Szülőföldön magyarul
Paraméterek
| Sorozat | Oktatáskutatás a 21. században |
| Szerző | Pusztai Gabriella – Márkus Zsuzsanna |
| Cím | Szülőföldön magyarul |
| Alcím | Iskolák és diákok a határon túl |
| Kiadó | Debreceni Egyetemi Kiadó |
| Kiadás éve | 2017 |
| Terjedelem | 334 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 318 635 0 |
Eredeti ár:
2.500 Ft
2.250 Ft
Online kedvezmény:
10%
|
A Magyarországgal szomszédos hét ország kisebbségei közül a kárpátaljai, az erdélyi, a felvidéki és a délvidéki magyarok által lakott területeken gazdag oktatási intézményhálózat épült ki az utóbbi bő két évtizedben. A kötet mind a négy nagy határon túli régió oktatásával foglalkozik, azonban nem csak keresztmetszeti képet rajzol az olvasó elé, ugyanis a vitatott kérdések múltbeli gyökereit és jövőbeli következményeit is felmutatják a tanulmányok. A kötet a kisebbségi oktatási rendszer teljes vertikumát érinti az óvoda- és iskolaválasztástól egészen a doktori képzésig. |
|
|
|
Leírás
A Magyarországgal szomszédos hét ország kisebbségei közül a kárpátaljai, az erdélyi, a felvidéki és a délvidéki magyarok által lakott területeken gazdag oktatási intézményhálózat épült ki az utóbbi bő két évtizedben. A kötet mind a négy nagy határon túli régió oktatásával foglalkozik, azonban nem csak keresztmetszeti képet rajzol az olvasó elé, ugyanis a vitatott kérdések múltbeli gyökereit és jövőbeli következményeit is felmutatják a tanulmányok. A kötet a kisebbségi oktatási rendszer teljes vertikumát érinti az óvoda- és iskolaválasztástól egészen a doktori képzésig. A tanulmányok túlnyomó többsége empirikus vagy statisztikai adatokra támaszkodva elemez, egy másik részük pedig oktatáspolitikai nézőpontból világít rá a régiók oktatási sajátosságaira, ám mindegyik társadalmi, közösségi kontextusban vizsgálja az oktatási kérdéseket. A kötetben bemutatott munkák érvényességét növeli, hogy a tanulmányok utóbbi csoportja olyan szerzők tollából származik, akik maguk is aktív formálói a kisebbségi oktatáspolitikának.
A kötet három részből áll. Az első fejezet tanulmányai átfogó értékelést adnak a magyar közösségek oktatásügyének helyzetéről elsősorban az intézményi kínálat fejlődése és az intézményválasztás összefüggéseire koncentrálva, emellett két tanulmány foglalkozik azzal, hogy a tananyag tartalma, tankönyvbeli megjelenése és az oktatás módszerei is hatékony oktatáspolitikai eszközként működhetnek. A második fejezet empirikus elemzésre épülő tanulmányai a felsőoktatási intézmények szerepét és lehetőségeit járják körül, a harmadik fejezet pedig a régiók dinamikusan változó oktatási rendszereinek aktuális kihívásairól ad hírt. A kötetünkben olvasható elemzések részét képezik annak a folyamatos, felelősségteljes, elemző, reflektáló folyamatnak, annak a közös gondolkodásnak, amely szakmai hátteret kínál a vizsgált régiók szakértőinek és oktatáspolitikusainak, hogy előbbre vigyék közösségük oktatásügyét.
Oktatáskutatás a 21. században–sorozat 2. (sorozatszerkesztő: Prof. dr. Pusztai Gabriella)
Szerkesztette: Pusztai Gabriella – Márkus Zsuzsanna
Lektor: Pletl Rita, Barabási Tünde
Tartalom
Előszó
A határon átnyúló intézményi kutatástól a Kárpát-medencei oktatáskutatásig
I. fejezet: Mérlegen
Murvai László: Az erdélyi magyar oktatás néhány jellegzetessége
Gábrity Molnár Irén: Képzettségi helyzetkép a Vajdaságban
Orosz Ildikó: A kárpátaljai magyar nyelvű oktatás helyzetéről és minőségéről
Pecsora Krisztina: Az ukrán állam nyelvpolitikájának hatása a magyar közoktatásra Kárpátalján
Morvai Tünde: Középpontban a közép-kelet-szlovákiai magyar tanítási nyelvű középfokú intézmények végzős diákjai
Pálfi József: Huszonöt esztendő és ami mögötte van – A Partiumi Keresztény Egyetem első negyedszázada
Bán Gergely Károly: Trianon megjelenése a középfokú földrajzoktatásban a két világháború között
II. fejezet: Tehetség és felelősség
Pusztai Gabriella – Márkus Zsuzsanna: Magyar hallgatók a Kárpát-medence felsőoktatási intézményeiben
Takács Zoltán: Kisebbségek felsőoktatása és új felsőoktatási intézmények Európában és a Kárpát-medencében
Papp Z. Attila: Kárpátaljai hallgatók doktori képzésbe kerülésének motivációi – Kísérlet egy doktorandusztipológiára
Veres Valér: A romániai magyarok oktatási esélyegyenlőtlenségei és a felsőoktatási expanzió, a népszámlálások alapján
Bernáth Krisztina: A hallgatók tanulási attitűdje a Partium régió felsőoktatási intézményeiben
Flóra Gábor: Egyházi felelősségvállalás és felsőoktatási intézményi identitás kisebbségi helyzetben: a Partiumi Keresztény Egyetem esete
III. fejezet: Új utakon
Nánási-Molnár Anita – Séra Magdolna: Óvodai és iskolaválasztási motivációk Kárpátalján
Mandel Kinga Magdolna: Az előkészítő osztályok reformjának közvetlen és közvetett hatásai
Székelyföldön
Biró A. Zoltán – Bodó Julianna: Változásban a romániai magyar szakképzés
Fónai Mihály – Cséke Katalin: Helyzetkép a kárpátaljai magyar nyelvű romák iskoláztatásáról
Szabó-Thalmeiner Noémi: Tanítás felsőfokon, avagy felsőfokú óvodapedagógus- és tanítóképzés a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen
Stark Gabriella Mária: PADI-s pedagógusjelöltek
Abstracts
Szerzőink