Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Televíziós műsorkészítés

Paraméterek

Szerző Pusztai Virág
Cím Televíziós műsorkészítés
Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó
Kiadás éve 2020
Terjedelem 210 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 615 5946 21 9
Ár:
4.500 Ft

A könyv a kezdő televízióműsor-készítőknek kíván támpontokat adni a mindennapi munkához, elsősorban a nem-fikciós műfajokra, a mozgóképes híranyagokra, a televíziós tudósításokra és riportokra, a magazinműsor-bejátszásokra és a stúdióbeszélgetésekre koncentrálva. Áttekintést ad a műsorkészítés folyamatáról, szereplőiről és eszközeiről, megismerteti az olvasót a mozgóképtechnikai alapfogalmakkal.

Leírás

A könyv a kezdő televízióműsor-készítőknek kíván támpontokat adni a mindennapi munkához, elsősorban a nem-fikciós műfajokra, a mozgóképes híranyagokra, a televíziós tudósításokra és riportokra, a magazinműsor-bejátszásokra és a stúdióbeszélgetésekre koncentrálva. Áttekintést ad a műsorkészítés folyamatáról, szereplőiről és eszközeiről, megismerteti az olvasót a mozgóképtechnikai alapfogalmakkal. Kitér a témaválasztás felelősségére, az információkezelésre, a televíziós dramaturgiára, a szerkezeti építőelemekre. Olyan alapfogalmakat, szakkifejezéseket vesz sorra, amelyekkel érdemes tisztában lenniük a szerkesztő-riporteri, a műsorvezetői, az operatőri vagy épp a vágói hivatást választóknak egyaránt – hiszen a televíziózás csapatmunka, és elengedhetetlen, hogy a különböző posztokon dolgozók képesek legyenek szakszerűen és pontosan megfogalmazni azt, hogy mit várnak egymástól. A kötet nem hagyja figyelmen kívül a televíziózás világában zajló változásokat sem, kiindulópontja viszont az, hogy az új platformokon is szükség van szakértelemmel elkészített, a tényeket és a véleményeket szétválasztó, minőségi mozgóképes tartalmakra.

A szerző, Pusztai Virág 15 éven át dolgozott szerkesztő-riporterként. A szakmát híradós tudósítóként kezdte, később kulturális magazinműsorok készítését koordinálta, majd riportfilmeket és dokumentumfilmeket rendezett. 2018-ban szerzett PhD fokozatot médiafilozófiai tárgyú disszertációjával, melynek bővített változata 2019-ben A képekből összerakott ember címmel jelent meg. A vizuális kultúra változásaival, a vizuális média hatástényezőivel kapcsolatos témákban rendszeresen jelennek meg publikációi különböző tudományos folyóiratokban. Jelenleg az SZTE JGYPK adjunktusa.

Tartalom

Előszó

I. A TELEVÍZIÓS MŰSORGYÁRTÁS KIINDULÓPONTJAI

I.1. Mi a televízió, és milyen funkciói vannak?

I.2. A televíziós műsorkészítéshez szükséges kompetenciák

I.3. A televízió személyzeti struktúrája – Ki kicsoda a televíziónál?

I.4. A televízió műsorstruktúrájának kialakítása

I.5. A stúdió és a szerkesztőség kialakítása, felszerelése

I.6. A televíziós munkát segítő dokumentumok

II. A TELEVÍZIÓZÁS MOZGÓKÉPTECHNIKAI ALAPJAI

II.1. A camera obscurától a digitális mozgóképrögzítésig

II.2. A mozgóképrögzítő eszközök felépítése és beállítása

II.3. A mozgóképrögzítő eszköz és az objektív megválasztása

II.4. A képkomponálás alapfogalmai. A plánok

II.5. Kameraállások, kameramozgások

II.6. Hangrögzítés a televíziózásban

II.7. Az interjúbeállítás

II.8. A világítás alapjai

II.9. A televíziós vágás alapjai

III. A TELEVÍZIÓS MŰSORSZERKESZTÉS ALAPANYAGA: AZ INFORMÁCIÓ

III.1. Az információáramlás alapfogalmai

III.2. Az információáramlás folyamata és szereplői

III.3. Közérdeklődés, célközönség, hírérték, aktualitás

III.4. A témaválasztás felelőssége

III.5. Az információs hálózat kiépítése

III.6. További információszerzési és témaválasztási módszerek

III.7. A háttérinformációk összegyűjtése, a háttéranyagok összeállítása

III.8. A forráshoz való viszony és az információk felhasználása

IV. A TELEVÍZIÓS MŰSORSZERKESZTÉS

IV.1. Hogyan lesz az információból televíziós anyag?

IV.2. A televíziós dramaturgia és a szerkesztett televíziós anyag felépítése

IV.3. A riporteri szereplés mint dramaturgiai elem

IV.4. A hangharapás-technika és a megfelelő interjúrészletek kiválasztása

IV.5. A narrátorszöveg szerepe és megírása

IV.6. A felkonferáló szövegek megírása

V. A NYILVÁNOSSÁG KÉPVISELETÉBEN – A RIPORTERI ÉS A MŰSORVEZETŐI MUNKA ALAPJAI

V.1. A riporteri és a műsorvezetői munka hasonlóságai és különbségei

V.2. Kérdezéstechnika

V.3. A riporter feladatai, megjelenése, magatartása

V.4. A műsorvezető feladatai, megjelenése, magatartása

V.5. A nyilvános megszólalás alapjai, a műsorvezető testtartása és arcjátéka

V.6. A műsorvezető beszédmódja, beszédstílusa

VI. TELEVÍZIÓS FORGATÁSOK, HELYZETEK ÉS NÉHÁNY MŰFAJI SAJÁTOSSÁG

VI.1. Az eseményrögzítés és az eseményközvetítés – Az élő adás

VI.2. A stúdióbeszélgetések felvétele

VI.3. Forgatás a sajtótájékoztatón

VI.4. A híradó

VI.5. A magazinműsorok kihívásai

VI.6. A dokumentumfilmes műfajok kihívásai

VI.7. A televíziós riport

Felhasznált irodalom