Romológia
Amikor egy gyermek megszületik, az égen kigyúl egy csillag. Így volt ez akkor is, amikor e kötet szerzője, Rostás-Farkas György leányaként látta meg a világot, ilyenkor észre sem lehet venni a sok milliárd között, de fényévvel hozzájárul az esti égbolt képéhez...
E tanulmánykötet az anyanyelvvel, a kettős- és többes nyelvhasználat gondjaival, a nemzetiségi nyelvek sokoldalú világával foglalkozik.
A szöveggyűjtemény szerkesztői a világirodalom cigányokról szóló vagy a cigányságot is érintő, említő műveiből válogattak.
A kötet az újabb kutatások eredményeit felhasználva azonos kutatási módszertan alapján vizsgálja meg különböző kisebbségek önkormányzatait.
Tizenöt cigány értelmiségivel készített interjút a szerző, akik sorsukról, pályájukról beszélnek. Zenész, énekművész, katonatiszt, festőművész, futballista mesél magáról, a cigány lét nehézségeiről, a kitörés lehetőségéről.
A szerző a cigány gyerekek iskolai ügyében jeleskedő baranyai intézményeket járta be. A könyv az ott dolgozó pedagógusok, segítők munkáját mutatja be.
Közművelődés, romák, roma közösségi házak a kötet kulcsfogalmai, amelyek kibontása során a szerző számos fontos és aktuális kérdést tesz fel.
A lemezen az alábbi előadók felvételei hallhatók: Kalyi Jag, Romanyi Rota, Ternipe Együttes, Balogh János, Kanizsa Csillagai, Nagyecsedi Fekete Szemek, Romano Drom Együttes.
A roma gyermekek kultúráját, mindennapi életét feltáró etnografikus és kulturális antropológiai írások bemutatják azt a világot, amely eltér a többségi társadalométól; segítik annak megértését, miiben áll mássága és értéke.
A cigány közösség hagyományai, mitikus emlékei és jelen szociális, emberi gondjai rendre feltetszenek Rostás-Farkas György verseiben és írásaiban.
A kötetet elsősorban tanárszakos egyetemi hallgatók számára állítottuk össze, de úgy véljük a már pályán levő pedagógusok számára is hasznos lehet.
Rostás-Farkas György írásai, legyen az vers, próza, mese vagy esszé, egyaránt a gyökerek őrzéséről, átörökítéséről szólnak. A Nomád ősök vándorútján szubjektív vallomás a cigányság múltjáról és jelenéről.
Kissé leegyszerűsített képlet szerint a határon túli magyarok olvasáskultúrája és nemzettudata egyaránt magasabb szintűnek bizonyult a magyarországinál. Mindkettő feltehetőleg a kisebbségi helyzet identitást erősítő nyomása alatt állt elő.
Romungrók, lovárik, beások – honnan jönnek, merre vándoroltak, milyen nyelveket beszélnek, hogyan élnek, miben hisznek, hogyan alakulhat a jövőjük?
A romák társadalmi integrációja akkor lesz sikeres, ha többségüknek sikerül kilábalnia az öröklött szegénységből és gyerekeik ugyanolyan eséllyel válhatnak vállalkozóvá, alkalmazottá vagy értelmiségivé, mint a nem roma többség.
A többségi társadalomnak sokkal jobban kellene ismerni a velünk együttélő cigányságot. Mélyebb ismeretekre, több együttérzésre, sok-sok segítségre lenne szükség. Filmünk, amely történetükbe nyújt bepillantást, az iskolai oktatás és nevelés számára is készült.
Ebben a kötetben 18-19. századi és 20. század eleji cigány glosszáriumok, valamint a 19. században és a 20. század elején elszórtan publikált cigány folklór szövegek olvashatóak – együtt.
