Felsőoktatási tankönyvek
A modern állattenyésztő- és állatorvosképzés alapvető feltétele az állatok viselkedésének ismerete. A könyv első része a legfontosabb etológiai fogalmakat, jelenségeket ismerteti. A második rész néhány háziállat faj (baromfifélék, ló, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, kutya, macska) fajspecifikus viselkedésformáit mutatja be, fajonként áttekintve a lényegesebb témaköröket.
Dick Swaab Hollandia leghíresebb neurobiológusa. A kreatív agy című könyvében a legújabb tudományos eredményekre támaszkodva mutatja be számos izgalmas területét az agykutatásnak.
A jegyzet a környezettudomány- és környezettan szakos hallgatók egy szemeszter időtartamú, „Mikrobiológia alapjai” című kurzusának törzsanyagát fedi le, egy alapozó, általános mikrobiológiai tantárgy előadásaihoz szolgáltat segédanyagot.
Ez a tankönyv segítséget szeretne nyújtani a diákoknak a botanika alapjainak elsajátításában, az elméleti ismeretek rögzítésében.
Az égbolt jellegzetes, felhőzöttségtől és napállástól függő polarizációs mintázata nemcsak meteorológiai, hanem biológiai szempontból is fontos...
A tankönyv célja, hogy átfogó ismereteket nyújtson a régészeti geológiáról és a történeti ökológiáról. Ez nem könnyű feladat, mert ezek a tudományterületek a földtudomány szinte minden ágával, valamint a biológiával és a régészettel is közvetlen kapcsolatban vannak.
Az egyetemi tankönyv gerincét a biológia és környezettan szakos Bsc hallgatóknak oktatott ökológia anyaga alkotja, de egyes fejezetei a szakirányos vagy Msc hallgatók speciálisabb érdeklődését is kielégítik.
A könyv első változata 1969-ben jelent meg, „Az agy felfedezése” címmel. Ehhez Szentágothai János professzor írta az előszót. Mondanivalója az új címmel megjelent, átdolgozott és korszerűsített kiadásra is érvényes, annak ellenére, hogy az eltelt több mint negyed század során, számos idegtudományi ágazat specializálódott.
Az etikai bizottságok tagjai, orvoskutatók, biológusok, reprodukcióval foglalkozó szakemberek, nőgyógyászok, genetikusok, jogászok, bioetikusok – és a széles olvasóközönség – egyaránt találhatnak a könyvben számukra fontos és élvezetes részeket. A mű napjainkig követi a biotechnológia módszereinek fejlődését, és a génszerkesztési eljárással zárul.
Hogyan alakult ki az intelligencia? Tényleg csak élő rendszerekben jelenhet meg spontán módon? Egyáltalán, mit neveznek a különböző szakértők intelligenciának?
Az ökológia vizsgálati objektuma az állat- és növényvilág. Ebből következik, hogy az ökológiának szoros kapcsolata van az állat- és növényszervezettan, élettan, különösen pedig a rendszertan tudományával.
A biogeográfia az élővilág (növény- és állatvilág) földrajzi elterjedésével, illetve az élővilág és a szervetlen szféra kapcsolatának kutatásával foglalkozik.
Az élettani ismeretek szerzésének korábban is és ma is elengedhetetlen feltétele a kísérletezés. Az élettani gyakorlatok célja a kísérletezés alapvető módszereinek, technikáinak bemutatása, elsajátíttatása...
A szerző megközelítésében az emberek csoportjaira, különösképpen pedig a családra jellemző, és azok társas viszonyain alapuló sajátos működési mechanizmusok nem kizárólag a társadalmi-gazdasági meghatározottságok függvényei, ahogy azt oly sokáig állították, sokkal inkább biológiai-evolúciós tényezőktől függnek.
A gyakorlati kézikönyv szívesen ajánlható biológus, kertész, élelmiszer-ipari és agrárfelsőoktatás számára is, valamint szakközépiskoláknak és minőségbiztosítási laboratóriumoknak.
A könyv a növényi biotechnológia alkalmazhatóságának a felismeréséről, a környezet fitoremediációjáról szól. A módszer sokirányú, speciális lehetőséget kínál, a szerves és szervetlen szennyezők talajból való eltávolítására, az ipari és kommunális szennyvizek megtisztítására természetbarát, „zöld” eljárásokkal aránylag kevés befektetés árán.
A Fitoterápia című tárgy szakszerű alapokat kíván nyújtani a gyógynövények és az azokból előállított készítmények alkalmazásához és a szerekkel kapcsolatos gyógyszerészi tanácsadáshoz. Könyvünk az alkalmazás szempontjából alapvető hatás szerinti farmakológiai csoportosításban tárgyalja a gyógynövényeket, különös tekintettel a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos drogokra.
A gombamérgezéseket nem az élő gombasejtek, hanem az általuk termelt toxinok okozzák. A mérgezéseknek két típusa van: az egyik a micetizmus, amelyet a táplálékként elfogyasztott gombákban lévő toxin okoz. A másik típus a mikotoxikózis, amelyért az élelmiszer-alapanyagokban elszaporodott mikroszkopikus penészgombák táplálékba kerülő méreganyagai felelősek. Az utóbbi két mérgezéstípust kiváltó metabolitokkal foglalkozunk ezen jegyzetben.