Helytörténet, regionális kiadványok
A kötet többségében egykori diákok (és részben tanárok és tanárjelöltek) visszaemlékezéseit tartalmazza, amelyek a teljes iskolatörténetet átfogják. Az 1872-től az 1940-es évekig ezek mind a szerzők által írt fogalmazások, az 1940-es évek végétől 2022-ig pedig többségében interjúk nyomán született szerkesztett szövegek. A kötet az utolsó negyedében az elmúlt száz esztendő hosszabb iskolai táborsorozatait ismerteti részben egykori források, részben diákok, részben a táborokat vezető pedagógusok gondolatai, írásai alapján.
A kiváló szegedi irodalomtudós az utóbbi években született – Csongrád megyei témákat érintő – cikkeiből állította össze a gyűjteményt.
Az Állandó szókapcsolatok a rábaközi Mihályiban című kötet 1989‑ben jelent meg a Nyelvtudományi Értekezések 127. számaként. A 2022. évi új kiadásnak döntő oka, hogy már régóta nem kapható a szóban forgó könyv.
Már közhelyként ismert tény, hogy a XIII. kerület lakossága és munkássága kevéssé vette ki részét az 1956-os forradalom eseményeiből. Ugyanakkor az Újlipótváros értelmiségi csoportjai és az angyalföldi munkásság nagy tömegei is lelkesen üdvözölték a forradalom kitörését.
Az egykori Csíkszék keleti peremén, Székelyföld és Moldva határán fekvő terület évszázadok óta magyarok és románok, római és görögkatolikusok (illetve a 20. század második felétől ortodoxok) együttélésének színtere. Olyan hely, ahol a hosszú távú asszimilációs folyamatok eredményeként a vallási, nyelvi, kulturális elemek sokrétű keveredése, egymásba fonódása következett be.
A Dél-Alföldön a történelmi viharok miatt ugyanis elenyészően kevés koraközépkori, középkori építészeti emlék maradt fent az utókor számára. A dél-alföldi régió egyik templomáról, az algyőiről íródott e kötet.
Kiadványunk válogatás a magyarfalusi származású költő, író, folklorista Iancu Laura több évtizednyi néprajzi gyűjtéséből. Az aranyréce e második, bővített kiadása a legkeletibb moldvai magyar település, Magyarfalu, valamint Lujzikalagor hét mesemondójának huszonkét hosszabb-rövidebb szövegét és helyszíni felvételeinek hanganyagát tartalmazza.
A 18. század második felében megszaporodtak az Erdély földrajzáról, történelméről, az erdélyi népekről írt művek. Szerzőik között szép számmal találunk erdélyi szászokat is. Közéjük tartozik Michael Lebrecht (1757-1807) is, aki három ilyen tárgyú könyvet is írt. A mű most olvasható először magyar nyelven, Lőkös Péter fordításában, előszavával, jegyzeteivel.
A Beszélő városok sorozat történelmi kis- és középvárosokat kíván megszólaltatni. Jelen vállalkozás, a Beszélő Veszprém arra tesz kísérletet, hogy a különleges fekvésű és múltú megyeszékhely lakóinak segítsen az önértelmezésben. Hol tart Veszprém most, hogyan jutott el idáig, és milyen jövőt alakíthat magának?
Hősök, árulók, pökhendi földesurak, vágyakozó szerelmesek és nagy bajuszú pandúrok – ők a szereplői ennek a könyvnek, amely a 19. századi betyárvilágról szól.
A Budapesti Spartacus Sportegyesület fennállásának 60 éve alatt a klub sportolói nyolc olimpiai, tizenöt világbajnoki, harminckilenc Európa-bajnoki aranyérmet és megszámlálhatatlanul sok ezüst- és bronzérmet nyertek a nemzetközi versengésekben.
Reményeink szerint a könyv a geográfus, történész, építész és város irányító-fejlesztő szakembereken túl felkelti a szélesebb szakmai közvélemény érdeklődését is. Bízunk benne, hogy ez a munka alapot ad, kiindulópontja lesz további kutatásoknak, vizsgálódásoknak, amelyek részletes választ adnak majd a várostest kiformálódásának ideológiai, esztétikai, gazdasági, építészet-elméleti okaira és összefüggéseire.
Ilyen még nem volt! Budapest összes utca-, út-, tér-, sétány-, köz-, dűlő- és ösvényneve múltban és jelenben – térképpel! A középkortól 2013-ig.
A kötetben azok a játékok kerülnek kiadásra, amelyeket a szerző elsősorban Borsod megyében, a Bükkalján található szülőfalujában, Sály községben és a hozzá közeli helységekben jegyzett le a felnőttek élő népdalkincse mellett.
A mohácsi busójárás farsang végén rendezett maszkos, rituális, a mai formájában karnevál jellegű felvonulás. A hat napon át tartó alakoskodó szokás az idők során tánccal, zenével kísért országos hírű népünnepéllyé fejlődött...
A családja származási helyének monográfiáját megíró kőszegi iskolaigazgató műkedvelőként fogott hozzá feladatához, de végül egy igazán tudományos igényű munkát tett le az asztalra. Elsősorban levéltári forrásokkal dolgozott, de a szóbeli interjú műfaját is felhasználta, a legidősebb helybelieket megszólaltatva.
A gyűjtemény legfőbb értéke, hogy egybegyűjtve nyújt áttekintést egész Csongrád megye szellemi életének múltjáról, ami nagy segítség lehet például a helyi középiskolák tanárainak, hiszen az új típusú irodalom érettségi témakörei közt kötelezően szerepel a helyi művészeti, irodalmi értékek bemutatása.
Könyvsorozatunk elsősorban a közigazgatás, a társadalmi élet szervezetei és a gazdasági szféra számára készült – a CEBA integrált gazdasági információs jellegéből következően.
Az olvasó bizonyára különösnek találja e gyűjteményt: dalok, mondókák Győrből és Győrről. Hiszen mondókák, dalok, melyek jórészt népköltészeti alkotások, úgy tudjuk, nem nagy ipari városokban találhatók. Ha ilyet keresnek a gyűjtők, eleve elkerülik nem csak a nagy, de még a kisebb városokat is. Bartók a népies műdalt egyenesen városi népzenének nevezi, és úgy beszél róla, mint a népdalnak, ahogyan ő nevezte: parasztzenének ellenpólusáról.
A hagyományokban gazdag, sokarcú Rábaköznek azokat a vonásait szeretné felvillantani ez a több mint 400 dalt tartalmazó gyűjtemény, melyeket dalolása közben mutat. Mert dalolt, és ma is dalol ez a vidék. S ha ezt a részét elvennék életéből, csonkán állna előttünk.