfogás alapján

4.3.1. Interszenzoros integráció – keresztmodális kapcsolatok

4.3.2. Észlelési aktivitás és asszociációs folyamatok

5. HOLISZTIKUS SZENZOROS FELDOLGOZÁS. A SZENZOROS INTEGRÁCIÓ SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A MEGISMERÉSBEN (Reményi Tamás)

5.1. A szenzoros integráció elméleti alapjai és fejlődéstörténete

5.1.1. A szenzoros integrációs nézetrendszer – Ayres és követői alapján

5.2. A szenzoros feldolgozás rendszerszintű működése

5.2.1. A környezethez való alkalmazkodás belső szabályozása

5.2.2. A szenzoros feldolgozás alaprendszerei

5.2.3. Az aktivitási szint szerepe a szenzoros feldolgozás folyamatában

5.2.4. A szenzoros rendszerek

5.3. A szenzoros integráció és a mozgás kapcsolata

5.4. Az érzékszervi feldolgozás

5.4.1. Ingerek felvétele és feldolgozása

5.4.2. A szomatoszenzoros fedolgozás folyamata

5.4.3. Zsigeri észlelési folyamatok

5.4.4. Az auditív észlelés

5.4.5. A vesztibuláris feldolgozás

5.4.6. A vizuális információfeldolgozás folyamata

5.4.7. Ízérzés és szaglás idegrendszeri feldolgozási folyamata

5.5. A szenzoros integráció fejlődésének folyamata

5.6. A holisztikus szenzoros integrációs folyamat gyakorlati vonatkozásai

5.6.1. A szenzoros feldolgozás általános folyamatai

5.6.2. Az érzelmi és kognitív kontroll szerepe

5.6.3. Figyelem – tanulás – mozgás

5.7. A szenzoros integrációs zavarok

5.7.1. A szenzoros integrációs zavarok okai

5.7.2. A szenzoros integráció zavarának ismertetőjelei és felismerése a mindennapi gyakorlatban

5.7.3. A szenzoros integrációs zavarok átfogó klinikai kategóriái

5.7.4. A szenzoros integrációs zavarok és a nemzetközi klasszifikációs rendszerek viszonya

5.8. Terápiás kitekintés

5.9. Ayres és Frostig: nézetek azonossága és különbségei

6. A VIZUÁLIS ALAPÚ NEUROKOGNITÍV KÉPESSÉGZAVAROK JELLEMZŐI A GYERMEKI TELJESÍTMÉNYEKBEN (Gerebenné Várbíró Katalin)

6.1. A vizuális észlelés fejlődési sajátosságai óvodás- és iskoláskorban

6.2. A vizuális észlelés neurokognitív tényezői

6.3. A vizuális észlelési képességrendszer zavarai és azok megnyilvánulása a gyermeki teljesítményekben

6.3.1. Szem–kéz koordináció (SZ-Kkoo) – vizuomotos koordináció (ViMok)

6.3.2. Alak–háttér percepció (A—H)

6.3.3. Vizuális állandóság (ViÁ) – vizuális konstancia (ViKo)

6.3.4. Térbeli helyzet (TH)

6.3.5. Térbeli viszony (TVi)

6.4. Korai jelzések

6.5. Fókuszban a beszéd- és nyelvfejlődési zavarok

6.5.1. A logopédia útkeresése és az ellátórendszer

6.6. A Frostig-féle észlelési képességet fejlesztő program szerkezete, gyakorlati megvalósításának elvei

6.7. Megfontolások hazai tapasztalatok nyomán

6.7.1. A terápia struktúrája és időterve

6.7.2. Tárgyi manipuláció és feladatlapok – gyakorlás három dimenzióban és síkban

6.7.3. Tanulás mozgás közvetítésével

7. A FROSTIG-ELVEN ALAPULÓ NEVELÉSI TERÁPIA PROGRAMRENDSZERÉNEK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A GYAKORLATBAN. MOZGÁS ÉS VIZUÁLIS FELDOLGOZÁS (Rosta Katalin)

