Felsőoktatási tankönyvek
Dinoszauruszok Magyarországról?! Igen! Sokan nem is tudnak róla, de az elmúlt tizenöt év legnagyobb hazai őslénytani szenzációja volt, hogy Magyarországon is előkerültek dinoszauruszok, illetve más, velük egy időben élt állatok és növények maradványai. Erre a 85 millió évvel ezelőtti világra nyit ablakot a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció könyve.
A kétkötetes ismeretterjesztő mű tíz terjedelmes fejezetben kíséri végig a biológia történetét az emberi kultúra megszületésétől egészen napjainkig. Az egyetemes biológia történetét feldolgozó kiadvány igazi hiánypótló mű, amelyhez hasonló korábban még nem jelent meg sem magyarul, sem más nyelven.
Valódi hiánypótló mű Dr. Szerényi Gábor az egyetemes biológia történetét feldolgozó kétkötetes ismeretterjesztő könyve. A szerző nem hagyományos módon, az egyes tudománytörténeti eseményeket kronológiai sorrendbe állítva veszi sorra a jelentős felfedezéseket. Izgalmas történeteken keresztül követhetjük végig a biológia párhuzamosan fejlődő és egyre bővülő tudományterületeinek legfontosabb mérföldköveit, a véletlen felfedezéseket vagy a zsákutcának bizonyuló erőfeszítéseket.
Az ELTE Füvészkertje 170 éve található mai helyén a Józsefvárosban. Jelentőségére való tekintettel feltétlenül szükség volt egy olyan tudományos igényű átfogó kerttörténeti anyag összeállítására, amely mind a szakemberek, mind pedig az érdeklődők számára feltárja azt a hosszú folyamatot, amely a mai együttes kialakulásához vezetett.
2008 és 2009 a Charles Darwin-évfordulók éve volt: születésének (1809. 02. 12.) bicentenáriuma, az evolúció felismerésének (1858. 10. 24.) és A fajok eredete megjelenésének 150., valamint Az ember származása… megjelenésének 135. évfordulója. A forradalmi gondolatokat a magyar forradalom londoni emigránsai ugyancsak 150 éve közölték először magyarul...
Az evolúcióelmélet klasszikus művének bevezetővel és jegyzetekkel ellátott új fordítása. Aktualitását a korábbi fordítások nehéz megszerezhetőségén kívül ezek elavultsága adja, továbbá az evolúciós gondolat iránt a társadalomtudományok különböző területein mutatkozó mind nagyobb érdeklődés. Darwin kritikus olvasása számos, ma újnak tűnő gondolat helyenként meglepően árnyalt bemutatását fedi fel magában az eredeti forrásban.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy az elmúlt évezredek alatt felhalmozott tudás vajon boldogabbá tett-e bennünket. Ha igen, akkor valószínűleg jó úton vagyunk. Ha nem, akkor valamit elrontottunk. Tízezer éve járjuk a mezőgazdaság, tágabb értelemben a környező világ jelentős megváltoztatásának útját. Mielőtt evidenciaként könyvelnénk el, hogy jó irányba haladunk, érdemes lenne ezt megfelelő érvanyaggal is alátámasztanunk. Erre tesz kísérletet ez a könyv.
Az öröklődés alapelveinek jó részét már Mendel előtt felfedezte egy birkatenyésztéssel foglalkozó kőszegi magyar gróf, Festetics Imre. Bár közvetlen bizonyíték nincs rá, hogy a genetika atyjának tartott Gregor Mendel ismerhette-e a magyar tenyésztő munkásságát és ihletet merített-e belőle.
A könyv megírását a 2008-as és 2014-es kémiai Nobel-díjak témái, a zöld fluoreszcens fehérjék, illetve a szuperfelbontású fluoreszcens mikroszkópia kifejlesztése motiválták. A három részből álló kötet biológusok, biofizikusok és orvostanhallgatók képzéséhez nyújt segítséget.
Sigrid Bratlie és Hallvard Kvale azt az utóbbi évtizedekben bekövetkezett elképesztő biotechnológiai fejlődést mutatja be érthető és szemléletes módon, amely utat nyit az emberiség számára, hogy az élet valamennyi szakaszában felülírja a biológiát, átvegye az irányítást a saját evolúciója felett, és akár az örök élet lehetőségéről is álmodozzon.
