Egyházi irodalom
Avilai Szent Teréz művében összefoglalást ad a keresztény misztika teljességéről. A könyv az Isten hívására válaszoló, és életét Neki ajánló ember Krisztushoz vezető belső lelki útján, átalakulásának állomásain vezeti végig az olvasót.
A szent öregek könyve arról tanúskodik, milyen szerteágazó azoknak a szavaknak és eseményeknek az összessége, amelyek annyira felkeltették a figyelmet, hogy végül is „megragadtak” az egyház emlékezetében. A fontos az, hogy mennyire érintett meg valakit ezek által Isten, s ennek folytán alkalmassá váltak-e rá, hogy másokat is megragadjanak.
Fray Luis de León − híres Ágoston-rendi szerzetes, egyetemi tanár, Szent Teréz műveinek első kiadója – vallomása szerint „amikor Madre Teresa szövegeit olvasom, tele vagyok csodálattal és gyakran úgy érzem, hogy általa maga a Szentlélek beszél…” Bár Teréz a művet kifejezetten nővérei kézikönyvének szánta, az mégsem csak a kiválasztott keveseknek szól, hanem mindazoknak, akik életük útján az élő Isten felé tartanak.
Húsz olyan népnyelvi (olasz, francia, angol, német) írás ismert, amely idézi III. Ince művét. A legismertebb ezek közül Geoffrey Chaucer munkája, a Canterbury mesék.
Ki ne vágyott volna rá, hogy „olvassa a Bibliát”, de ki ne veszítette volna el szinte azonnal a bátorságát, miután néhány oldalt elolvasott belőle? A Biblia könyvtár, amelybe csak jó pedagógussal érdemes belépni. A II. Vatikáni Zsinat nyomatékosan kérte, hogy a Szentírás legyen hozzáférhető mindenki számára. A vasárnapok és ünnepek liturgiája három év alatt végigvezet bennünket az összes biblikus könyvön.
A II. Vatikáni Zsinat nyomatékosan kérte, hogy a Szentírás legyen hozzáférhető mindenki számára. A vasárnapok és ünnepek liturgiája három év alatt végigvezet bennünket az összes biblikus könyvön. Nem elég azonban a bibliai szavakat olvasni vagy vasárnaponként hallgatni ahhoz, hogy meg is értsük azokat! Egy jó vezető elengedhetetlenül szükséges, hogy „megnyissa értelmünket az Írások megértésére”, és Marie-Noëlle Thabut kétségtelenül az egyik legjobb szakértő ebben a témában.
A II. Vatikáni Zsinat nyomatékosan kérte, hogy a Szentírás legyen hozzáférhető mindenki számára. A vasárnapok és ünnepek liturgiája három év alatt végigvezet bennünket az összes biblikus könyvön. Nem elég azonban a bibliai szavakat olvasni vagy vasárnaponként hallgatni ahhoz, hogy meg is értsük azokat!
A tizenkét passiójátékot tartalmazó válogatás igyekszik teljes keresztmetszetet adni erről az erdélyi ferencesek által kialakított szép hagyományról, kiválogatva a legérdekesebb passiószövegeket, amelyeket jegyzetekkel, modern helyesírással nyújt át e kötet a mai olvasónak.
Egeria útinaplója egy IV. századi szentföldi zarándoklat hiteles megörökítése. A szerző, galliai származású apátnő, kimeríthetetlen érdeklődéssel, fáradhatatlan lelkesedéssel és buzgósággal járja végig mindazokat a helyeket, amelyek az Ó- és az Újszövetség szent eseményeinek voltak tanúi.
Medgyes Lajos erdélyi pap-költő, aki egy kortársi följegyzés szerint 1848-49-ben „mint pap és költő izgatott, hatott”. Eredeti egyházi beszédeit hol a cenzúra tiltotta be, hol a kiadók nem merték azokat közzétenni.
Figyelemre méltó lelki útikalauzt tarthatunk a kezünkben, amely Avilai Szent Teréz A belső várkastély című könyvének segítségével ajánl egy mindenki számára választható lelki utat. A szerző, Antonio atya nem olyan könyvet akart írni, amelyet egyszuszra elolvasunk, és azután fölteszünk a könyvespolcra, hanem amelyet együttműködve olvasunk, elgondolkodunk a belső várkastély egy-egy lakásában fölvázolt lehetséges lelki utakról.
A mű első, ún. kis vagy somogyi változata 1974-ben önmagában véve is csodának számított. Aztán két év múlva a Magvető Kiadó gondozásában megszületett a nagy Hegyet hágék… Ez az új kiadás ésszerű okokból fölfelé építkezik, a szerző a meglevő alapra helyezi benne az újabb 70 szöveget, így a kötet összességében immár 321 imádságot tartalmaz.
Ez a könyv minden idők egyik legnagyobb misztikusának az önéletrajza, aki nemcsak azt a kegyelmet kapta meg, hogy elérte az ebben az életben elérhető legnagyobb közösséget Istennel, hanem azt is, hogy tud erről a közelségről, s a teljes ide vezető útról beszélni.
A mű órigenészi szövegekből válogatott írások gyűjteménye, amelyet egységbe foglal Pamphilosz szerkesztői tevékenysége, bevezetője, a vádak ismertetése, azok cáfolása és az idézeteket összekötő szövegmagyarázatok. Az olvasó először tartja kezében magyar nyelven Pamphilosz Apologia pro Origene c. művét, amelyet már bőségesen tanulmányoztak francia, német és olasz nyelven is.
A jelen munka tudományos jelentősége, hogy betekintést ad az első és második órigenista vitába. A kötet gyakorlatilag Órigenész műveinek antológiája.
Több mint százéves, mindeddig elodázott feladatot teljesít ez a könyv, amikor szövegkritikai módszerrel vizsgálja középkori kódexeinket. A munka eredménye alapvetően más megvilágításba helyezi irodalmunk kezdeteit: leszámol a magányos fordítóról szóló elképzeléssel, s azzal, hogy a fordítókat nem vezették retorikai szempontok.
Először találkozhat az olvasó Avilai Szent Teréz összes verseinek magyar fordításával. Ezekben a szenvedélytől átfűtött, magas hőfokon izzó versekben sóvárogva várja az áhított halál eljövetelét, amikor végre egyesülhet Urával s elnyeri azt a mennyei boldogságot, ami már hét évesen is vándorútra késztette.