Felsőoktatási tankönyvek
A kétkötetes ismeretterjesztő mű tíz terjedelmes fejezetben kíséri végig a biológia történetét az emberi kultúra megszületésétől egészen napjainkig. Az egyetemes biológia történetét feldolgozó kiadvány igazi hiánypótló mű, amelyhez hasonló korábban még nem jelent meg sem magyarul, sem más nyelven.
Valódi hiánypótló mű Dr. Szerényi Gábor az egyetemes biológia történetét feldolgozó kétkötetes ismeretterjesztő könyve. A szerző nem hagyományos módon, az egyes tudománytörténeti eseményeket kronológiai sorrendbe állítva veszi sorra a jelentős felfedezéseket. Izgalmas történeteken keresztül követhetjük végig a biológia párhuzamosan fejlődő és egyre bővülő tudományterületeinek legfontosabb mérföldköveit, a véletlen felfedezéseket vagy a zsákutcának bizonyuló erőfeszítéseket.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy az elmúlt évezredek alatt felhalmozott tudás vajon boldogabbá tett-e bennünket. Ha igen, akkor valószínűleg jó úton vagyunk. Ha nem, akkor valamit elrontottunk. Tízezer éve járjuk a mezőgazdaság, tágabb értelemben a környező világ jelentős megváltoztatásának útját. Mielőtt evidenciaként könyvelnénk el, hogy jó irányba haladunk, érdemes lenne ezt megfelelő érvanyaggal is alátámasztanunk. Erre tesz kísérletet ez a könyv.
A modern állattenyésztő- és állatorvosképzés alapvető feltétele az állatok viselkedésének ismerete. A könyv első része a legfontosabb etológiai fogalmakat, jelenségeket ismerteti. A második rész néhány háziállat faj (baromfifélék, ló, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, kutya, macska) fajspecifikus viselkedésformáit mutatja be, fajonként áttekintve a lényegesebb témaköröket.
A környezet állapotának felmérése, a szennyezések kimutatása, eltávolításának előkészítése sokféle és alapos vizsgálatot igényel. Ezek a vizsgálatok, amelyek számos vonatkozó szabványban foglalt előírás tárgyát képezik, ugyanakkor sajátosak, hiszen a vizsgált minták nem szintetikus, laboratóriumi eredetű minták, hanem azokat a „való élet”, a külső környezet produkálja.
A jegyzet a környezettudomány- és környezettan szakos hallgatók egy szemeszter időtartamú, „Mikrobiológia alapjai” című kurzusának törzsanyagát fedi le, egy alapozó, általános mikrobiológiai tantárgy előadásaihoz szolgáltat segédanyagot.
Ez a tankönyv segítséget szeretne nyújtani a diákoknak a botanika alapjainak elsajátításában, az elméleti ismeretek rögzítésében és annak megértésében – a növényi élet kiemelkedő fontosságán keresztül –, hogy melyek napjaink környezet- és természetvédelmi problémáinak gyökerei; ezáltal pozitív irányban kívánja formálni az ökológiai gondolkodást.
Az égbolt jellegzetes, felhőzöttségtől és napállástól függő polarizációs mintázata nemcsak meteorológiai, hanem biológiai szempontból is fontos...
A tankönyv célja, hogy átfogó ismereteket nyújtson a régészeti geológiáról és a történeti ökológiáról. Ez nem könnyű feladat, mert ezek a tudományterületek a földtudomány szinte minden ágával, valamint a biológiával és a régészettel is közvetlen kapcsolatban vannak.
Az egyetemi tankönyv gerincét a biológia és környezettan szakos Bsc hallgatóknak oktatott ökológia anyaga alkotja, de egyes fejezetei a szakirányos vagy Msc hallgatók speciálisabb érdeklődését is kielégítik.
Gyógypedagógia szakos hallgatók fontos alapozó tantárgya a fejlődéstan és az öröklődéstan. Életüket a szellemileg és/vagy testileg csökkent képességű gyermekek nevelésére, oktatására szentelő pedagógusoknak hivatásuk maradéktalan ellátásához tájékozottnak kell lenni mind az egészséges emberi fejlődésben, mind a gondozottjaik visszamaradott állapotaihoz vezető okokban, mind a gyermekek fejlődésének kóros folyamataiban.
Sok családfakutatónak akár kilenc-tíz generációra visszamenően sikerült dokumentálnia a felmenőit. Az új DNS-technika azonban még nagyobb távlatokat nyit. Karin Bojs elhatározta, hogy a DNS-elemzések segítségével az őskori emberekkel való rokonságát fogja feltárni. Több száz tudományos tanulmányt dolgozott fel, a világ legnevesebb kutatóival készített interjúkat, és számos országba utazott el, hogy kövesse a múltba vezető nyomokat.
Az etikai bizottságok tagjai, orvoskutatók, biológusok, reprodukcióval foglalkozó szakemberek, nőgyógyászok, genetikusok, jogászok, bioetikusok – és a széles olvasóközönség – egyaránt találhatnak a könyvben számukra fontos és élvezetes részeket. A mű napjainkig követi a biotechnológia módszereinek fejlődését, és a génszerkesztési eljárással zárul.
Hogyan alakult ki az intelligencia? Tényleg csak élő rendszerekben jelenhet meg spontán módon? Egyáltalán, mit neveznek a különböző szakértők intelligenciának?
Az ökológia vizsgálati objektuma az állat- és növényvilág. Ebből következik, hogy az ökológiának szoros kapcsolata van az állat- és növényszervezettan, élettan, különösen pedig a rendszertan tudományával.
A biogeográfia az élővilág (növény- és állatvilág) földrajzi elterjedésével, illetve az élővilág és a szervetlen szféra kapcsolatának kutatásával foglalkozik.
Az élettani ismeretek szerzésének korábban is és ma is elengedhetetlen feltétele a kísérletezés. Az élettani gyakorlatok célja a kísérletezés alapvető módszereinek, technikáinak bemutatása, elsajátíttatása...
A szerző megközelítésében az emberek csoportjaira, különösképpen pedig a családra jellemző, és azok társas viszonyain alapuló sajátos működési mechanizmusok nem kizárólag a társadalmi-gazdasági meghatározottságok függvényei, ahogy azt oly sokáig állították, sokkal inkább biológiai-evolúciós tényezőktől függnek.