Szervezeti antropológia

Jelen kiadvány az első szervezeti antropológia témájú tanulmánykötet magyar nyelven. A szociokulturális antropológiának ezen ága Magyarországon még nagyon fiatal és kevesen művelik. Az USA-ban és Nyugat-Európában azonban jelentős múltra tekint vissza; manapság nagyon népszerű, sőt keresett szakterületnek számít a piaci felhasználók körében is. A kötet első két tanulmánya azt mutatja be, hogy a szervezeti antropológia hogyan bontakozott ki a szociokulturális antropológiában, milyen részterületei, irányzatai vannak, mely megközelítési és kutatási módszerek jellemzik. Ezeket követi egy, a szervezettudományt a gyakorlatban, szervezetfejlesztőként és elméleti szinten egyaránt művelő szakember reflexiója, aki a kvalitatív kutatói megközelítés híveként egy másik perspektívából mutatja be az antropológia és a szervezet- és menedzsmenttudományok kapcsolatát. Írása rávilágít arra, hogy a szociokulturális antropológiának milyen jelentős szerepe volt – illetve lehet a jövőben – a szervezetkutatások terén. A kötet utolsó részében három kutató három, magyarországi terepmunkán alapuló esettanulmánya illusztrálja, hogy a szervezeti antropológia kérdés feltevései hogyan segítik a megismerést. Reményeink szerint a kötet írásai egy hazánkban még kevéssé ismert tudományág népszerűsítéséhez fognak hozzájárulni, bátorítást adva egy jövőbeli fiatal szervezeti antropológus generációnak.

Molnár Ágnes (1971–) a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszékének adjunktusa. Kutatási témái a mezőgazdasági kistermelők családi gazdaságának működése, a családi és nemi szerepek, valamint a család- és háztartásszerkezet változásai, illetve a vidéki társadalom polgárosodásának folyamata és a rendszer váltás utáni társadalmi-gazdasági viszonyok alakulása. Fő műve: Alkalmazkodó polgárosodás. Család és gazdaság Kiskanizsán a 20. században (2019).

L’Harmattan Kiadó, 2022.

Kultúrák keresztútján–sorozat

Szerkesztette: Molnár Ágnes