7.1. A vizuális feldolgozás hatékonyságát segítő mozgásnevelés

7.1.1. Az összerendezett alapmozgáskészség fejlesztése

7.2. A vizuális észlelési képességek megalapozása, az előkészítő program gyakorlatrendszere

7.2.1. Testkép, testfogalom, testséma

7.2.2. A testkép fejlesztése – a gyakorlati alkalmazás lehetőségei

7.2.3. A testfogalom kialakítása

7.2.4. A testséma fejlesztése – statikus és dinamikus egyensúly szabályozása, testkontroll

7.3. A vizuomotoros koordinációs tevékenység

7.3.1. Finommotoros koordináció

7.3.2. A szemmozgások és szem–kéz koordináció fejlesztése

7.4. Az alak–háttér felismerési képesség fejlesztése

7.4.1. Az alak–háttér felfogás fejlesztésének lehetőségei

7.4.2. A mindennapi tevékenységek szerepe az alak–háttér felfogás fejlesztésben

7.4.3. Játékötletek az alak–háttér felfogás és a vizuális elemzés fejlesztéséhez

7.5. A vizuális állandóság felismerése (alak- és formaállandóság)

7.5.1. Tapasztalatszerzés a formák, alakzatok világában

7.5.2. A betűelemek mint formák – ismerkedés a betűelemekkel

7.6. A térbeli helyzet észlelése és fejlesztése

7.6.1. Térbeli helyzetek – mozgásformák – nyelvhasználat

7.6.2. A bal-jobb irányok megkülönböztetése

7.6.3. A bal-jobb irányok tudatosítása kéz- és talpnyomatokkal

7.7. A térbeli viszonyok felismerése és fejlesztése

7.7.1. Térészlelés–mozgás–nyelvi relációk

7.7.2. Szimmetria és tükörkép

7.7.3. A térbeli viszonyok fejlesztését segítő játékötletek

7.8. Észlelés – saját élmény – önkiszolgálás a mindennapokban (Bödös Eszter)

7.9. A PERTRA speciális játékcsalád és társai a fejlesztő munka gyakorlatában (Rosta Katalin – Bödös Eszter)

8. TEREPMUNKA – SZÍNTEREK (Gerebenné Várbíró Katalin)

8.1. A Frostig-féle fejlesztőprogram innovatív alkalmazása az óvodapedagógiai munkában – speciális nevelési szükségletű beszédfogyatékos gyermekeknél (Vajdáné Kutas Csilla)

8.2. A vizuális észlelés és a matematikai készségek fejlesztésének integrálása az óvoda-iskola átmenet folyamatába atipikus fejlődésű gyermekeknél (Schuchné Rumpli Henriette)

8.3. Esetbemutatás – a Frostig-koncepción alapuló két tanéven át tartó fejlesztőmunka folyamata (Alkonyi Mária)

8.4. Az észleléstől a gondolkodásig – kognitív folyamatok a tanítás-tanulás folyamatában iskoláskorban (Svraka Bernadett)

8.4.1. A vizuális észlelési képesség fejlesztésének integrálása a kultúrtechnikák megalapozásával és fejlesztésével összefüggésben iskoláskorban

8.4.2. Vizuális észlelés a matematikában

8.4.3. Észleléstől a gondolkodásig

9. A TERÁPIÁS HATÉKONYSÁG ELEMZÉSE – HAZAI TAPASZTALATOK (Gerebenné Várbíró Katalin)

9.1. Hatásos-hasznos-hatékony?

9.2. Kutatási háttér

9.3. A teljes minta percepciós összteljesítményének megoszlása a DTVP1-teszt alapján

9.4. P és K alminták és a PEQ1 – PEQ2

9.5. A többszempontú varianciaanalízis eredményei a SON, a FROSTIG és a GOODENOUGH tesztek globális változói alapján – a program hatásának igazolása

9.5.1. Az életkor, a program hatása és a SON globális mutatók változásának összefüggései

9.5.2. Az életkor, a program hatása és a PEQ változásának összefüggései