Médiaismeret
A könyvet kifejezetten ajánljuk média és gyógypedagógia szakos hallgatóknak, szakembereknek, valamint a médiatartalmakat létrehozóknak és befogadóknak.
A könyv a kommunikáció és a nyilvánosság habermasi értelmezésének kritikai felülvizsgálatára vállalkozik. Fel kívánja vetni azokat a – kritikai elméletben előkerült vagy háttérbe szorított – kulturális kérdéseket, amelyek a médiakutatás mai elmélete és gyakorlata számára égetően fontosak.
A szerzőpáros műve a különféle médiumok történetét taglalja 1751-től egészen az internetig. Médián elsődlegesen a könyvet és az időszaki sajtót értik, de a 20. század történetében fontos szerepet játszanak a kép-, illetve hangátvitellel működő médiumok is: 1940-et megelőzően a rádió és a mozifilm, később, a 20. század második felében pedig a televízió, a videó, az elektronikus játékok és a telematikus hálózatok.
Ez a gyakorlati kézikönyv a kezdő televízióműsor-készítőknek próbál támpontokat adni a mindennapi munkához, áttekintve a mozgóképes híranyagok, magazinműsor-bejátszások, televíziós riportok, stúdióbeszélgetések elkészülésének folyamatát, e folyamat feltételeit, szereplőit, eszközeit.
A deepfake olyan médiatartalom, amellyel ma már bárhol találkozhatunk, anélkül megszokva jelenlétét, hogy többet és mélyebben gondolkodnánk róla. Tanulmánykötetünk az utóbbiban, a deepfake pontosabb megismerésében támogatja az Olvasót. Magyar nyelven és a régióban elsőként olyan írások összefoglaló könyve ez, amely a deepfake jelenség egészéről és részleteiről is naprakész képet ad.
A maga nemében egyedülálló feladatra vállalkozott Féjja Sándor. Játékos című könyvében – Holnap nyolcéves leszek – az egész estés animációs film történetét, művészeti és gyakorlati kérdéseit vizsgálja.
Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik a médiapedagógiai ismeretek oktatásával foglalkoznak; a közoktatásban tanítóknak kézikönyvként, a felsőoktatásban oktatóknak tankönyvként.
Egy amerikai pszichológusnő mondta: „Két dologtól féltettem a gyerekeimet a televíziónézés során. Attól, hogy tanulnak belőle, és attól, hogy nem.”
A könyv a kezdő televízióműsor-készítőknek kíván támpontokat adni a mindennapi munkához, elsősorban a nem-fikciós műfajokra, a mozgóképes híranyagokra, a televíziós tudósításokra és riportokra, a magazinműsor-bejátszásokra és a stúdióbeszélgetésekre koncentrálva. Áttekintést ad a műsorkészítés folyamatáról, szereplőiről és eszközeiről, megismerteti az olvasót a mozgóképtechnikai alapfogalmakkal.
A kötet célja, hogy betekintést adjon a vizuális kultúra és a képi kommunikáció alapjaiba, majd ezekre építve megvilágítsa a hagyományos képi médiumok, illetve a vizualitástól elválaszthatatlan újmédia néhány fontosabb jellemzőjét, működési mechanizmusát, vizuális kultúrára gyakorolt hatását, fókuszba helyezve azt a szellemi-kulturális változást, amit a fizikai képek mennyiségi növekedése indukál.