Felsőoktatási tankönyvek

A kétkötetes ismeretterjesztő mű tíz terjedelmes fejezetben kíséri végig a biológia történetét az emberi kultúra megszületésétől egészen napjainkig. Az egyetemes biológia történetét feldolgozó kiadvány igazi hiánypótló mű, amelyhez hasonló korábban még nem jelent meg sem magyarul, sem más nyelven.

Valódi hiánypótló mű Dr. Szerényi Gábor az egyetemes biológia történetét feldolgozó kétkötetes ismeretterjesztő könyve. A szerző nem hagyományos módon, az egyes tudománytörténeti eseményeket kronológiai sorrendbe állítva veszi sorra a jelentős felfedezéseket. Izgalmas történeteken keresztül követhetjük végig a biológia párhuzamosan fejlődő és egyre bővülő tudományterületeinek legfontosabb mérföldköveit, a véletlen felfedezéseket vagy a zsákutcának bizonyuló erőfeszítéseket.

Az ELTE Füvészkertje 170 éve található mai helyén a Józsefvárosban. Jelentőségére való tekintettel feltétlenül szükség volt egy olyan tudományos igényű átfogó kerttörténeti anyag összeállítására, amely mind a szakemberek, mind pedig az érdeklődők számára feltárja azt a hosszú folyamatot, amely a mai együttes kialakulásához vezetett.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy az elmúlt évezredek alatt felhalmozott tudás vajon boldogabbá tett-e bennünket. Ha igen, akkor valószínűleg jó úton vagyunk. Ha nem, akkor valamit elrontottunk. Tízezer éve járjuk a mezőgazdaság, tágabb értelemben a környező világ jelentős megváltoztatásának útját. Mielőtt evidenciaként könyvelnénk el, hogy jó irányba haladunk, érdemes lenne ezt megfelelő érvanyaggal is alátámasztanunk. Erre tesz kísérletet ez a könyv.

Az ​öröklődés alapelveinek jó részét már Mendel előtt felfedezte egy birkatenyésztéssel foglalkozó kőszegi magyar gróf, Festetics Imre. Bár közvetlen bizonyíték nincs rá, hogy a genetika atyjának tartott Gregor Mendel ismerhette-e a magyar tenyésztő munkásságát és ihletet merített-e belőle.

A könyv megírását a 2008-as és 2014-es kémiai Nobel-díjak témái, a zöld fluoreszcens fehérjék, illetve a szuperfelbontású fluoreszcens mikroszkópia kifejlesztése motiválták. A három részből álló kötet biológusok, biofizikusok és orvostanhallgatók képzéséhez nyújt segítséget.

Sigrid Bratlie és Hallvard Kvale azt az utóbbi évtizedekben bekövetkezett elképesztő biotechnológiai fejlődést mutatja be érthető és szemléletes módon, amely utat nyit az emberiség számára, hogy az élet valamennyi szakaszában felülírja a biológiát, átvegye az irányítást a saját evolúciója felett, és akár az örök élet lehetőségéről is álmodozzon.

A környezet állapotának felmérése, a szennyezések kimutatása, eltávolításának előkészítése sokféle és alapos vizsgálatot igényel. Ezek a vizsgálatok, amelyek szá­mos vonatkozó szabványban foglalt előírás tárgyát képezik, ugyanakkor sajátosak, hiszen a vizsgált minták nem szintetikus, laboratóriumi eredetű minták, hanem azo­kat a „való élet”, a külső környezet produkálja.

Ki­ad­vá­nyunk cél­ja ket­tős: egy­részt sze­ret­nénk be­mu­tat­ni min­den csa­lá­dot oly mó­don, hogy is­mer­tet­jük egy jel­leg­ze­tes fa­ját ak­kor is, ha en­nek nincs gya­kor­la­ti je­len­tő­sé­ge, vagy csak keve­set tu­dunk ró­la. Más­részt a kár­te­vő fa­jo­kat is­mer­tet­jük. Hogy mi­lyen kártevőket? Lehetőség sze­rint min­den ha­zai szán­tó­föl­di, ker­té­sze­ti, er­dé­sze­ti, rak­tá­ri és ház­tar­tá­si kár­te­vőt. 

