Szója, lóbab, őszi árpa, rostkender és csicsóka tápanyagellátása

Előszó

1. A szarvasi műtrágyázási tartamkísérletek általános ismertetése

1.1 Talajviszonyok

1.2 Időjárási viszonyok

1.3 A kísérlet kezelései és azok elrendezése

1.4 A tartamkísérlet célja és feladatai

2. A szója (Glycine max. L./Merr.) tápanyagellátása, trágyázási kísérletek (1993–1995, 2003–2010)

2.1 A kísérlet körülményei, vizsgálatok

2.2 A N-, P- és K-ellátottság hatása a szója terméshozamára

2.2.1 Irodalmi áttekintés

2.2.2 Eredmények és következtetések

2.2.2.1 N-ellátottság főhatás

2.2.2.2 P-ellátottság főhatás

2.2.2.3 K-ellátottság főhatás

2.2.2.4 Kölcsönhatások

2.3 Az N- és P-ellátottság hatása a szója minőségére

2.3.1 Irodalmi áttekintés

2.3.2 Eredmények és következtetések

2.3.2.1 Fehérjetartalom

2.3.2.2 Aminosav-összetétel

2.3.2.3 Olajtartalom

2.3.2.4 Zsírsavösszetétel

2.4 A N-, P- és K-ellátottság hatása a szója szárazanyag-felhalmozására és tápelem-felvételére

2.4.1 Irodalmi áttekintés

2.4.2 Eredmények és következtetések

2.4.2.1 Szárazanyag-felhalmozás

2.4.2.2 Tápelemfelvétel

2.5 A N-, P- és K-ellátottság hatása a szója tápláltsági állapotára, tápelem-ellátottsági határértékek a diagnosztikai célú növényanalízis alkalmazásához

2.5.1 Irodalmi áttekintés

2.5.2 Eredmények és következtetések

2.5.2.1 A tápanyagellátottság hatása szója levél tápelemtartalmára

2.5.2.2 Tápelemellátottsági határértékek meghatározása

3. A lóbab (Vicia faba L.) tápanyagellátása, trágyázási kísérletek (1998–2002)

3.1 A kísérlet körülményei, vizsgálatok

3.2 A N-, P- és K-ellátottság hatása a lóbab terméshozamára

3.2.1 Irodalmi áttekintés

3.2.2 Eredmények és következtetések

3.2.2.1 N-ellátottság főhatás

3.2.2.2 P-ellátottság főhatás

3.2.2.3 K-ellátottság főhatás

3.2.2.4 N x P kölcsönhatás

3.3 A N- és P-ellátottság hatása a lóbab minőségére

3.3.1 Irodalmi áttekintés

3.3.2 Eredmények és következtetések

3.3.2.1 Fehérjetartalom, fehérjetermés

3.3.2.2 Aminosav-összetétel

3.4 A N-, P- és K-ellátottság hatása a lóbab szárazanyag-felhalmozására és tápelemfelvételére

3.4.1 Irodalmi áttekintés

3.4.2 Eredmények és következtetések

3.4.2.1 Szárazanyag-felhalmozás

3.4.2.2 Tápelemtartalom

3.4.2.3 Tápelemfelvétel

3.4.2.4 A tápanyagellátottság hatása a szárazanyag-tömegre és a N-, P- és K-felvételre teljes érésben

3.5 A N-, P- és K-ellátottság hatása a lóbab tápláltsági állapotára, tápelemellátottsági határértékek a diagnosztikai célú növényanalízishez

3.5.1 Irodalmi áttekintés

3.5.2 Eredmények és következtetések

3.5.2.1 Terméshozam

3.5.2.2 Tápelemkoncentráció, tápelemarány

4. Az őszi árpa (Hordeum vulgare L.) tápanyag-ellátása, trágyázási kísérletek (2006–2008)

4.1 A kísérlet körülményei, vizsgálatok

4.2 A N-, P- és K-ellátottság hatása az ősz árpa terméshozamára

4.2.1 Irodalmi áttekintés

4.2.2 Eredmények és következtetések

4.2.2.1 N-ellátottság főhatás

4.2.2.2 P-ellátottság főhatás

4.2.2.3 K-ellátottság főhatás

4.2.2.4 K x N kölcsönhatás

4.3 A N- és P-ellátottság hatása az őszi árpa minőségére

4.3.1 Irodalmi áttekintés

4.3.2 Eredmények és következtetések

4.3.2.1 Fehérjetartalom

4.3.2.2 Aminosav-összetétel

4.4 A N-, P- és K-ellátottság hatása az őszi árpa tápláltsági állapotára, tápelemellátottsági határértékek a diagnosztikai célú növényanalízishez

