Életrajzok
Többféle iskolai végzettséggel, diplomával rendelkező zenész, zeneszerző, zenei vezető, színész, rendező, színházalapító, színigazgató. Az ország egyetlen hivatásos, izgalmas repertoárú gyermek- és ifjúsági színházának, a Kolibrinek alapítója és igazgatója. Ezt mindenki tudhatja. De magáról, Novák Jánosról a fentieken kívül alig lehet tudni valamit...
Gulyás Gyula és Gulyás János a magyar dokumentumfilm meghatározó alakjai. Könyvünk áttekinti az alkotópáros pályafutásának legfontosabb csomópontjait, megidézi a kort, amelyben ezek a művek megszülettek, és kísérletet tesz annak a kérdésnek egyáltalán nem magától értetődő megválaszolására, hogy mi is a dokumentumfilm voltaképpen. (DVD-melléklettel)
Székely Gábor első, színházrendezői életműve ismert. Arról viszont kevesebben tudnak, hogy színházi pályájához szorosan kötődve, azzal összefonódva, majd azt folytatva huszonöt éve a magyar színházi rendezőképzés vezető tanára a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
2017. október 15-én lett volna 100 éves Fábri Zoltán, a Körhinta, a Hannibál tanár úr, a Két félidő a pokolban, Az ötödik pecsét és sok más emlékezetes film rendezője. Egy termékeny életpálya számokban: 22 film, mintegy 60 színházi rendezés és díszletterv, 47 fennmaradt festmény, legalább 8 betiltott forgatókönyv – és 77 év. A magyar és az egyetemes filmművészet nagy formátumú alakjának legjobb alkotásai a huszadik század jelentős kordokumentumai. (DVD-melléklettel)
Sokat elárul Huszárik Zoltánról, hogy negyven évvel a halála után csaknem félszáz barát, egykori osztály- és munkatárs, tisztelő és filmesztéta, s természetesen lánya, Huszárik Kata örömmel állt Mohi Sándor mikrofonja és kamerája elé, hogy elmondja emlékeit, gondolatait a csupán ötven évet élt, s mindössze néhány rövid- és két egész estés filmet alkotó, ám annál nagyobb hatású rendezőről.
Bárdos Artúr 1882. április 2-án Budapesten született. Jogot végzett, újságíróként kezdte pályáját. 1908-tól Berlinben Max Reinhardt asszisztense, majd Hamburgban és Lipcsében rendező és dramaturg volt...
A Férfikor hajnalán Huszti Péter önéletrajzi trilógiájának második kötete. Míg a 2015-ben megjelent Srác a kakasülőn a gyermek- és ifjúkor, illetve a Színművészeti Főiskolán eltöltött évek krónikája, a folytatásban a színházi és filmes szerepek sokaságát eljátszó színművész életének következő évtizedeiről mesél.
Békés Itala, vérbeli színésznő, aki 75 éves pályafutása során a színpadon és a filmvásznon nyújtott emlékezetes alakításai mellett csaknem húszféle műfajban alkotott. Ez a könyv egy örökmozgó színésznő mozgalmas életének foglalata, tele képekkel és fordulatos történetekkel.
Az Oscar-díjas Kertész Mihály (1886–1962), akinek legismertebb filmjei közé tartozik a Casablanca (1942), a Yankee Doodle Dandy (1942), a Mildred Pierce (1945) és a Fehér karácsony (1954), a filmtörténet egyik legikonikusabb rendezője. A ragyogó pályát befutó, ösztönös művész életrajzában a szerző, Alan K. Rode filmtörténész a filmipar egyik legizgalmasabb alkotójának életét és munkásságát mutatja be.
Egy ma már ismeretlen színészi életpályának állít emléket e könyv. Önvallomása és pályájának dokumentumai segítségével Kiss Ferenc, a színész mutatkozik be lapjain. Bemutatkozik, hiszen több mint negyven évvel a halála után szinte feledés borítja mindazt, ami életének lényege volt.
A Köszönöm, Prospero! Huszti Péter önéletrajzi trilógiájának harmadik kötete. Ez alkalommal is a tőle megszokott pontos és szép szavakkal tárja elénk emberi és művészi tapasztalatainak kvintesszenciáját.
