Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Szólások, közmondások eredete

Paraméterek

Sorozat A magyar nyelv kézikönyvei
Szerző Bárdosi Vilmos
Cím Szólások, közmondások eredete
Alcím Frazeológiai etimológiai szótár (2., javított, bővített kiadás)
Kiadó Tinta Könyvkiadó
Kiadás éve 2019
Terjedelem 746 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 978 963 409 186 8
Eredeti ár:
9.990 Ft
8.991 Ft
Online kedvezmény: 10%

A könyv 1800 szólás (kivágja a rezet), szóláshasonlat (szegény, mint a templom egere), helyzetmondat (Hátrább az agarakkal!), közmondás (A kutya ugat, a karaván halad.), szállóige (A stílus maga az ember.) pontos jelentésértelmezését, stiláris minősítését, valamint eredetmagyarázatát tartalmazza, és szemléleti, kultúr­történeti hátterét mutatja be bőséges magyar és külföldi szakirodalomra támaszkodva, irodalmi, művészettörténeti kitekintésekkel, továbbá számos idegen nyelvi párhuzam megadásával.

Leírás

Tudjuk-e, hogy a Kolumbusz tojása szólás valójában nem is Kolumbusz Kristófhoz kötődik, hogy a kígyót-békát kiált valakire kifejezés a boszorkány­üldözések korának hiedelmén alapszik, vagy hogy a kosarat ad/kap szókapcsolat eredete a lovagkorra nyúlik vissza? Miért mondjuk valakire: Canossát jár? Kire mondták először: félelem és gáncs nélküli lovag? Milyen babonás hit húzódik meg a tűvé tesz valamit kifejezés mögött? Gondoltuk volna, hogy milyen sok szólásmondás származik

– a Bibliából (egy tál lencséért, mossa a kezét, aki szelet vet, vihart arat.),

– a görög– római mitológiából (Damoklesz kardja, kitakarítja Augiász istállóját),

– a magyar és a világirodalomból (leteszi a lantot, szélmalomharcot folytat),

– a magyar és a világtörténelemből (nem enged a negyvennyolcból, utánam az özönvíz!)?

Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adja meg a választ e könyv, amely 1800 szólás (kivágja a rezet), szóláshasonlat (szegény, mint a templom egere), helyzetmondat (Hátrább az agarakkal!), közmondás (A kutya ugat, a karaván halad.), szállóige (A stílus maga az ember.) pontos jelentésértelmezését, stiláris minősítését, valamint eredetmagyarázatát tartalmazza, és szemléleti, kultúr­történeti hátterét mutatja be bőséges magyar és külföldi szakirodalomra támaszkodva, irodalmi, művészettörténeti kitekintésekkel, továbbá számos idegen nyelvi párhuzam megadásával.

A kötet szerzője Bárdosi Vilmos, az ELTE BTK Romanisztikai Intézetének intézet­igazgató egyetemi tanára, lexikográfus, az MTA Szótári Munkabizottságá­nak tagja, a magyar és francia szólások kutatója, a Francia– magyar tematikus szólásszótár, a Francia– magyar kisszótár, a Magyar szólások, közmondások értelmező szótára fogalomköri mutatóval szerzője, a Magyar–francia jogi szótár és a Francia–magyar kéziszótár társfőszerkesztője, A francia nyelv lexikona társszerzője.

 

Tinta Könyvkiadó, 2019.

A magyar nyelv kézikönyvei XXVII.

Írta: Bárdosi Vilmos

Lektor: Kiss Jenő egyetemi tanár, az MTA rendes tagja

 

Kapcsolódó kiadvány:

Szólások és közmondások munkafüzet

Tartalom

Előszó

Rövidítések, jelek

Szótári rész

Felhasznált források

Mutatók

Névmutató

A szótárban előforduló szólások, szólásmondások, szállóigék, közmondások  mutatója az első alkotóelemük szerinti betűrendben

A szólások, szólásmondások, szállóigék, közmondások mutatója  eredetük szerint

A Károli-Biblia (1590) és a Káldi-Biblia (1626) helyeinek, rövidítéseinek  megfeleltetése