A jegyzet a környezettudomány- és környezettan szakos hallgatók egy szemeszter időtartamú, „Mikrobiológia alapjai” című kurzusának törzsanyagát fedi le, egy alapozó, általános mikrobiológiai tantárgy előadásaihoz szolgáltat segédanyagot.

Az égbolt jellegzetes, felhőzöttségtől és napállástól függő polarizációs mintázata nemcsak meteorológiai, hanem biológiai szempontból is fontos...

A tankönyv célja, hogy átfogó ismereteket nyújtson a régészeti geológiáról és a történeti ökológiáról. Ez nem könnyű feladat, mert ezek a tudományterületek a földtudomány szinte minden ágával, valamint a biológiával és a régészettel is közvetlen kapcsolatban vannak.

Az egyetemi tankönyv gerincét a biológia és környezettan szakos Bsc hallgatóknak oktatott ökológia anyaga alkotja, de egyes fejezetei a szakirányos vagy Msc hallgatók speciálisabb érdeklődését is kielégítik.

Stephen Le kanadai biológiai antropológus könyve elődeink táplálkozási stratégiáit feltáró nagy ívű történeti áttekintés, a világ különböző földrészein élő embereket és az ottani ételfogyasztási szokásokat bemutató szórakoztató útirajz, aktuális tudományos kutatás és meggyőző életmód-tanácsadó egyszerre.

A vörös tölgy (Quercus rubra L.) a nemesnyárak és az akác után a legjelentősebb egzóta fafajunk. A vörös tölgy erdőterületünk produktivitásának emelésére alkalmas fafaj, amelyet nagy vitalitása, széles ökológiai toleranciája és a különböző károsításokkal szembeni kiváló ellenálló képessége alapoz meg.

Gyógypedagógia szakos hallgatók fontos alapozó tantárgya a fejlődéstan és az öröklődéstan. Életüket a szellemileg és/vagy testileg csökkent képességű gyermekek nevelésére, oktatására szentelő pedagógusoknak hivatásuk maradéktalan ellátásához tájékozottnak kell lenni mind az egészséges emberi fejlődésben, mind a gondozottjaik visszamaradott állapotaihoz vezető okokban, mind a gyermekek fejlődésének kóros folyamataiban. 

Sok családfakutatónak akár kilenc-tíz generációra visszamenően sikerült dokumentálnia a felmenőit. Az új DNS-technika azonban még nagyobb távlatokat nyit. Karin Bojs elhatározta, hogy a DNS-elemzések segítségével az őskori emberekkel való rokonságát fogja feltárni. Több száz tudományos tanulmányt dolgozott fel, a világ legnevesebb kutatóival készített interjúkat, és számos országba utazott el, hogy kövesse a múltba vezető nyomokat. 

Az etikai bizottságok tagjai, orvoskutatók, biológusok, reprodukcióval foglalkozó szakemberek, nőgyógyászok, genetikusok, jogászok, bioetikusok – és a széles olvasóközönség – egyaránt találhatnak a könyvben számukra fontos és élvezetes részeket. A mű napjainkig követi a biotechnológia módszereinek fejlődését, és a génszerkesztési eljárással zárul. 

Hogyan alakult ki az intelligencia? Tényleg csak élő rendszerekben jelenhet meg spontán módon? Egyáltalán, mit neveznek a különböző szakértők intelligenciának?

Az ökológia vizsgálati objektuma az állat- és növényvilág. Ebből következik, hogy az ökológiának szoros kapcsolata van az állat- és növényszervezettan, élettan, különösen pedig a rendszertan tudományával.