Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Szili kút, szanyi kút...

Paraméterek

Sorozat Helyi hagyományok
Szerző Bakonyi Lászlóné – Ónodi Béla
Cím Szili kút, szanyi kút...
Alcím A Rábaköz hagyományai
Kiadó Hagyományok Háza
Kiadás éve 2009
Terjedelem 112 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 7363 32 0
Ár:
2.500 Ft
2.000 Ft
Kedvezmény: 20%

A paraszti kultúra a népművészet teremtő környezete megszűnt. De ez az emberléptékű, soktartalmú világ remek talaj, kimeríthetetlen tárház a 21. században is. A modern pedagógia szemszögéből nézve is igaz ez: a gyermeknevelés, ismeretátadás, közösségépítés, esztétikai, érzelmi és kulturális nevelés stb. tekintetében egyaránt.

Leírás

A modern pedagógia felfedezte, zászlójára tűzte a projekt rendszerű oktatást. A pedagógiai gyakorlat nyelvén ez azt jelenti, hogy egy témát több módon közelítünk meg, a hozzátartozó művelődéstartalmakkal, cselekvésekkel is alátámasztjuk. Ez a szemléletmód közel áll a hagyományozódás folyamatához, ahogy a paraszti kultúrát nemzedékről nemzedékre átörökítették. A gyermek benne élve, cselekedve tanulta meg az idősebb generációtól a kultúra teljes tartalmát. Ez egy nagyon természetes, életkori sajátosságokra figyelő, komplex, gyakorlatias átörökítési mód volt: pedagógiailag, pszichológiailag, szociológiailag, esztétikailag, etikailag. Pedagógiai, szakmai útkereséseim alatt nem találtam ennél használhatóbb, természetesebb oktatási, nevelési módot.
A paraszti kultúra, benne a népművészet teremtő környezete visszahozhatatlanul megszűnt. De ez az emberléptékű, soktartalmú világ remek talaj, kimeríthetetlen tárház a 21. században is. A modern pedagógia szemszögéből nézve is igaz ez: a gyermeknevelés, ismeretátadás, közösségépítés, esztétikai, érzelmi és kulturális nevelés stb. tekintetében egyaránt. A népi kultúrát szétbonthatjuk részeire: zene, tánc, viselet, szokások, mese, tárgyalkotás, építészet, díszítőművészet stb. Ezek a témakörök felbonthatók még kisebb egységekre, pl. dialektus, régi és új stílus stb. szempontjából. Ám egy kultúrát csak komplexen érdemes megismerni. Amennyiben a táncot emelem ki, akkor ismernem kell a tájegységet, a viseletet, a táncalkalmat, a szokáskörnyezetet, a viselkedési és illemszabályokat, a zene- és dalanyagot, a tárgyi környezetet, a népköltészetet a megfelelő mélységben. A néphagyomány bármely elemének tanítása a pedagógustól megköveteli a komplex tudást, feltételezi a kapcsolódó műveltségi tartalmak ismeretét, magas szintű szakmai felkészültséget.
Az iskolában adott az állandó, ismétlődő időkeret, a tanév. A tartalom (a hagyományos műveltség elemei) is állandó, de koncentrikusan bővülő ismerettartalommal, melyet az abszolút változó, a tanulók életkora határoz meg. Mindig az életkor, a csoport fejlettségi és tudásfoka határozza meg az ismeretanyag mennyiségét, tartalmát. Gyermekléptékkel ez az időkeret belátható, követhető, jó ritmusa van. Belső időkeretei is megfelelnek a gyermekek életkori sajátosságainak: az ismétlődés, a ritmikusság biztonságtudatot ad. Ünnepkörtől ünnepkörig ellátnak még a legfiatalabbak is. A népszokás időkereteket ad az évnek, az idő érzékelésének egyik lehetséges módja a gyerek számára. Tevékenység központúan jelenhet meg színpadi feldolgozás vagy a valóságos, ünnepi funkcióban. Magatartás és viselkedési szabályokat közvetít. Az ünnepek, jeles napok valódi tartalmát érzékeltetik a gyerekekkel. Lehetőséget ad a szerepvállalásra, a rátermettség megmutatására, a tehetséggondozásra. Gazdag eszközhasználati lehetőség rejlik benne. Határozottságot, beleélő képességet, fantáziát, beszédkészséget, felelősségtudatot, feladattudatot kíván.
A népszokások tanulása, megjelenítése során fontos szerepet kapnak a szimbólumok, a gesztusok, a metakommunikáció, a nemek és életkorok szerint tagolt feladatok, szerep-lehetőségek. Kimeríthetetlen a felgyűjtött, tudományosan osztályozott néprajzi ismeretanyag, a szellemi és a tárgyi kultúra területén egyaránt. Az interpretáció, a tanítás, a továbbadás cselekvést is jelent, alkotásra ösztönöz. Ez a kultúra a miénk, minden értékével együtt, pedagógiai értelemben is! A magyar népi kultúra része az európai és az egyetemes emberi kultúrának is. A kulturális identitástudat megszilárdítása intézményes keretek között is lehetséges, tanítványainkban erős érzelmi kötődés alakulhat ki hagyományaink iránt. Természetesen ehhez elhivatott, magasan képzett pedagógusok, és olyan intézmények kellenek, amelyek képesek az ilyen szintű pedagógusképzésre.
Társadalmunk aktuális problémái, amelyek az osztálytermekben is megjelennek, a túlzott individualizálódás, érzelmi elsekélyesedés, az értékvesztés, a devianciák, a példaképek hiánya, okos pedagógiai érzékkel, szociális érzékenységgel enyhíthetőek egy-egy közösségen belül. Óvodai csoportban, osztályteremben, művészeti iskolában, szakkörben, táncegyüttesben. Kultúránk értékes, hathatós eszköz a felsorolt veszélyek megelőzésére, enyhítésére. Azonnal hat, mint láz esetén a hűtőfürdő.
 
Írta: Bakonyi Lászlóné – Ónodi Béla

Tartalom

Bakonyi Lászlóné: Rábaközi hagyományok projekt-jellegű feldolgozása néptánc órán
Bevezető gondolatok
Projektmódszer és néphagyomány
A Rábaköz rövid bemutatása
Népi játékok a tánctanulás szolgálatában
Rábaközi gyermeklakodalmas - projektmódszer a néptánc órán
Felhasznált irodalom
Ónodi Béla: Szany városba két úton kell bemenni
Bevezetés
Tánctanítás
Dus
Korsós leányjáték
Csárdás
Zárszó
Mellékletek
Játékgyűjtemény
Népdalok
Népszokások
Mutatók