Színháztudomány

A szövegek szerzői fiatal dramaturgok, színháztörténészek, kutatók, akik az elmúlt hat évtized (kulturális) eseményeit nem élték át, az előadásokat nem látták, így az azonnali, élményszerű tapasztalat megléte nélkül rekonstruálják a színházi alkotásokat.

Kovalik Balázs úgy fogalmazza meg gondolatait az elemzett operákkal kapcsolatban és azok megvalósításán keresztül, hogy miközben a rendezői és színházi lehetőségek széles skáláját használja, egységes előadást alkot. Rendezései, bár szellemesek, humorosak, sosem nélkülözik a keserű kritikát és iróniát a saját világunkra nézve.

Többféle iskolai végzettséggel, diplomával rendelkező zenész, zeneszerző, zenei vezető, színész, rendező, színházalapító, színigazgató. Az ország egyetlen hivatásos, izgalmas repertoárú gyermek- és ifjúsági színházának, a Kolibrinek alapítója és igazgatója. Ezt mindenki tudhatja. De magáról, Novák Jánosról a fentieken kívül alig lehet tudni valamit...

Babits Mihály négy drámát, illetőleg a drámai műnem alaki-formai kereteit követő művet írt. Mind a négyet pályája legelején, életének válságos időszakában. Dicsőségre és szenvedélyre vágyva, élettől és irodalomtól távol, hírnév és egyéni boldogulás reménye nélkül.

Ez a könyv az elmúlt évek meghatározó hazai előadásaival foglalkozik. Olyan befogadói magatartás körvonalazására vállalkozik, amely tényleges élményként tudja megszólaltatni a közvélemény szerint botrányosnak, undorítónak, illetve unalmasnak tartott, ám a mindmáig meghatározó realista hagyománnyal érdemben és következetesen vitatkozó rendezéseket.

Székely Gábor első, színházrendezői életműve ismert. Arról viszont kevesebben tudnak, hogy színházi pályájához szorosan kötődve, azzal összefonódva, majd azt folytatva huszonöt éve a magyar színházi rendezőképzés vezető tanára a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

Brecht ezen a művén 1939-ben kezdett el dolgozni, és haláláig kisebb-nagyobb megszakításokkal  folyamatosan írt hozzá, de végül befejezetlenül maradt. Hagyatékában négy A sárgarézvásár feliratú borítékot találtak, benne kis cetlikre írt szövegekkel. A négy boríték négy megírási fázisra tagolja a kéziratot: keletkezésük ideje 1939–1941, 1942–1943, 1945 körül, majd 1948–1955. Jelen kiadás a legelső kronológiai egység (1939–1941) szövegeit tartalmazza, melyek A sárgarézvásár-szövegek közel felét teszik ki.

Jerzy Grotowski A szegény színház felé című könyve egyfajta bédekker, viszonyítási pont a XX. század második felének színházi reformtörekvései közt. 1968-as első megjelenését követően mind a mai napig – ahogy egy-egy, a kötetben található interjú és esszé címe is jelzi – színházi biblikus szövegként, a színházi esztétika alapvetéseként tekintenek rá.

Adattárunk mintegy száz év (1869–1970) színháztörténeti eseményeinek adatait tartalmazza kronológiai felépítésben. Négy mutató (név, cím, földrajzi név, társulat) segíti a visszakeresést, a könnyebb tájékozódást.

A könyv három japán színésznő társadalmi és szakmai öndefinícióját alapul véve vizsgálja a nyugati és a japán színjátszás 19–20. század fordulóján bekövetkező „találkozását” az interkulturális színház elméletei keretében. Kiemelt szerepet kap ezáltal a „nyugat–kelet”, illetve a „nyugat–japán” binaritások problematikája.

Bárdos Artúr 1882. április 2-án Budapesten született. Jogot végzett, újságíróként kezdte pályáját. 1908-tól Berlinben Max Reinhardt asszisztense, majd Hamburgban és Lipcsében rendező és dramaturg volt...

Hosszú évtizedekig tartó várakozás és vágyakozás, sok nekibuzdulás és megtorpanás előzte meg a vasi megyeszékhely, Szombathely első, állandó társulattal bíró kőszínházának megalapítását. 2007 szeptemberében aztán egyhangúlag döntöttek a szombathelyi önkormányzati képviselők: Jordán Tamás vezetésével megalapítják a Weöres Sándor Színházat. Megnéztük, hogyan telt el az első tizenhárom év.

Színház, test, dokumentum: hogyan kapcsolódik ez a három elem a kortárs művészeti és archiválási gyakorlatokban? Mi az az élő dokumentáció? Miként válik a színházi alkotó régésszé vagy szellemidézővé? Hogyan reflektál a Kádár-rendszer utóéletére egy dokumentumszínházi előadás, egy kísérleti táncelőadás és egy archívum eseményrekonstrukciója? A társadalmi és egyéni szabadság hiánya miért köti össze a hatvanas-hetvenes éveket és a jelenünket?

A 21. század eleji színházértelmezésben bizonyos súlypont-áthelyeződéseket vehetünk észre, amelyek szerint színház jobbára ott jön létre, ahol az ember és a tárgy nem helyettesíthető. A legtöbb néző számára a színház nem idegen sem az igazságtól, sem a valóságtól, hanem testileg intenzív és valóságos.

A Férfikor hajnalán Huszti Péter önéletrajzi trilógiájának második kötete. Míg a 2015-ben megjelent Srác a kakasülőn a gyermek- és ifjúkor, illetve a Színművészeti Főiskolán eltöltött évek krónikája, a folytatásban a színházi és filmes szerepek sokaságát eljátszó színművész életének következő évtizedeiről mesél.

A kötet tanulmányait egy különleges műtárgy-együttes, a Soproni Jezsuita Díszletkönyv vizsgálata köti össze. E barokk alkotás a maga nemében egyedülálló, más hasonló nem maradt ránk.

Közismert Shakespeare tragédiája a melankolikus dán királyfiról, akinek megjelenik apja szelleme, hogy elárulja: titokban megölték, és most a gyilkosa viseli a koronáját. Hamlet, a jóravaló, erkölcsös hős sokáig halogatja a bosszúját, de végül megbünteti a gonosz trónbitorlót, helyreállítva ezzel a megsértett erkölcsi rendet. Legalábbis ez a dráma hagyományos értelmezése, de lehet, hogy eddig félreértettük a világirodalom egyik legnagyobb remekművét?

A monográfia középpontjában Csokonai három vígjátékának, a Gersonnak, a Culturának és Az özvegy Karnyónénak elemző értelmezése áll. A szerző e szövegek háttereként megrajzolja a magyar komédia XVIII. századi történetét, a dráma- és színház történeti szempontokat poétikai és nyelvelméleti összefüggésbe helyezi.

A könyv szerzője arra vállalkozott, hogy viszonylag rövid leírással, amolyan ismeretterjesztő stílusban, futólépésben mutassa be a szegedi színikultúra fontosabb folyamatait, szereplőit, előadásait.

A Köszönöm, Prospero! Huszti Péter önéletrajzi trilógiájának harmadik kötete. Ez alkalommal is a tőle megszokott pontos és szép szavakkal tárja elénk emberi és művészi tapasztalatainak kvintesszenciáját. 

Kóti Árpád a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a debreceni Csokonai Színház örökös tagja, Debrecen díszpolgára.