Nyelvészet
A kötet az első magyar összefoglalás a bantu nyelvekről, de tárgyalja a többi afrikai nyelvcsalád és nyelvcsoport témakörét is. A bantu nyelvcsaládhoz tartozó, 600 különböző nyelvet 170 millióan beszélik az Egyenlítőtől délre fekvő területeken. A nyelvi jellemzésen kívül a kötetben néprajzi, kulturális, történelmi adatok is olvashatók.
A francia nyelv lexikona közérthetően, bőséges példaanyaggal illusztrálva, újszerű módon, egymást betűrendben követő közel 900 szócikkben tartalmazza mindazokat a hasznos és érdekes információkat, amelyeket a francia nyelvről, használatának szabályairól és szabálytalanságairól tudni kell.
A Jel–Kép–Tér sorozat 2. kötete A hatalom jelei, képei és terei konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza.
A héber nyelv revitalizációja a nyelvtörténetnek egy páratlan esete. Azok a teológiai, vallásfilozófiai, létértelmezési alapfogalmak, amelyeket a Biblia hordoz, úgymint az egyiptomi kivonulás hagyománya, a Peszách, vagy a Szövetség, a Berít fogalma, a Dekalógus, a messianizmus mind-mind fokozatosan alakult ki és nyerte el le nem zárt, máig élő és formálódó alakját...
A Tinta Könyvkiadó a „Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához” sorozat 99. kötetében az ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke és a Kodolányi János Főiskola által 2008 októberében Budapesten közösen rendezett tudományos nyelvészeti konferencia előadásait adja közre.
A latin nyelv az európai kulturális örökség legmeghatározóbb része. Latin volt a középkori és koraújkori Európa legfontosabb közvetítő nyelve. A latin ábécé az egész világ kulturális arculatára nagy hatást gyakorolt, hiszen az európai nyelvek nagy részének lejegyzésére ezt az ábécét alkalmazták. A latin nyelvből születtek meg a román vagy újlatin nyelvek.
A szerző, aki fél évszázadon át több tucat angol nyelvkönyvével szerzett magának nevet, most a magyar nyelv grammatikájának a leírásában igyekszik hasznosítani tankönyvírói tapasztalatait. Hogy műve ne csak a hazai olvasók, tanárok és tanulók számára nyújtson hasznos tudnivalókat, a grammatikai kategóriákat angolul is következetesen megnevezi.
A kötet a magyar szakos hallgatók számára a magyar nyelv kialakulását érintő nélkülözhetetlen ismereteket tartalmazza.
A kötet tudományos kutatásokon alapuló, autentikus szintézist ad a magyar nyelv és a magyar nyelvközösség ezredfordulós helyzetéről, az elmúlt 30-40 év tényeire és történeti folyamataira összpontosítva. A helyzetleírás, az önalkotó reflexió egyik fő tényezője a korábbi és jelen idejű folyamatok feltárása, a tapasztalati tér kifejtő jellemzése. A másik fő tényező a jövőbe tekintés, a jövőre vonatkozó elvárások, várakozások rendszere.
A kézikönyv nyelvünk leíró nyelvtana mellett bemutatja a határon inneni és túli magyar nyelvjárásokat, a tulajdonnevek történetét, foglalkozik a gyermeknyelvvel – egyszóval mindent tartalmaz, amit anyanyelvünkről tudnunk illik, és tudnunk kell.
Könyvünket azzal a szándékkal írtuk, hogy röviden, érthetően bemutassuk a magyar nyelv lényegét, alapjait, legfőbb sajátosságait és rendszerét. Munkánk a magyar nyelv ismerettudományi szemléletére, az újra előtérbe került jelentéstani kutatások eredményeire, alak és jelentés kapcsolatának vizsgálatára, ezen belül is a hangszimbolikai kutatások fejleményeire, és legfőképpen a 150 éve kiadott, Czuczor Gergely és Fogarasi János által készített, a magyar nyelv szótárának nyelvtudományi szemléletére és eredményeire épül.
A kultúraváltás, a globalizációs és mobilizációs folyamatok a magyar nyelv életében is változásokhoz vezettek. A korábban helyhez kötöttebben élő, homogénebb közösségek ma már vegyesebb képet mutatnak. Az urbanizációval és a tömegkommunikáció elterjedésével nagyrészt általánossá vált a köznyelv ismerete, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a regionális sokszínűség ne éreztethetné hatását a beszélőközösség tagjainak a nyelvhasználatán is.
Az európai orvoslás görög „anyanyelve”, évszázados kitérők után, a XI–XIV. században latinná formálódott, két-háromszáz évvel megelőzve más tudományokat...
A kötet felöleli a magyar formális nyelvészet magyarországi műhelyeinek munkáját, eredményeit – ennek következtében többféle iskola, elmélet és gyakorlat jelenik meg benne.
Ez a könyv ma talán a legsikeresebb és legnépszerűbb bevezetés és áttekintés a nyelvtudomány céljairól, területeiről és módszereiről.
E kötet szerzői főleg az utóbbi évtizedekben szinte hisztérikus epidémiaként terjedő dilettáns nézetekkel foglakoznak, amelyek anyanyelvünket egyebek közt a törökkel, a sumerral, különféle indián nyelvekkel akarják rokonítani, sőt egyes botcsinálta nyelvészek szerint a magyar nyelvből keletkezett a világ összes nyelve...
A Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozat 128. kötete az ELTE BTK Nyelvészeti Tudományos Diákkörének Alkalmazott Nyelvészeti Műhelye által 2010 decemberében rendezett hallgatói tudományos konferencia előadásainak írott változatát adja közre. A kötetben tizenkét tanulmány mutatja be az alkalmazott nyelvészet néhány hagyományos, ugyanakkor ma is aktuális kutatási területét.
A kötetbe válogatott szövegek arra tesznek kísérletet, hogy a társadalmi nemi megközelítésmódot érvényesítsék a filozófia, az irodalom, a társadalom- és kultúrakutatás területén. Az itt bemutatott tudásformák különbözőképpen teszik lehetővé, hogy a társadalmi nemi jellegről beszéljünk, hiszen eltérő bennük az univerzális humanizmusnak álcázott maszkulin hegemónia módozata is.
A székelyek írása több embert érdekel, mint korábban bármikor. A szakirodalom gazdag, mégsem találtunk eddig olyan összefoglaló kötetet, amely megbízhatóan tájékoztatna a székely írás középkori emlékeiről, eredetéről, használatáról...
A magyar hunhagyomány és a székely írás átfogó bemutatása után (Nyelvrokonság és hunhagyomány, 2011 és A székely írás nyomában, 2014) a szerző azt kutatja, mit árul el a székely írás kultuszáról az írás két legkorábbi, nem székelyföldi templomban talált emléke: egy Nikolsburgban föllelt ábécé és egy Bolognából előkerült naptár.