Kóti Árpád a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a debreceni Csokonai Színház örökös tagja, Debrecen díszpolgára.
Hogyan lesz az abonyi melósok gyerekéből, egy szakmunkástanulóból vezető budapesti színész, országos hírű színházi előadások és tévésorozatok főszereplője? Milyen utakon és útvesztőkön kell keresztülvergődni ahhoz, hogy valaki azt csinálja, amit csinálni akar? Érzékeny és bizalmas beszélgetés életről, színészetről.
Zygmunt Molik (1930–2010) lengyel színész, rendező, színészpedagógus, a legendás Jerzy Grotowski által irányított, ma már az UNESCO kulturális világöröksége részeként számon tartott opolei, majd wrocławi székhelyű Laboratórium Színház alapító tagja és meghatározó művésze, illetve trénere volt huszonöt éven át, egészen annak 1984-es feloszlásáig.
Karinthy Márton 1973-tól Békéscsabán, Pécsett, a Gorsiumi Nyári Játékokon, a Thália Színházban, a Játékszínben, a Népszínházban és a Reflektor Színpadon, valamint a Magyar Televízióban rendezett, majd 1982-ben társigazgatóként megalapította a Hököm Színpadot, a színházak államosítása utáni első magyar magánszínházat, mely 1988-tól Karinthy Színházként működik, évtizedek óta Buda egyetlen állandó kőszínházaként. Könyvünk bepillantást enged az igazgató-rendező életébe, megismerjük sikereit és kudarcait, a színház iránti szenvedélyes elkötelezettségét. Bemutatja rendezői pályájának állomásait, színpadi és televíziós rendezéseinek kulisszatitkait és korabeli kritikai fogadtatását.
Kósa Ferenc a filmkészítőknek ahhoz a nemzedékéhez tartozik, amely a hatvanas években kezdte el pályáját, s tehetsége és elhivatottsága révén meghatározó szerepet játszott a magyar filmművészet korabeli megújításában. Könyvünk arra vállalkozik, hogy elemzések, visszaemlékezések, dokumentumok és interjúk révén bemutassa a rendező pályájának sajátosságait s felidézze annak főbb állomásait. (DVD-melléklettel)
Tóth János (1930–2019) életműve rendkívül gazdag és sokszínű. Operatőrként nemcsak egész estés játék-, hanem rövid- és animációs filmek is fűződnek a nevéhez, a saját rendezésében és fényképezésében készült etűdök pedig eredeti látásmódjukkal és stílusukkal önálló fejezetet alkotnak a magyar film történetében.
E születésnapi kötetben megjelent a Sára Sándor tiszteletére rendezett konferencia anyaga, továbbá a szinte kivétel nélkül erre az alkalomra készült írások mellett egy csokorra való köszöntő, laudáció is. A kötetet teljes filmográfia és válogatott bibliográfia zárja, valamint 50 perces DVD-melléklet, mely a Magyar Művészeti Akadémia megrendelésére készített Sára-portréfilmet tartalmazza.
Hogyan is lehetne beszélni Sára Sándorról, aki ízig-vérig vizuális művész volt? Képekkel, képekben! Életét és művészetét az igazság keresésének és feltárásának igénye, valamint a mindenkori alávetettek iránti szolidaritás vezérelte. Az életmű legfontosabb pontjait összefogó reprezentatív album méltó emléket kíván állítani a sokoldalú – rendező, operatőr, fotós, tévéigazgató – művésznek.
Huszti Péter önéletrajzi trilógiájának első kötetében megkapó egyszerűséggel és őszinteséggel, irigylésre méltó derűvel és bölcsességgel mesél a szüleiről, gyermek- és ifjúkoráról, az általános iskolában, illetve az otthoni „szekrényszínházban” kezdődő, majd a főiskolai évek alatt hirtelen felívelő karrierjéről...
Huszárik Zoltán Elégia című rövidfilmje és első játékfilmje, a Szindbád a magyar filmművészeti kánon megingathatatlan darabjai. A kötetben Gelencsér Gábor tanulmánya, Huszárik Zoltán válogatott írásai és interjúi idézik föl a mindössze ötven évet élt rendező kiemelkedő életművét. (DVD-melléklettel)