Filmművészet
Az esszé-tanulmány a clown-művészönarckép felbukkanásáról, előfordulásairól, jelentésváltozatairól szól az irodalom, a képzőművészet, a film, továbbá a zene kiemelkedő és jellemző alkotásainak vizsgálatával. A kiindulási pont Watteu Gilles-je, ám az előképeket még régebbi korszakokban, Shakespeare bohócai és a commedia dell arte világában kereste a szerző. A modern bohócok a 19. század harmincas éveiben kezdtek megjelenni, az udvari bolond helyét ekkortól vette át lassanként a clown.
Koltai Lajos Európa-díjas filmoperatőr, a magyar filmművészet világszerte ismert személyisége. Kötetünk, amely elsőként mutatja be egy magyar filmoperatőr munkásságát, végigvezeti olvasóját izgalmas, fordulatokban, művészi feladatokban egyaránt gazdag s még sok titkot rejtő életútján.
Gulyás Gyula és Gulyás János a magyar dokumentumfilm meghatározó alakjai. Könyvünk áttekinti az alkotópáros pályafutásának legfontosabb csomópontjait, megidézi a kort, amelyben ezek a művek megszülettek, és kísérletet tesz annak a kérdésnek egyáltalán nem magától értetődő megválaszolására, hogy mi is a dokumentumfilm voltaképpen. (DVD-melléklettel)
Varga Zoltán új könyvével nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hiánytalanul áttekinteni a kecskeméti animációs film majdnem öt évtizedes történetét, különös tekintettel a stúdió gazdag filmtermésének elemzésére és rendszerezésére. A kötet színes illusztrációkkal varázsolja elénk a műhely és az animációs filmek történetét.
A spanyol történelem és filmtörténet meghatározó periódusáról, a Franco-korszak mozijáról írt aprólékosan kidolgozott, informatív könyvet dr. Lénárt András, az SZTE Hispanisztikai Tanszékének munkatársa.
2017. október 15-én lett volna 100 éves Fábri Zoltán, a Körhinta, a Hannibál tanár úr, a Két félidő a pokolban, Az ötödik pecsét és sok más emlékezetes film rendezője. Egy termékeny életpálya számokban: 22 film, mintegy 60 színházi rendezés és díszletterv, 47 fennmaradt festmény, legalább 8 betiltott forgatókönyv – és 77 év. A magyar és az egyetemes filmművészet nagy formátumú alakjának legjobb alkotásai a huszadik század jelentős kordokumentumai. (DVD-melléklettel)
Sokat elárul Huszárik Zoltánról, hogy negyven évvel a halála után csaknem félszáz barát, egykori osztály- és munkatárs, tisztelő és filmesztéta, s természetesen lánya, Huszárik Kata örömmel állt Mohi Sándor mikrofonja és kamerája elé, hogy elmondja emlékeit, gondolatait a csupán ötven évet élt, s mindössze néhány rövid- és két egész estés filmet alkotó, ám annál nagyobb hatású rendezőről.
Georges Simenon és Federico Fellini levelezése egy különös barátság dokumentuma, amely meggyőzően bizonyítja, hogy az igazi művészek – munkálkodjanak bár különböző területen – igen hasonló problémákkal küzdenek, mindenekelőtt az alkotás olykor lelkesítő, olykor gyötrelmes rejtélyével. A két művész őszintén beszél kétségeiről, bűntudatáról, csalódásairól és örömeiről.
Radó István az Egy filmdramaturg emlékeiben a magyar film- és mozitörténet első évtizedeit, a vásári mutatványos mozisátortól a filmművészetig vezető kalandos út ma már csak filmtörténészek által ismert állomásait eleveníti föl. 1910-től 1947 áprilisáig pontosan dokumentált, ugyanakkor személyes visszaemlékezéseiben a filmszakma rég feledésbe merült érdekes eseményeiről és izgalmas alakjairól ad hírt a mai olvasónak.
Az Egybegyűjtött filmművészeti írások végre teljessé váló kiadása reményeink szerint újabb lendületet adhat a Bódy Gábor művészete körül zajló termékeny eszmecserék folytatásának. Munkái a filmtörténeti kánonban kivívott rangos helyük mellett így maradhatnak a magyar filmkultúra élő, szerves, jó értelemben vett provokatív, szellemi frissességükből mit sem veszítő darabjai.