A szerző figyelembe vette a nemzetközi együttműködéssel készült európai flóramű, a Flora Europaea (Tutin, T. G. et al., 1964–1980) eredményeit. Arra törekedett, hogy fajaink azonosíthatók legyenek az európaiakkal, ezért lehetőleg a Flora Europaea nómenklatúráját használta. A növények ábráinak legtöbbje Csapody Vera művészi rajza, melyeket újabb ábrákkal Széll Marianne egészített ki.
Kiadványunk célja kettős: egyrészt szeretnénk bemutatni minden családot oly módon, hogy ismertetjük egy jellegzetes faját akkor is, ha ennek nincs gyakorlati jelentősége, vagy csak keveset tudunk róla. Másrészt a kártevő fajokat ismertetjük. Hogy milyen kártevőket? Lehetőség szerint minden hazai szántóföldi, kertészeti, erdészeti, raktári és háztartási kártevőt.
A jegyzet a környezettudomány- és környezettan szakos hallgatók egy szemeszter időtartamú, „Mikrobiológia alapjai” című kurzusának törzsanyagát fedi le, egy alapozó, általános mikrobiológiai tantárgy előadásaihoz szolgáltat segédanyagot.
Az élő szervezetek leginkább természetes osztályozása a leszármazáson alapszik. A könyv célja a szárazföldi növények (mohák, harasztok, nyitva- és zárvatermők) rendszerének ismertetése a legújabb kutatások tükrében. A molekuláris filogenetika módszereinek köszönhetően mai tudásunk már elegendő ahhoz, hogy a korábbi rendszereket teljes egészében evolúciós alapokra helyezzük.
Az égbolt jellegzetes, felhőzöttségtől és napállástól függő polarizációs mintázata nemcsak meteorológiai, hanem biológiai szempontból is fontos. Kiváló viszonyítási irányt szolgáltat a polarizációérzékeny látórendszerű állatoknak, mikor azok más jel híján vannak.
A tankönyv célja, hogy átfogó ismereteket nyújtson a régészeti geológiáról és a történeti ökológiáról. Ez nem könnyű feladat, mert ezek a tudományterületek a földtudomány szinte minden ágával, valamint a biológiával és a régészettel is közvetlen kapcsolatban vannak.
Stephen Le kanadai biológiai antropológus könyve elődeink táplálkozási stratégiáit feltáró nagy ívű történeti áttekintés, a világ különböző földrészein élő embereket és az ottani ételfogyasztási szokásokat bemutató szórakoztató útirajz, aktuális tudományos kutatás és meggyőző életmód-tanácsadó egyszerre.
A vörös tölgy (Quercus rubra L.) a nemesnyárak és az akác után a legjelentősebb egzóta fafajunk. A vörös tölgy erdőterületünk produktivitásának emelésére alkalmas fafaj, amelyet nagy vitalitása, széles ökológiai toleranciája és a különböző károsításokkal szembeni kiváló ellenálló képessége alapoz meg.
A talajtan tudományának fejlődésében az utolsó másfél évtizedben minőségileg új korszak kezdődött. A klasszikus talajtani szemlélet elsősorban a talajok fizikai és kémiai történéseire összpontosított. A talajokban lezajló biológiai és biokémiai folyamatokat csak motiváló tényezőként vették figyelembe, miközben a talajok anyagcseréje számos részterületének megértését a nagyszámú segédtudomány (növényélettan, bakteriológia, ásványtan stb.) feladatkörébe utalták...
Gyógypedagógia szakos hallgatók fontos alapozó tantárgya a fejlődéstan és az öröklődéstan. Életüket a szellemileg és/vagy testileg csökkent képességű gyermekek nevelésére, oktatására szentelő pedagógusoknak hivatásuk maradéktalan ellátásához tájékozottnak kell lenni mind az egészséges emberi fejlődésben, mind a gondozottjaik visszamaradott állapotaihoz vezető okokban, mind a gyermekek fejlődésének kóros folyamataiban.