Helytörténet, regionális kiadványok
A trianoni diktátum, amely a számos veszteség ellentételezéseként Ausztriának juttatta a semmiből megteremtett Burgenlandot. A háborúk végén osztozkodni szokás. Vagyonon, területen. A győztesek kapnak, a vesztesektől rendszerint elvesznek. De hogyan tesz szert egyik vesztes a másik birtokára? Milyen okok húzódtak meg a magyar részről csak „hullarablásként” emlegetett nyugatmagyar kérdés mögött, és milyen kihatással volt az eset a két ország és nép viszonyára?
A könyv szerzője arra vállalkozott, hogy viszonylag rövid leírással, amolyan ismeretterjesztő stílusban, futólépésben mutassa be a szegedi színikultúra fontosabb folyamatait, szereplőit, előadásait.
A kreatív város olyan hely, amely erős történelmi hagyományokkal rendelkezik, ahol virágzik a művészet és a kultúra, ahol a lakosoknak kreatív és változatos önkifejezési eszközeik vannak. A kötet tanulmányai korántsem sugallják, hogy a kreativitás és a fenntartható fejlődés a kisvárosok privilégiuma lenne, de a tanulmányok elolvasásával kialakul bennünk a bizonyosság, hogy a kis- és középvárosok megkerülhetetlenek…
A kötetben a polgárokat keressük. Természetesen nem jogi értelemben, nem a státussal bíró személyeket, hanem a sorsukat mindenkor felismerő és vállaló embereket, a híreseket és a névtelen hősöket.
A könyv kőszegi sorsokról szól. Újszerű történeti megközelítésben rekonstruálja és elemzi a különleges történelmi épületek lakóinak sorsát. Így bontakozik ki egy jellegzetesen közép-európai város társadalom- és kultúrtörténete, amely, mint minden ilyen város esetében, a túlélésről is szól.
A könyv magyar nyelven elsőként mutatja be átfogóan a Lengyelországtól Albániáig terjedő közép- és dél-kelet-európai térség elmúlt évtizedbeli átalakulását, valamint európai integrációjának feladatait, esélyeit. A figyelmet kevésbé a jól ismert politikai, mint inkább a gazdasági, társadalmi, közigazgatási és környezeti folyamatokra fordítja.
Gróf Johann Coronini-Cronberg, a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság katonai és polgári kormányzója 1859. január 8-án kelt utasításában rendelte el az egyes témák helyi viszonyait jól ismerő vezetők és értelmiségiek közreműködésével a települések hely- és néprajzi leírását. Beküldési határidőnek 1859 júliusát, az egész éves megfigyelést igénylő munkáknál a következő év február végét szabta meg...
Szeged már hagyományosan otthona az ún. Közművelődési Nyári Egyetemnek. Az egyesület minden évben kiadta az aktuális kötetet, most azonban úgy érezték, az első tíz év felhozatalából egy válogatást tesznek közzé.
Dr. Leél-Őssy Szabolcs könyve a József-hegyi-barlangról szól, de rövid kitérő erejéig a többi budai (város alatti) barlangról is ír. Alapos, szakmailag is mélyen szántó és megjelenésében is igényes monográfia.
Az alapvető kézikönyv a teljesség igényével veszi számba a történeti Magyarország helységeinek neveit, e nevek változatait, tájékoztat a települések lakosságának etnikai és felekezeti összetételéről, helységek egyesüléséről és szétválásáról.
A kötet egy délvidéki kisváros, Magyarkanizsa dualizmus kori művelődéstörténetét dolgozza fel az adott korszak kulturális életének négy meghatározó színterén – az oktatásügy hiánypótló törekvésén, a virágkorukat élő társadalmi szervezetek közösségformáló erején, a helyi sajtó megjelenésének szerepén és a régióban kibontakozó új iparág, a gyógyturizmus fejlődésén – keresztül.
A gazdagon illusztrált album sorra veszi a Világörökség Bizottság által megóvásra méltónak tartott magyarországi helyszíneket és azokat is, amelyek reményeink szerint a jövőben nyerik el az UNESCO védelmét.
Könyvünk érdekessége, hogy nemcsak Magyarország világörökségi helyszíneit, hanem a jelenleg még „csak” várományosi listán szereplő jelölteket és a határon túli, de magyar vonatkozású Kárpát-medencei helyszíneket is bemutatja – s teszi mindezt színesen, mesélősen, kalandosan. Fontos, hogy gazdagodjunk, tudjunk meg minél többet Magyarország csodáiról, s ha tehetjük, engedjünk a csábításnak, és látogassunk is el a helyszínekre.
A kötet Makó mintegy száz éves múltra visszatekintő képzőművészeti életét foglalja össze, azoknak a művészeknek a részletesebb méltatásával, akik innen indultak vagy ide tértek, és öregbítették a Maros-parti város hírnevét.
Az elmúlt évek, különösen 2000 után, bővelkedtek az úrkúti és eplényi ércesedésről szóló könyvekben, tudományos cikkekben és kéziratos munkákban, mind az ipari, mind a kutatási témakörökben. Kötetünk célja az elmúlt 17 év legfontosabb eredményeinek bemutatása laikusok számára is érthető módon, a teljesség igénye nélkül, a mai kor elvárásait kielégítő jellemzéssel és dokumentációval.
Száz fotó, vagyis száz megállított pillanat Martonos XX. századából. Nagy időegység, nem túl nagy anyag, amelynek segítségével egy észak-bácskai falu múltját szeretnénk megidézni az emlékezés különös adománya segítségével.
A XIV-XV. században Budán 12-15 ezren éltek, Pest lakóinak száma is meghaladta a 10 ezret, így e két testvérváros az ország legnépesebb települése volt. Pest városát, amely alatt a jelenlegi Belváros értendő, fal vette körül négy kapuval: a Váci, Kecskeméti, Hatvani és a Dunához vezető Vízikapu...
Szuhai Barbara munkanélkülivé vált idegenvezetőként – évtizede írt blogján, majd városi sétáin és most már ebben a könyvben is – olyasmit csinált, amit mások nem, pedig pofonegyszerű: lépjünk be látszólag érdektelen utcákban látszólag semmitmondó kapukon, és álmélkodjunk. Hol alig ismert építészek lépcsőházain, hol csak belülről látható üvegablakokon, hol a híres vagy nem híres lakók elképesztő élettörténetein.
A Mihályi tájszó- és névtár múltbeli és friss gyűjtések Mihályira vonatkozó adatainak a tömegét foglalja magában. Az első tulajdonnévi adatok 1198-ból valók, az utolsó tájszó 2022-ben került a könyvbe (a különbség 824 év).
Móron is, mint más német nemzetiségi településeken, több évtizede már folyamatosan törekednek arra, hogy a helyi nyelvjárás ne menjen feledésbe, hanem valamilyen módon, ha nem is a mindennapi nyelvhasználatban, fennmaradjon. Hiszen identitásunk legfontosabb megnyilvánulása, ha az anyanyelvünket értjük, beszéljük, használjuk. A szótár lelkes készítőit is elsősorban ez a nemes szándék motiválta e gyűjtemény összeállításában. (2. kiadás)