Romológia
Romániából a 19 század végétől érkeztek a mai Magyarországra a beások, akik erdei lakóként zömmel famunkákból éltek (gyakori családnevük: Orsós), Az „oláh cigányok” (romák) is ebben a korszakban telepedtek meg Magyarországon. Elit csoportjuk, a lovári adja máig meglévő anyanyelvüket. A magyarországi cigányság létszámát jelenleg 600–800 000 főre becsülik.
Szuhay Péter folklorista történetei arról szólnak, hogy a magát cigánynak/romának mondó, vagy a mások által cigánynak mondott csoportok hogyan szerkesztik meg saját cigány/roma, vagy a cigánytól elhatárolódó képüket.
A Szerencsés csillagzat alatt születtem a történelmi, etnológiai, szociológiai, politikai és egyéb vonatkozások ellenére (vagy azok mellett): egy lenyűgöző irodalmi alkotás, amelyben a „roma univerzum” tárulkozik fel az olvasó előtt.
A szerzők eddig még feltáratlan levéltári kutatások alapján végzett munkája új megvilágításba helyezte a koncentrációs és megsemmisítő táborokba deportált romák helyzetének különféle aspektusait.
R. Lakatos Klára első önálló kötete a Shu pe jag papo! (Tegyél a tűzre nagyapám!) című, cigány meséket összefoglaló kétnyelvű gyűjteménye.
A gyerekek esélyei nem csak velük született képességeiktől és a velük személyes kapcsolatban álló szocializációs ágensektől függenek, közvetlen befolyást gyakorolnak rá a társadalom, az iskolarendszer, az országos és helyi oktatáspolitika sajátosságai...
Magyarországon a kisebbségek médiareprezentációját hosszú ideje az elrejtés vagy láthatatlanná tétel, továbbá a devianciát és veszélyességet alátámasztó esetek tabloizálása jellemzi...
A forráskiadvány a szocialista korszak legfontosabb cigánysággal kapcsolatos dokumentumaiból válogat. A kötet a teljességre törekszik, közli a többségükben mar publikált pártdokumentumokat es a jórészt ismeretlen minisztertanácsi, valamint kormányhatározatokat is.
