Nyelvészet
A Magyar grammatika olyan, teljességre törekvő összefoglaló magyar nyelvtan, mely a hagyományos grammatikák megszokott és bevált rendszerében és az elmúlt harminc év újabb kutatásainak eredményeit figyelembe véve tárgyalja nyelvünk jelenségeit.
A magyar mássalhangzók mindmáig legalaposabb feldolgozása Siptár (1993d [1995]) monográfiája. Jelen értekezés ehhez a műhöz hasonlóan, de szerényebb léptékben, a lexikális és az autoszegmentális fonológia keretében közelít a magyar mássalhangzók kérdésköréhez.
A magyar nyelv kultúránk legfőbb hordozója, értő ismerete elengedhetetlen feltétele az idegennyelv-tanulásnak is. A kötet célja, hogy megkönnyítse az átjárást a sajátos szerkezetű magyar és az idegen – elsősorban az indoeurópai – nyelvek között. Újszerű módon, összehasonlító-funkcionális megközelítéssel magyarázza a magyar nyelvi rendszer működését, pontosabban a működés rendszerét.
Az első orvosi helyesírási szótár 1992-ben jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia jóváhagyásával. Az új szabályzat Bősze Péter professzor munkája. Minden apró helyesírási részletkérdésre kitér, és alaposan körüljár minden nehézséget. Bizonyos részei nem orvosok számára is tanulságosak.
Ez a kötet a magyar stílus általános szabályszerűségeit vagy éppen kirívó jelenségeit igyekszik megismertetni a jelenlegi és a jövendő magyartanáraival, valamint a stílus kérdései iránt érdeklődőkkel.
Ez a tanulmánykötet a szaknyelvi kommunikáció és a szaknyelvkutatás legjelentősebb problémaköreit igyekszik feltárni. Körbejárja az informatika, az orvosi kommunikáció szaknyelvi kérdéseit, foglalkozik a határon túli szaknyelviséggel, áttekinti az anyanyelvoktatás terminológiai problémáit, a szaknyelvek általános és pragmatikai jellemzőit. Olvashatunk az uniós környezetben jelentkező szaknyelvi kihívásokról, a magyar jogi szaknyelv legfrissebb kutatásairól, a fordítástudomány és a nemzetközi terminológia újdonságairól.
Az 1998-as kiadáshoz képest az új kiadás mintegy 2000 új szlengszóval és -kifejezéssel bővült, vagyis csaknem 9000 címszót tartalmaz.
Hernádi Sándor, aki nyelvbarátok, tanító- és tanárnemzedékek ismert nevelője, 1955 óta van jelen a művelődési közéletben. Élete és tevékenysége összeforrt anyanyelvünkkel, a modern nyelvműveléssel. Az 1996. évi magyar kultúra napja alkalmából – amely az ő születésnapja is egyben – az Osiris Kiadó bemutatta nyelvművelő munkásságát régi és új írásaiból összeállított kötetével.
A Magyar szókincstár az anyanyelvoktatás, a szókincsfejlesztés hasznos segédeszköze. Az anyanyelv szabatos, színes, helyes használatához nyújt segítséget, amely gazdag tára a rokon értelmű szavaknak, más néven szinonimáknak, és feltünteti a szavaknál nagyobb lexikai egységeket (szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat) is.
O. Nagy Gábor mintegy húszezer magyar szólást és közmondást felölelő gyűjteménye az eddigi legteljesebb ilyen jellegű munka. Tarka változatosságban tárja az olvasó elé anyanyelvünk legszínesebb, legjellemzőbb ékességeit.
Anyanyelvünk iránt érzett felelősségünk tudatában nyújtjuk át Magyarító szótárunkat azoknak, akik szívügyüknek érzik a szép, magyaros fogalmazást, de segítségre van szükségük: olyan kézikönyvre, amelyben könnyen meglelhetik az idegen szó helyett használható közérthető és szebb magyar szót vagy szavakat.
A nyelvészet és pszichológia iránt érdeklődő olvasó számára a psziché és az elme működésének egy különleges mechanizmusát tárja fel a szerző: azt a folyamatot, amely a tudattalan nehezen megragadható tartalmaitól a tudatban megfogalmazott szavakig vezet.
A kötet 300 jellemzően magyar, közkeletű, népies, bizalmas vagy éppen a mai nyelvhasználatra jellemző szlenges helyzetmondat, konvencionális szójárás, szállóige, közmondás – összefoglaló szóval szólásmondás – jelentését, eredetmagyarázatát, kultúrtörténeti hátterét tartalmazza.
O. Nagy Gábor könyve a magyar szólások eredetét kutatja és elmeséli jelentésüket, tartalmukat, használatuk elterjedésének körülményeit.
A könyvet haszonnal forgathatják a fordítóképzésben részt vevő hallgatók és tanárok, a fordításkutatók és mindazok, akik érdeklődnek a fordítás nyelvészeti megközelítése iránt.
A Nagy magyar tájszótár tudományos igényességgel egy kötetbe szerkesztett, az érdeklődők széles rétege számára készült forrásjelölő, egynyelvű szótár. A magyar nyelvterület egy-egy részén – főleg az idősebbek nyelvében – még napjainkban is használatos szavak mellett az archaikus, a kihalt vagy a kihalófélben lévő népnyelvi és tájnyelvi szavak magyarázó adattára.
Mára felnőtt az első nemzedék, amely nem tudhatja, milyen internet nélkül élni. 2025-re pedig a világ munkaerejének kétharmadát ez a generáció fogja adni. Ők azok, akik számára a multimédia a papír, a sírva nevető smiley az év szava, és az okostelefon a toll, amivel saját történeteiket írják.
A kötet a helynevek egy csoportját, különféle objektumok, épületek, építmények neveit vizsgálja az elnevező és az elnevezett valóság viszonylatában, mégis nyelvészeti megközelítésben.