Pier Paolo Pasolini a 20. század olasz társadalmának egyik legkiemelkedőbb alakja. Kötetünk a Magyarországon „ismeretlen” Pasolinit kívánja bemutatni, mindenekelőtt azt az embert, akinek a számára az életben talán a nyelv a legfontosabb.
A könyv Latin-Amerika kapcsán ismerteti a történelemtudomány és a filmtörténet közös vizsgálati területeit, középpontban elsősorban 20. századi történelmi témák, események és személyek filmtörténeti-filmpolitikai vonatkozásaival.
Szekfü András Így filmeztünk című interjúkötete kettőzötten idézi meg a filmtörténeti múltidőt. Egyfelől a 2018-as megjelenés már egy közel ötvenéves restanciát orvosol, másfelől a ’60-70-es évek fordulóján rögzített beszélgetéseken keresztül egy még korábbi éra sajátos világa elevenedik meg.
Szekfü András nagysikerű Így filmeztünk című könyvének második kötete sok tekintetben hoz újdonságokat a 2018-ban megjelent interjúkötethez képest. Nemcsak a filmtörténeti időben lép előre az elsőhöz képest, hanem megváltozik a fókusza is: egyrészt a (kultúr)politika mellett több szó esik benne a filmekről, a filmek stílusáról, a forgatás módszertani kérdéseiről; másrészt a felülről, adminisztratív eszközökkel irányított folyamatok leírásáról a hangsúly áthelyeződik azok belső dinamikájára, önmozgására.
A kötetben három hosszú interjú olvasható Jancsó Miklóssal, munkatársai közül szerepel Grunwalsky Ferenc, Böjte József és Márton István. Családtagjai gyakran munkatársai is voltak: Mészáros Márta, Jancsó Nyika, Jancsó Katalin, Jancsó Zoltán, Csákány Zsuzsa és Jancsó Dávid. A Függelékben Gary Vanisian interjúja olvasható Giovanna Gagliardoval, Jancsó olaszországi élettársával és forgatókönyvírójával.
Az Oscar-díjas Kertész Mihály (1886–1962), akinek legismertebb filmjei közé tartozik a Casablanca (1942), a Yankee Doodle Dandy (1942), a Mildred Pierce (1945) és a Fehér karácsony (1954), a filmtörténet egyik legikonikusabb rendezője. A ragyogó pályát befutó, ösztönös művész életrajzában a szerző, Alan K. Rode filmtörténész a filmipar egyik legizgalmasabb alkotójának életét és munkásságát mutatja be.
Az első összegző és áttekintő magyar filmtörténet – lexikon formában. Összesen 516 szócikkben 269 magyar rendező valamennyi filmtípust képviselő alkotását 15 szócikkíró ismerteti. A kézikönyv a filmeket bemutatásuk időrendjében, a korszak hazai és nemzetközi trendjei, valamint a politikai hatások kontextusában vizsgálja.
Az 1956-os forradalom 50. évfordulójára készült Szilágyi Andor író-rendező filmje, amelynek irodalmi forgatókönyvét adjuk közre. A címadó hős Mansfeld Péter, aki 1959-ben 18 évesen esett a forradalom utáni megtorlás áldozatául.
Kósa Ferenc a filmkészítőknek ahhoz a nemzedékéhez tartozik, amely a hatvanas években kezdte el pályáját, s tehetsége és elhivatottsága révén meghatározó szerepet játszott a magyar filmművészet korabeli megújításában. Könyvünk arra vállalkozik, hogy elemzések, visszaemlékezések, dokumentumok és interjúk révén bemutassa a rendező pályájának sajátosságait s felidézze annak főbb állomásait. (DVD-melléklettel)
Tóth János (1930–2019) életműve rendkívül gazdag és sokszínű. Operatőrként nemcsak egész estés játék-, hanem rövid- és animációs filmek is fűződnek a nevéhez, a saját rendezésében és fényképezésében készült etűdök pedig eredeti látásmódjukkal és stílusukkal önálló fejezetet alkotnak a magyar film történetében.
E születésnapi kötetben megjelent a Sára Sándor tiszteletére rendezett konferencia anyaga, továbbá a szinte kivétel nélkül erre az alkalomra készült írások mellett egy csokorra való köszöntő, laudáció is. A kötetet teljes filmográfia és válogatott bibliográfia zárja, valamint 50 perces DVD-melléklet, mely a Magyar Művészeti Akadémia megrendelésére készített Sára-portréfilmet tartalmazza.