Romológia
A szöveggyűjtemény szerkesztői a világirodalom cigányokról szóló vagy a cigányságot is érintő, említő műveiből válogattak.
Cigány népzene a Fővárosi Önkormányzat Cigány Ház (Romano Kher) kiadásában. Gyűjtötte, válogatta és fordította Rézműves Melinda néprajzkutató.
A kötet az újabb kutatások eredményeit felhasználva azonos kutatási módszertan alapján vizsgálja meg különböző kisebbségek önkormányzatait.
A szerző a cigány gyerekek iskolai ügyében jeleskedő baranyai intézményeket járta be. A könyv az ott dolgozó pedagógusok, segítők munkáját mutatja be.
Közművelődés, romák, roma közösségi házak a kötet kulcsfogalmai, amelyek kibontása során a szerző számos fontos és aktuális kérdést tesz fel.
A könyv a roma gyerekek nevelésében megmutatkozó hiányosságok megoldásához szemléletváltással: elvi és praktikus kérdések együttes tárgyalásával kíván hozzájárulni.
A roma gyermekek kultúráját, mindennapi életét feltáró etnografikus és kulturális antropológiai írások bemutatják azt a világot, amely eltér a többségi társadalométól; segítik annak megértését, miiben áll mássága és értéke.
A cigány közösség hagyományai, mitikus emlékei és jelen szociális, emberi gondjai rendre feltetszenek Rostás-Farkas György verseiben és írásaiban.
A kötetet elsősorban tanárszakos egyetemi hallgatók számára állítottuk össze, de úgy véljük a már pályán levő pedagógusok számára is hasznos lehet.
Rostás-Farkas György írásai, legyen az vers, próza, mese vagy esszé, egyaránt a gyökerek őrzéséről, átörökítéséről szólnak. A Nomád ősök vándorútján szubjektív vallomás a cigányság múltjáról és jelenéről.
Kissé leegyszerűsített képlet szerint a határon túli magyarok olvasáskultúrája és nemzettudata egyaránt magasabb szintűnek bizonyult a magyarországinál. Mindkettő feltehetőleg a kisebbségi helyzet identitást erősítő nyomása alatt állt elő.
Romungrók, lovárik, beások – honnan jönnek, merre vándoroltak, milyen nyelveket beszélnek, hogyan élnek, miben hisznek, hogyan alakulhat a jövőjük?
A romák társadalmi integrációja akkor lesz sikeres, ha többségüknek sikerül kilábalnia az öröklött szegénységből és gyerekeik ugyanolyan eséllyel válhatnak vállalkozóvá, alkalmazottá vagy értelmiségivé, mint a nem roma többség.
Ebben a kötetben 18-19. századi és 20. század eleji cigány glosszáriumok, valamint a 19. században és a 20. század elején elszórtan publikált cigány folklór szövegek olvashatóak – együtt.
Szuhay Péter folklorista történetei arról szólnak, hogy a magát cigánynak/romának mondó, vagy a mások által cigánynak mondott csoportok hogyan szerkesztik meg saját cigány/roma, vagy a cigánytól elhatárolódó képüket.
A Szerencsés csillagzat alatt születtem a történelmi, etnológiai, szociológiai, politikai és egyéb vonatkozások ellenére (vagy azok mellett): egy lenyűgöző irodalmi alkotás, amelyben a „roma univerzum” tárulkozik fel az olvasó előtt.
A szerzők eddig még feltáratlan levéltári kutatások alapján végzett munkája új megvilágításba helyezte a koncentrációs és megsemmisítő táborokba deportált romák helyzetének különféle aspektusait.