Felsőoktatási tankönyvek
A modern állattenyésztő- és állatorvosképzés alapvető feltétele az állatok viselkedésének ismerete. A könyv első része a legfontosabb etológiai fogalmakat, jelenségeket ismerteti. A második rész néhány háziállat faj (baromfifélék, ló, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, kutya, macska) fajspecifikus viselkedésformáit mutatja be, fajonként áttekintve a lényegesebb témaköröket.
A környezet állapotának felmérése, a szennyezések kimutatása, eltávolításának előkészítése sokféle és alapos vizsgálatot igényel. Ezek a vizsgálatok, amelyek számos vonatkozó szabványban foglalt előírás tárgyát képezik, ugyanakkor sajátosak, hiszen a vizsgált minták nem szintetikus, laboratóriumi eredetű minták, hanem azokat a „való élet”, a külső környezet produkálja.
Dick Swaab Hollandia leghíresebb neurobiológusa. A kreatív agy című könyvében a legújabb tudományos eredményekre támaszkodva mutatja be számos izgalmas területét az agykutatásnak.
A jegyzet a környezettudomány- és környezettan szakos hallgatók egy szemeszter időtartamú, „Mikrobiológia alapjai” című kurzusának törzsanyagát fedi le, egy alapozó, általános mikrobiológiai tantárgy előadásaihoz szolgáltat segédanyagot.
Ez a tankönyv segítséget szeretne nyújtani a diákoknak a botanika alapjainak elsajátításában, az elméleti ismeretek rögzítésében.
Az égbolt jellegzetes, felhőzöttségtől és napállástól függő polarizációs mintázata nemcsak meteorológiai, hanem biológiai szempontból is fontos...
A tankönyv célja, hogy átfogó ismereteket nyújtson a régészeti geológiáról és a történeti ökológiáról. Ez nem könnyű feladat, mert ezek a tudományterületek a földtudomány szinte minden ágával, valamint a biológiával és a régészettel is közvetlen kapcsolatban vannak.
Az egyetemi tankönyv gerincét a biológia és környezettan szakos Bsc hallgatóknak oktatott ökológia anyaga alkotja, de egyes fejezetei a szakirányos vagy Msc hallgatók speciálisabb érdeklődését is kielégítik.
A könyv első változata 1969-ben jelent meg, „Az agy felfedezése” címmel. Ehhez Szentágothai János professzor írta az előszót. Mondanivalója az új címmel megjelent, átdolgozott és korszerűsített kiadásra is érvényes, annak ellenére, hogy az eltelt több mint negyed század során, számos idegtudományi ágazat specializálódott.
Az etikai bizottságok tagjai, orvoskutatók, biológusok, reprodukcióval foglalkozó szakemberek, nőgyógyászok, genetikusok, jogászok, bioetikusok – és a széles olvasóközönség – egyaránt találhatnak a könyvben számukra fontos és élvezetes részeket. A mű napjainkig követi a biotechnológia módszereinek fejlődését, és a génszerkesztési eljárással zárul.
Hogyan alakult ki az intelligencia? Tényleg csak élő rendszerekben jelenhet meg spontán módon? Egyáltalán, mit neveznek a különböző szakértők intelligenciának?
Az ökológia vizsgálati objektuma az állat- és növényvilág. Ebből következik, hogy az ökológiának szoros kapcsolata van az állat- és növényszervezettan, élettan, különösen pedig a rendszertan tudományával.
A biogeográfia az élővilág (növény- és állatvilág) földrajzi elterjedésével, illetve az élővilág és a szervetlen szféra kapcsolatának kutatásával foglalkozik.
Az élettani ismeretek szerzésének korábban is és ma is elengedhetetlen feltétele a kísérletezés. Az élettani gyakorlatok célja a kísérletezés alapvető módszereinek, technikáinak bemutatása, elsajátíttatása...
A szerző megközelítésében az emberek csoportjaira, különösképpen pedig a családra jellemző, és azok társas viszonyain alapuló sajátos működési mechanizmusok nem kizárólag a társadalmi-gazdasági meghatározottságok függvényei, ahogy azt oly sokáig állították, sokkal inkább biológiai-evolúciós tényezőktől függnek.
E könyvet háromféleképpen lehet használni. Elsősorban tankönyvként, amely tartalmazza mindazt, amit minden biológusnak az evolúcióbiológiáról tudnia kell(ene). De nem áll meg ennél a szintnél: egyben kézikönyv is, amit a kutatók is haszonnal forgathatnak. Sőt, tudatosan könnyed hangvétele és „történetvezetése” remélhetőleg azt is lehetővé teszi, hogy ismeretterjesztő műként minden érdeklődő tájékozódhasson belőle az evolúcióbiológia jelen állásáról.
A gyakorlati kézikönyv szívesen ajánlható biológus, kertész, élelmiszer-ipari és agrárfelsőoktatás számára is, valamint szakközépiskoláknak és minőségbiztosítási laboratóriumoknak.
A könyv elkészítésekor nem vállalkozhattunk arra, hogy az egész antropológiát átfogjuk. Úgy érezzük, hogy erre nincs is szükség. A jegyzet első részében az általános antropológiai kérdéseket tárgyaljuk. Míg a második résznek a célkitűzése az ember származásával kapcsolatos ismeretek összefoglalása, valamint a felső paleolitikumban kialakult Homo sapiens utóbbi néhány tízezer évben végbement tagozódásának az eredményeként létrejött emberfajtákkal kapcsolatos problémák ismertetése.