4.4.1 Irodalmi áttekintés

4.4.2 Eredmények és következtetések

4.4.2.1 A tápanyagellátottság hatása az őszi árpa bokrosodáskori tápelemtartalmára

4.4.2.2 Tápelemellátottsági határértékek meghatározása

5. A rostkender (Cannabis sativa L.) tápanyagellátása, trágyázási kísérletek (1990–1993, 1996–1997, 1999–2008)

5.1 A kísérlet célkitűzése, körülményei, vizsgálatok

5.2 Irodalmi áttekintés

5.2.1 A N-, P- és K-ellátottság hatása a kórótermés hozamára és minőségre

5.2.2 A tápanyagellátás, a fajta és a tőszám hatása a kender kóró- és magtermésének mennyiségére és minőségére

5.3 Eredmények és következtetések

5.3.1 A N-, P- és K-ellátottság hatása a kender kórótermésére

5.3.1.1 N-ellátottság hatása

5.3.1.2 P-ellátottság hatása

5.3.1.3 K-ellátottság hatása

5.3.2 A tápanyagellátottság, a fajta és a tőszám hatása a rostkender kórótermésének mennyiségére és minőségére

5.3.2.1 A tápanyagellátottság és a tőszám hatása a Kompolti rostkender fajta szár(kóró)termésének minőségére

5.3.2.2 A N-ellátás hatása a Tiborszállási és az UNIKO-B kenderfajták kóró termésére és minőségére

5.3.3 A trágyázás és a fajta hatása a kendermag termésének minőségére

5.3.4 A N-trágyázás hatása

5.4 A N-, P- és K-ellátottság hatása a kender szárazanyag-felhalmozására és tápelemfelvételére

5.4.1 Irodalmi áttekintés

5.4.1.1 Szárazanyag-felhalmozás

5.4.1.2 Tápelemfelvétel

5.4.2 Eredmények és következtetések

5.4.2.1 Szárazanyag-felhalmozás

5.4.2.2 Az évjárat hatása a rostkender szárazanyag- felhalmozására

5.4.2.2.1 A tápanyagellátás hatása a rostkender szárazanyag-felhalmozására

5.4.2.3 A tápanyagellátás hatása a rostkender tápelem-tartalmára

5.4.2.3.1 Tápelemtartalom a trágyázási kezelések és évek átlagában

5.4.2.3.2 A N-, P- és K-ellátás hatása a tápelem-tartalomra a kísérleti évek átlagában

5.4.2.4 A tápanyagellátás hatása a rostkender tápelem-felvételére

5.4.2.4.1 N-felvétel

5.4.2.4.2 P-felvétel

5.4.2.4.3 K-felvétel

5.4.2.4.4 Ca-felvétel

5.4.2.4.5 Mg-felvétel

5.4.2.4.6 Fe-felvétel

5.4.2.4.7 Mn-felvétel

5.4.2.4.8 Zn-felvétel

5.4.2.4.9 Cu-felvétel

5.5 Tápelemellátottsági határértékek a kender diagnosztikai célú növényanalízisének alkalmazásához

6. A csicsóka (Helianthus tuberosus L.) tápanyag-ellátása, trágyázási kísérletek (2002) 

6.1 A kísérlet körülményei, vizsgálatok

6.2 A tápanyagellátás hatása a biomassza felhalmozás dinamikájára és a terméshozamra

6.2.1 Irodalmi áttekintés

6.2.2 Eredmények és következtetések

6.3 A tápanyagellátás hatása a csicsóka tápelemfelvételére és tápelemigényére

6.3.1 Irodalmi áttekintés

6.3.2 Eredmények és következtetések

7. A kiadvány alapjául szolgáló saját és társszerzőkkel készült közlemények