Nyelvészet
A földrajzi köznevek mint helyet jelölő kifejezések bármely nyelv szókincsének, így a magyarnak is a központi elemkészletébe tartoznak, a helyek fajtájának megjelölésére ugyanis kizárólag ezek az elemek alkalmasak. Érthető tehát, hogy a földrajzi köznevekkel kapcsolatos vizsgálatok a helynevek kutatásában mindenkor igen fontos szerepet töltöttek be.
A kötet nyelvünk mondatszerkezetének és szintagmaszerkezetének változásait elemzi, a változások mozgatórugóit is bemutatva. A magyar nyelv történetének a könyvben behatóan vizsgált korszaka az összefüggő nyelvemlékek megjelenésétől, a 12. század végétől a 16. század végéig tartó időszak, de a vizsgálatok gyakran az ezt megelőző és az ezt követő időszakokra is átnyúlnak.
A Magyar grammatika olyan, teljességre törekvő összefoglaló magyar nyelvtan, mely a hagyományos grammatikák megszokott és bevált rendszerében és az elmúlt harminc év újabb kutatásainak eredményeit figyelembe véve tárgyalja nyelvünk jelenségeit.
A Magyar közmondások nagyszótára közmondások mellett szólásmondások, szállóigék, közhelyszerű szólások, szentenciák, parabolák és időjárási regulák gyűjteménye is. A szótár 2000 ilyen frazeológiai egységet értelmez, magyaráz. Nyelvünknek ezek a virágai azért értékesek számunkra, mert nemzedékről nemzedékre szállva őrzik és közvetítik az elődök tapasztalatait, megfigyeléseit.
A magyar mássalhangzók mindmáig legalaposabb feldolgozása Siptár (1993d [1995]) monográfiája. Jelen értekezés ehhez a műhöz hasonlóan, de szerényebb léptékben, a lexikális és az autoszegmentális fonológia keretében közelít a magyar mássalhangzók kérdésköréhez.
A magyar nyelv kultúránk legfőbb hordozója, értő ismerete elengedhetetlen feltétele az idegennyelv-tanulásnak is. A kötet célja, hogy megkönnyítse az átjárást a sajátos szerkezetű magyar és az idegen – elsősorban az indoeurópai – nyelvek között. Újszerű módon, összehasonlító-funkcionális megközelítéssel magyarázza a magyar nyelvi rendszer működését, pontosabban a működés rendszerét.
Az első orvosi helyesírási szótár 1992-ben jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia jóváhagyásával. Az új szabályzat Bősze Péter professzor munkája. Minden apró helyesírási részletkérdésre kitér, és alaposan körüljár minden nehézséget. Bizonyos részei nem orvosok számára is tanulságosak.
Az 1998-as kiadáshoz képest az új kiadás mintegy 2000 új szlengszóval és -kifejezéssel bővült, vagyis csaknem 9000 címszót tartalmaz.
O. Nagy Gábor mintegy húszezer magyar szólást és közmondást felölelő gyűjteménye az eddigi legteljesebb ilyen jellegű munka. Tarka változatosságban tárja az olvasó elé anyanyelvünk legszínesebb, legjellemzőbb ékességeit.
Anyanyelvünk iránt érzett felelősségünk tudatában nyújtjuk át Magyarító szótárunkat azoknak, akik szívügyüknek érzik a szép, magyaros fogalmazást, de segítségre van szükségük: olyan kézikönyvre, amelyben könnyen meglelhetik az idegen szó helyett használható közérthető és szebb magyar szót vagy szavakat.
A nyelvészet és pszichológia iránt érdeklődő olvasó számára a psziché és az elme működésének egy különleges mechanizmusát tárja fel a szerző: azt a folyamatot, amely a tudattalan nehezen megragadható tartalmaitól a tudatban megfogalmazott szavakig vezet.
O. Nagy Gábor könyve a magyar szólások eredetét kutatja és elmeséli jelentésüket, tartalmukat, használatuk elterjedésének körülményeit.
A könyvet haszonnal forgathatják a fordítóképzésben részt vevő hallgatók és tanárok, a fordításkutatók és mindazok, akik érdeklődnek a fordítás nyelvészeti megközelítése iránt.
A Nagy magyar tájszótár tudományos igényességgel egy kötetbe szerkesztett, az érdeklődők széles rétege számára készült forrásjelölő, egynyelvű szótár. A magyar nyelvterület egy-egy részén – főleg az idősebbek nyelvében – még napjainkban is használatos szavak mellett az archaikus, a kihalt vagy a kihalófélben lévő népnyelvi és tájnyelvi szavak magyarázó adattára.
Mára felnőtt az első nemzedék, amely nem tudhatja, milyen internet nélkül élni. 2025-re pedig a világ munkaerejének kétharmadát ez a generáció fogja adni. Ők azok, akik számára a multimédia a papír, a sírva nevető smiley az év szava, és az okostelefon a toll, amivel saját történeteiket írják.
A kötet a helynevek egy csoportját, különféle objektumok, épületek, építmények neveit vizsgálja az elnevező és az elnevezett valóság viszonylatában, mégis nyelvészeti megközelítésben.
A kötet a női és a férfi beszéd beszédtervezési és temporális különbségeit vizsgálja akusztikai fonetikai módszerekkel. Célja annak bemutatása, milyen eltérések és hasonlóságok találhatók a női és a férfi beszédben.
A növények életünk fontos részét alkotják. Táplálékul szolgálnak, gyógyászati célra használjuk őket, nélkülözhetetlenek az iparban, sőt lakásunk, kertünk díszei is lehetnek. A Növénynevek enciklopédiája 760 szócikkében 1030 növénynév eredetét, etimológiáját ismerteti, és összefoglalja a növényről a legfontosabb tudnivalókat.
A kötet tanulmányaiban a nyelvhasználat identitásformáló jelentősége kerül előtérbe, hiszen az önazonosság és a csoporthoz való kapcsolódás szempontjából meghatározó a nyelvi, ezáltal kulturális beágyazódás. Mind a nyelvhasználat minősége, mind a többnyelvűség esetében az anyanyelv és a többségi nyelv tanulása, használata, viszonyrendszere számos szociolingvisztikai és társadalmi kérdést vet fel.