Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Tánc és közösség

Paraméterek

Sorozat Studia Folkloristica et Ethnographica
Szerző Kavecsánszki Máté
Cím Tánc és közösség
Alcím A társastáncok és a paraszti tánckultúra kapcsolatának elmélete bihari kutatások alapján
Kiadó Debreceni Egyetemi Kiadó
Kiadás éve 2015
Terjedelem 192 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 978 963 473 740 7
Ár:
3.210 Ft
2.889 Ft
Kedvezmény: 10%

A paraszti és a társasági táncok alapvetően a rendszerré összeállt mozgásfajta, a formanyelvük miatt alkotnak két külön táncnyelvet. Viszont semmi olyan elválasztó tényezőt nincs a két táncnyelv között, amely megakadályozná, hogy egy adott történeti korszakban kölcsönhatásba lépjenek egymással.

Leírás

A paraszti és a társasági táncok alapvetően a rendszerré összeállt mozgásfajta, a formanyelvük miatt alkotnak két külön táncnyelvet. Viszont semmi olyan elválasztó tényezőt nem látok a két táncnyelv között, amely megakadályozná, hogy egy adott történeti korszakban kölcsönhatásba lépjenek egymással. Ez magyarázható azzal a fejlődéselmélettel, amelyet Körtvélyes is vall, vagyis hogy a köznapi élet mozgásvilágára valamilyen módon ráépültek a közhasználatú táncok és a közhasználatú (történelmi) társas táncokból „párolódott le az, ami Európában a balett relációjában a művészi tánc alapja.” Ha ezt a talán kissé leegyszerűsítő fejlődéselméletet nem is fogadjuk el (a fejlődés itt véleményem szerint a mozdulatkincsre vonatkozhat, mivel pedig a tánc a társadalom modellje, nem tartok indokoltnak semmilyen fejlődéselméletet), mégis megtalálhatók azok a közös pontok a két táncnyelv között, amelyek kapcsolódásukat elősegítik.
 
Kavecsánszki Máté
 
A Debreceni Egyetem néprajzi műhelyében folyó tudományos munka hat évtizedét a tereporientált kutatások nemes hagyománya fémjelzi. A tanszék az oktatók, a graduális és a posztgraduális hallgatók részvételével a rendszeres, egymást követő feszes terepmunkákkal mindig arra törekedett, hogy egy-egy tájegység, kulturális régió életmódbeli sokszínűségét, szellemi hagyományait változatos társadalmi metszetekben, illetve több tudományra kiterjedő szempontból feltárja, majd a tereperedményeket elméleti rendszerek segítségével értelmezze, önálló monográfiák, tanulmánykötetek formájában megjelentesse.
 
Sorozatszerkesztő: Bartha Elek

Tartalom

Előszó
Köszönetnyilvánítás
I. Bevezetés
II. Táncfolklorisztika versus táncantropológia
III. A társastáncok és a paraszti tánckultúra kapcsolatának kutatása
3.1. A társastáncok vizsgálata a magyar táncfolklorisztikai kutatásokban. Kutatástörténeti összefoglaló
3.1.1. A 20. század első évtizede és a két világháború közötti korszak
3.1.2. A II. világháború utáni és az ötvenes évek
3.1.3. A mag táncfolklorisztika klasszikus korszaka
3.1.4. A modern kutatások a kilencvenes évektől napjainkig
3.2. A társastáncok és a tradicionális táncműveltség kapcsolatának kutatási feladatai napjainkban
3.2.1. Kutatás-és tudománytörténeti előzmények feltárása
3.2.2. Társastánctörténet
3.2.3. Terminológiai kérdések
3.2.4. A társastánc és a (művelődés)politika kapcsolata
3.2.5. A tánctanítás története, tánciskola-történetek
3.2.6. Lokális társastánc-történeti kutatások
3.2.7. Kontextuális táncantropológiai vizsgálatok
3.3. Terminológiai kérdések
3.3.1. Táncnyelv
3.3.2. Néptánc vagy társastánc
3.3.3. Történelmi vagy polgári társastánc
3.3.4. Társastánc vagy társasági tánc
IV. A társastáncok a népi műveltségben
4.1. A szociokulturális környezet
4.2. A tánctörténeti háttér
4.2.1. A táncnyelvek közötti interakciók vázlata a 16. századtól a 19. századig
4.2.2. A táncnyelvek közötti interakciók vázlata a 19. században és a 20. század első felében
4.3. A társastáncok a magyar paraszti közösségekben a 19. században
4.4. A társastáncok a magyar paraszti közösségekben a 20. század első felében
4.4.1. Az elterjedés folyamata
4.4.2. Az elsajátítás lehetőségei: táncmesterek, tánciskolák, spontán tanulás
4.4.3. A társastáncok hatása a tánc kísérőjelenségeire és a tradicionális formakincsre
4.4.4. A társastáncok népszerűsége a lokális paraszti közösségekben
V. Táncfolklorisztikai vizsgálódások a történeti Biharban
5.1. Észak- és Dél-Bihar elhatárolása
5.2. Észak-Bihar mint tánctudományi térbeli értelmezési keret
5.3. A szabadtéri táncalkalmak néhány jellegzetessége Észak-Biharban
5.4. Az esetpéldák kiválasztása
VI. Társastáncok Köröstárkányban a 20. század első felében
6.1. Köröstárkány
6.2. A kutatás módszerei
6.3. Köröstárkány tradicionális tánckultúrája
6.4. A társastáncok Köröstárkányban
6.4.1. A társastáncok megjelenése
6.4.2. A társastáncok és a helyi közösség kapcsolata
6.5. A tánc politikuma — Szempontok a tánc nemzeti identitásőrző szerepének értelmezéséhez Köröstárkány példáján
VII. A társastáncok kutatása Messzelátó-Sóstón a narratív paradigma alkalmazásával
7.1. Messzelátó-Sóstó
7.2. A kutatás módszerei a narratív paradigma alkalmazásával
7.3. A narratív memoárok objektumai — visszaemlékezés az egykori fürdőre
7.4. A fürdő közönsége — a fürdő-narratívum társadalmi kontextusa
7.5. Bálok és táncok — a táncélet társadalmi kontextusa
7.6. Zenészek
VIII. Kitekintés — A hagyományos táncműveltség antropológiája
8.1. Antropológia és folklorisztika
8.2. A társastáncok ás a hagyományos táncműveltség kapcsolatának antropológiai vizsgálata
IX. Összefoglalás
X. Hivatkozott irodalom
XI. Ábrák jegyzéke